A széklet inkontinencia a leggyakoribb probléma az időseknél, de bármely életkorban előfordulhat, beleértve a gyermekeket is. A széklet inkontinencia okai eltérőek. Ezek lehetnek aranyér, azaz anális visszér. Szülés után is előfordulhat széklet inkontinencia. Ellenőrizze, hogy milyen egyéb okai lehetnek a széklet inkontinencia kialakulásának, és mi a kezelés módja.

A széklet inkontinenciaa székletürítés (ürítés) és a gázok gasztrointesztinális traktusból való távozásának szabályozásával kapcsolatos probléma. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a széklet inkontinencia 2-3%-os problémát jelent világszerte. emberek. Egyesszéklet inkontinenciábanszenvedő betegek nem beszélnek orvosokkal a problémájukról, valószínűleg zavarból, ezért úgy gondolják, hogy ennek az állapotnak a becsült gyakoriságát valójában alábecsülik.

A széklet inkontinencia fontos probléma, mert az anális terület irritációjához vezethet (ez a testrész megfertőződhet és krónikus, nehezen gyógyuló sebek alakulhatnak ki), valamint jelentős pszichológiai rendellenességek. Az a beteg, aki elveszíti uralmát egy olyan alapvető élettani tevékenység felett, mint a székletürítés, jelentős önbecsüléscsökkenést tapasztalhat, és végül egyszerűen elkezdheti elszigetelni magát másoktól. Az ilyen szövődmények megelőzhetőkszéklet inkontinencia kezelésével- mind a nem műtéti módszerek, mind a műtéti kezelés elérhető a betegek számára

Széklet inkontinencia - okai

A széklet inkontinencia a születéstől fogva előfordulhat a betegeknél – ez a helyzet azoknál a gyermekeknél, akiknek a végbélnyílás szerkezeti hibája van, illetve a gerincvelőben szenvedő gyermekeknél

A széklet inkontinencia szerzett állapot is lehet. Általánosságban elmondható, hogya széklet inkontinenciaokai közé tartozik minden olyan állapot, amely az anális sphincterek gyengüléséhez vagy a székletürítésben részt vevő idegek károsodásához vezet. Ezeket a rendellenességeket az alábbi állapotok okozhatják:

  • medencesérülések
  • cukorbetegség
  • szklerózis multiplex
  • szülés
  • krónikus székrekedés
  • vonás
  • gerincvelő sérülések
  • hasmenés
  • egyéb sebészeti kezelésből származó szövődmények előfordulásabetegségek (pl. aranyér)
  • kismedencei sugárkezelés alatt áll
  • gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség)
  • végbélsüllyedés
  • irritábilis bél szindróma

Az említett tényezők némelyike ​​(pl. hasmenéses epizódok) átmeneti széklet inkontinenciához vezethet, míg mások (pl. gerincvelő sérülés) maradandó székletürítési zavarokat okozhatnak.

A széklet inkontinencia leggyakrabban időskorúaknál fordul elő, de valójában bármely életkorban megjelenhet – akár újszülöttnél is.

Széklet inkontinencia: tünetek

A széklet inkontinencia betegenként eltérő lehet. Egyes betegek csak a gyomor-bél traktusból kilépő gázok feletti kontroll elvesztését tapasztalják. Más esetekben a fenti rendellenesség, valamint a laza széklet akaratlan elhaladása fordul elő. A széklet inkontinencia legsúlyosabb formáiban a beteg nem tudja szabályozni a gyomor-bél traktusból a gázok kiáramlását vagy a laza vagy sűrű széklet kiválasztását.

A széklet inkontinencia sürgős lehet, azaz amikor a beteg hirtelen úgy érzi, hogy székelnie kell – olyan erős lehet, hogy a beteg nem éri el időben a WC-t. A betegség másik formája az, amikor a beteg teljesen öntudatlanul ürít - mivel a beteg nem érzi a széklet nyomását, a bélmozgás spontán módon történik.

