A paranoia olyan kifejezés, amelynek jelentése alapvetően sokszor változott az évek során. Napjainkban olyan problémák meghatározására használják, amelyek téveszmés zavarokból, skizofréniából vagy specifikus személyiségzavarokból származhatnak. A paranoia tünetei nagymértékben függenek a paranoia típusa során felmerülő téveszmék tartalmától. Tehát mi is pontosan a paranoia, és milyen kezelések állnak rendelkezésre ma?

Paranoiaegy mentális rendellenesség, amelyet abszurd téveszmék jelenléte jellemez. A paranoia kifejezés a görög nyelvből származik, és két szó összevonásával jött létre: para (mellette, túl) és noos (lefordítva elme). A paranoia a szorongással, az üldöztetéstől való félelemmel vagy más fenyegetéssel kapcsolatos. A paranoiáról azonban csak akkor lehet beszélni, ha az ember valamitől fél, ami valójában nem feltétlenül fenyegeti őt semmilyen módon.

A múltban a paranoiát úgy határozták meg, mint a lehetséges üldöztetésről, mások támadásáról vagy egy teljesen más témával kapcsolatos téves hiedelmeket (pl. betegségről vagy partner megcsalásról) kapcsolatos téves hiedelmeket. A fent említett problémákat ma inkább téveszméknek nevezik. Egy másik entitás, amelyet paranoiának is neveznek, a paranoid skizofrénia. Ezenkívül a paranoiás személyiségzavarokkal küzdő embereket néha paranoiásnak is nevezték.

Paranoia: okok

Sok más mentális zavarhoz hasonlóan nehéz megmondani, hogy pontosan mi okozza a paranoiát. Úgy gondolják, hogy a probléma genetikai determinánsokkal és különféle pszichoaktív anyagok használatával vagy különböző környezeti tényezőkkel is összefügghet.

Egyes kutatók szerint a jelenleg pszichotikus tüneteknek minősített paranoia tünetei a különböző neurotranszmitterek (különösen a dopamin) abnormális koncentrációjából származhatnak a központi idegrendszerben.

Néha paranoia lép fel különféle kábítószerek (pl. amfetaminok és metamfetaminok) használatakor, különösen a hosszú távú használat során.

Sok tudós azonban rámutat a pszichológiai tényezők hatására az emberek paranoiás hiedelmeire. Néhánya szerzők a probléma gyakoribbá válását figyelték meg, pl. diszkriminált, alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú emberekben, valamint azokban, akiket bizalmatlan és nagyon negatív hozzáállású szülők neveltek más emberekhez. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a paranoia okai különböző típusú traumatikus események, például szexuális zaklatás, zaklatás vagy kommunikációs balesetben való részvétel.

Néha a paranoia oka különböző szervi betegségek – a probléma többek között felmerülhet, súlyos idegrendszeri, de szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél is

Paranoia: tünetek

A paranoia elsősorban a valóság nézésének torzulásához kapcsolódik. A páciens olyan dolgokat is elhihet, amelyek nem valósak. A probléma klasszikus formájában a paranoiásnak az a benyomása, hogy különböző (vagy akár mindegyik) ember rosszat kíván neki, vagy akár bántani akarja. A paranoia egyik tünete lehet, ha különböző helyzeteket vagy eseményeket úgy érzékelünk, hogy mások valóban meg akarják bántani a beteget valamilyen módon.

Példaként leírhat egy olyan helyzetet, amikor egy paranoiás egy autóbaleset résztvevője lesz. Ahogy mások sajnálatos eseménynek tartanák, a paranoiás személy is teljesen meg lehet győződve arról, hogy az autójában okozott kárt eltervezték, és a baleset elkövetője egyszerűen megvárta, amíg a megfelelő autó megérkezik az útra.

A paranoia nem csak a téves hiedelmekkel jár. A paranoiás emberek erősen szorongottak és téveszmék lehetnek (a szerelem alatt azt a hiedelmet értjük, hogy minden ember csak a betegre beszél, vagy csak a páciensre néz).

A paranoiáról általában nem lehet teljes képet leírni – ez változhat attól függően, hogy egy adott betegnél melyik egységhez kapcsolódik.

Például téveszmés zavarok esetén a páciens olyan hiedelmeket jeleníthet meg, amelyek nincsenek összhangban a valósággal – féltékenységi téveszméi, hipochonderes vagy üldöztetési téveszméi lehetnek.

Kissé eltérő a paranoid skizofrénia lefolyása, melyben előfordulhatnak téveszmék, de egyéb pszichotikus tünetek (hallucinációk) és ún. hibatünetek, mint pl apátia vagy ellaposodás (érzelmi sápadtság)

Paranoia: elismerés

A paranoiával gyanúsított betegnek feltétlenül fel kell keresnie egy pszichiátert. Ha egy személyben téves hiedelmek fordulnak elő, fel kell ismerni azok forrását, és meg kell kezdeni a kezelést, mielőtt bármilyen téves következmény jelentkezne a betegben.hiedelmek.

Ezek nagyon különbözőek lehetnek, de még az is megesik, hogy a betegek saját életükért való indokolatlan félelme miatt felhagynak a munkával, a társasági kapcsolatokkal, abbahagyják a ház elhagyását, és nem igazán engednek be senkit.

Paranoia gyanúja esetén mindenekelőtt alapos pszichiátriai vizsgálatra van szükség – ennek köszönhetően általában pontosan megállapítható, hogy a beteg paranoiás hiedelmei milyen problémával függnek össze. Néha (különösen azoknál az embereknél, akik korábban egészségesek voltak, és akiknél a paranoia hirtelen jelentkezett) szükséges a diagnózis kiterjesztése és további vizsgálatok elvégzése, mint például a fej képalkotó vizsgálata.

Tekintse meg a 7 képből álló galériát

Paranoia: kezelés

A paranoia kezelése általában nem egyszerű, és több probléma is van vele. Először is gyakran nehéz meggyőzni a beteget arról, hogy egyáltalán kezelni kell. A rokonai rábeszélését egy újabb ellene szervezett összeesküvésnek tekintheti.

A nehézséget általában az okozza, hogy a betegek kevés rálátással rendelkeznek a tüneteikbe, így nincsenek igazán tudatában annak, hogy hogyan gondolkodnak és miért félnek másoktól, az egyszerűen a betegségnek köszönhető.

A paranoiás kezelés típusa elsősorban attól a problémától függ, amellyel a paranoiás meggyőződése összefügg. A pszichoterápia (általában hosszú távú) az elsődleges kezelési lehetőség, ha a beteg paranoid személyiségzavarral küzd.

Más a helyzet a paranoid skizofrénia és a téveszmék esetében, ahol a fő terápiás módszer az antipszichotikumok (neuroleptikumok) alkalmazásával végzett farmakoterápia

  • Paranoid személyiségzavar - okok, tünetek, kezelés
  • Skizofrénia: okok, tünetek, kezelés
  • Szorongásos neurózis: a szorongásos neurózis tünetei és kezelése
  • Othello-szindróma: okok és tünetek. Lehetséges-e gyógyítani a kóros féltékenységet?

Kategória: