A gyulladt emlőtályog olyan betegség, amely elsősorban a szoptató nőket érinti, és nagyon ritkán a gyermekágyi időszakon kívül fordul elő. A tályog előfordulása az első terhesség után hajlamosító tényező egy hasonló elváltozás kialakulására minden következő terhességben.
Melltályogáltalában a laktáció alatt fordul elő, ésmellgyulladáselőzi meg. A tályog képződésének mechanizmusa viszonylag egyszerű, és a kitágult tejcsatornákból a tej zavart kiáramlásával függ össze, melyben a táplálék fokozatos visszatartása történik. Ez az állapot kedvez a kórokozók, elsősorban a staphylococcusok szaporodásának -Staphylococcus aureus . A baktériumok megtelepedését elősegítő további tényező a fertőzés nyitott kapuja – a mellbimbó mechanikai sérülései, amelyek az újszülött helytelen mellfogásából erednek. Ha a gyermekágyon kívül tályog képződik, és nem kapcsolódik a laktációhoz, akkor valószínűleg egy már meglévő cisztán képződik. A laktációval nem összefüggő gyulladások közé tartozik a peripapilláris gyulladás, a mellbimbósipoly vagy a tejcsatornák tágulása A tályog nem más, mint egy zacskóval körülvett, helyi gyulladással járó folyadéktartály, amelyre hajlamosítanak:
- a tályog túl hosszú megfigyelése megfelelő terápiás kezelés nélkül - az antibiotikum-terápia késése vagy túl alacsony terápiás dózis, vagy túl rövid a gyógyszeradagolás időtartama
- szoptatás feladása kialakult gyulladással
- gyulladásos melltályog a kórelőzményében
- a gyulladás kialakulásának kedvez a tartósan elzáródott kiáramlás az érintett emlőből
Melltályog: tünetek
A tályog alapján kialakuló emlőgyulladás általában a szoptatás megkezdése után 2-3 héttel figyelhető meg. A jellemző betegségek a következők:
- mellfájdalom, tapintáskor az emlőmirigy fokozott érzékenységétől eltekintve szabályos körvonalú pontkeményedés is tapintható
- gyulladás jelei: túlzott hőség, bőrpír az érintett bőrterületen
- megnagyobbodott és fájdalmas szomszédos nyirokcsomók, főleg a hónaljban
- általános tünetek: általános rossz közérzet, gyengeség, láz, tachycardia és emelkedett markerek a laboratóriumi vizsgálatok sorángyulladás: CRP vagy ESR, mérsékelt leukocitózis is
A cisztás melltályog, amely nem kapcsolódik a laktációhoz, hasonló klinikai képet ad, mint az emlőrák során megfigyelt:
- menstruációval nem összefüggő mellfájdalom
- kóros váladék szivárgása a mellbimbóból
- mellbimbó behúzva
- tapintható ütés.
Ezek riasztó tünetek, ezért mindig részletes diagnosztikát igényelnek
Melltályog: diagnózis
Az első vonalbeli vizsgálat emlőtályog gyanúja esetén az ultrahangvizsgálat. A folyadéktartalom jelenléte a tartályban lehetővé teszi annak átszúrását és kiürítését, természetesen ultrahangos vezérlés mellett. Az összegyűjtött anyagot mikrobiológiai vizsgálatra küldik. A kórokozó azonosítása célzott antibiotikum terápiát tesz lehetővé, amely kétségtelenül felgyorsítja a diagnosztikai és terápiás folyamatot, és a beteg szempontjából a javulás ideje egyértelműen lerövidül
Melltályog kezelése
Nagyon ritkán figyelték meg a tünetek spontán felépülését. A terápiás kezelés alappillére az antibiotikum-terápia, amelyet általában a mikrobiológiai vizsgálat eredményének megszerzése előtt kezdenek. A szoptatás ideje számos antibiotikum szedésének ellenjavallata, ezért a kezelési lehetőségek nagyon korlátozottak. Az antibiotikum-terápia mellett tüneti kezelést alkalmaznak - nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket. Ebben az esetben különös elővigyázatossággal kell eljárni azoknál az embereknél, akiknek a kórtörténetében gyomor- és nyombélfekély szerepel, mivel az NSAID-ok erős fekélyképző hatásúak
Esetenként a tályogtartály kicsi, és a tartalom mennyisége elhanyagolható. Ez lehetővé teszi a folyadék felszívását ultrahangos irányítás mellett. A kezelés eredményes, de ismétlést igényel. A nagyobb tályogok sebészeti drenázst igényelnek, műtőben, helyi érzéstelenítés után. Általában a betegeket rövid kórházi kezelésre utalják be a kórházba, melynek során a tályogot bemetszik és a gennyes tartalmát evakuálják. Az eljárás után a tályogágyat szűrővel töltjük fel. Ez nem más, mint egy steril gumi, amely egymás után vezeti le a kóros váladék maradványait. Egy idő után a szűrőt eltávolítják, és a sebet műtéti úton kezelik (általában egyetlen varrat szükséges). A túl kímélő tályogmetszés növeli a kiújulás valószínűségét.
Rosszabb a helyzet a gyermekágyi időszakon túli tályog és mellgyulladás esetén. A kezelés nehézkes, általában átmeneti, és nagyon gyakoriak a visszaesések. Sok esetben szabványosaz elvégzett tályogmetszést sipoly képződése bonyolítja. A radikális eljárás a gyulladt szövet kimetszése, amelyet kórszövettani vizsgálatra küldenek a daganatos elváltozások kizárása érdekében. A melltályog minden diagnosztizált esetét meg kell különböztetni a tejcisztától, de mindenekelőtt a gyulladásos vagy nem gyulladásos emlődaganattól, beleértve a mellrákot is.