Megéri tudni

A betegek bizonyos csoportjainál fokozott a széklet inkontinencia kockázata. Ide sorolhatók az idősek, ugyanis náluk fordul elő leginkább a betegség. A nőket is fenyegeti a széklet inkontinencia, mivel csak rájuk jellemző kockázati tényező, vagyis a szülés van. A gyermek puszta természeti kényszerből való megszületése is okozhat székletürítési zavarokat, de megjelenhetnek a perinealis metszés utáni szövődmények, vagy fogós szülés utáni szövődmények következtében is. Még további olyan állapotok, amelyekben a széklet inkontinencia kockázata megnövekszik, közé tartozik a demencia, a mozgáskorlátozott állapotok és bizonyos krónikus betegségek (például cukorbetegség) hosszú története.

Széklet inkontinencia: diagnózis

Széklet inkontinenciában szenvedő beteg esetében számos különböző vizsgálatot végeznek, melyek fő célja a zavar okának feltárása. Az egyik első olyan vizsgálat, amely bármely rendelőben elvégezhető,van egy rektális vizsgálat, amely lehetővé teszi az anális záróizom feszültségének kezdeti ellenőrzését. A széklet inkontinencia diagnosztizálására szolgáló speciálisabb vizsgálatok a következők:

  • anorectalis manometria
  • transzrektális ultrahang
  • kismedencei mágneses rezonancia képalkotás
  • defekográfia (ürítés során végzett röntgenvizsgálat)
  • endoszkópos vizsgálatok (például kolonoszkópia)
  • elektrofiziológiai vizsgálatok (a székletürítésben részt vevő idegek működésének felmérése)

Széklet inkontinencia: kezelés

A széklet inkontinenciában szenvedő betegek mind konzervatív, mind műtéti úton kezelhetők. Ezen kezelések közül az első olyan betegeknél alkalmazható, akiknek alacsony a székletürítése. A konzervatív kezelés elsősorban az étrend megváltoztatásán alapul - csökkenteni kell a székrekedés kockázatát. A betegeknek különféle gyógyszerek, főként a hasmenés elleni loperamid alkalmazása is javasolt. Néha végbéltisztító infúziók is javasoltak.

Széklet inkontinencia esetén néha viselkedési tréninget (biofeedback) alkalmaznak. Ebben az esetben ezek olyan gyakorlatok, amelyek az anális záróizom izmainak ismételt megfeszítésére épülnek. Az ilyen gyakorlatok során egy elektródát helyeznek a páciens végbélnyílásába, amely a végbélizmok elektromos aktivitásának rögzítéséért felelős. A mérések eredményeit monitorokon jelenítik meg, így a páciens megtudhatja, mennyire feszültek az izmai, helyesen végzi-e a gyakorlatokat. A széklet inkontinencia esetén végzett viselkedési tréning célja a záróizom izmainak kontrollálhatóságának fokozása, valamint az anális záróizom nyugalmi tónusának növelése

A széklet inkontinencia másik kezelése a transzrektális elektromos stimuláció. Abból áll, hogy a végbélnyílásba helyezett elektróda impulzusokat generál, amelyek az anális sphincterek izmait összehúzódásra serkentik. Az elektrostimulációs eljárás ismételt megismétlése várhatóan a bio-kerítéshez hasonlóan az anális sphincterek nyugalmi feszültségének növekedéséhez vezet.

Ha a betegek székletürítése több hónapos nem műtéti kezelés után sem javul, lehetőség van invazívabb kezelés alkalmazására. Különféle műveleteket alkalmaznak, mint példáulanális sphincter plasztikavagy anális záróizom protézis beültetése. Abban a helyzetben, amikor minden kezelés sikertelen, vagy a betegek egyáltalán nem tudják szabályozni a székletet, sztómát kell végezni,(azaz bélsipoly kialakulása, ami ahhoz vezet, hogy a vastagbél szája a has bőrén belül helyezkedik el, és a széklet az ún. sztómazsákokban halmozódik fel.)

Kategória:

Egészség