Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Erős, bénító félelem keríthet hatalmába egy pók vagy egy kutya láttán. Ha fél attól a gondolattól, hogy elhagyja otthonát vagy szexeljen, ez szorongást okoz. Ha fóbiává fejlődik, tönkreteheti az életét. Vedd fel a harcot az indokolatlan félelem ellen!

Egy 50 éves férfinak furcsa mozgása van: csak a járdalap közepére próbálja betenni a lábát. Néha komikusan felugrik, nehogy az élükre lépjen. Amikor végre megteszi az utat, megpróbál belépni az étterembe. De jó pár percig áll az ajtaja előtt (mindenkit elenged, hogy ne érjen hozzá senkit). Undorodva veszi az első aszt alt a szélén (elvégre sok bár vásárló ült itt korábban - undorító!), Kiveszi a műanyag evőeszközöket, műanyag kesztyűket és egy eldobható tányért. Várja a pincérnőt, és amikor megjön, a férfi baromként viselkedik, sértegeti. Hazaérve hipoallergén szappannal kezet mos, és azonnal a szemetesbe dobja. Minden alkalommal új kockát használ. Ez az ember számos rögeszmés viselkedéstől ésfóbiátólszenved, beleértve a legnehezebben kezelhető szociális fóbiát is. Bár csak a jól ismert "Nem lehet jobb" című film főszereplője (Jack Nicholson játszotta a főszerepet, és viselkedése nevetést vált ki a moziteremben), valójában ez a fajtafélelmekmegakadályozza, hogy a fóbiák miatt beteg emberek normálisan működjenek. - Annál inkább, hogy egyesek egyáltalán nincsenek tisztában a betegséggel. Megtanulnak együtt élni vele, és elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben félhetnek. Ez azonban nem mindig van így. A kezeletlen fóbiák pedig erősdepresszióhoz , neurózisokhoz és súlyos mentális betegségekhez vezetnek – magyarázza Dr. Dariusz Maciej Myszka, a Varsói Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának pszichiátere.

A szorongás a legtöbb mentális zavart kíséri

A józan ész szerint a legegyszerűbb kellemetlen érzelmek leírására a "félelem" és a "félelem" kifejezéseket felváltva használjuk. Ezek azonban más jelentéssel bírnak. - A félelem teljesen normális az egészséges embereknél. Ez egy védőjel, a szervezet veleszületett reakciója egy fenyegető ingerre – magyarázza Dr. Magdalena Prentka, bydgoszczi pszichológus. - Akkor foglalkozunk vele, ha a fenyegetés valós, például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, társadalmi pozíció, vagyon elvesztése, vagy közvetlen egészségkárosodás, ill.élet. Ez akkor jelenik meg, amikor egy kutya ránk támad, felszállás közben, fogorvosi szék láttán, vizsga vagy nyilvános beszéd előtt. Néha mi is félelemmel reagálunk valamilyen zajra. Ezt a reakciót ügyesen használják ki a rossz horrorfilmek szerzői. A félelem pozitív érzelem, mert mozgósítja a szervezetet, hogy harcoljon, megvédjen és megszerezzen valamit. Másrészt a félelem nem tárgyiasul – az ember képtelen megtalálni az okát. Szorongás kíséri a legtöbb személyiségzavart, depressziót, pszichózist és neurózist (amikor összeomlunk vagy súlyos stressz ér bennünket). Ez az információ arról szól, hogy valami nincs rendben a szervezetben, mert egészséges emberekben nem fordulhat elő szorongás. Bár nem ismerek olyan embert, aki soha nem érezte volna. Manapság a legelterjedtebb az egzisztenciális szorongás – akkor érezzük, amikor elveszítettük az élet értelmét – teszi hozzá a pszichológus.

Fontos

Nem mindenki fél a konkrét dolgoktól. Vannak, akik nem tudják megmagyarázni félelmeiket, pedig nagyon jól tudják, mi történik ilyenkor a testükkel. Például Lengyelországban nincsenek mérgező pókok, és sokan sikoltoznak és futnak, amikor meglátják ezeket az állatokat. Mások félnek az egerektől, macskáktól, madaraktól – pánikba esnek és sikoltoznak, amikor meglátják őket, bár az állatok jobban félnek. Vannak olyanok is, akik nem szállnak fel lifttel és nem repülnek. Igyekeznek úgy élni, hogy megakadályozzák azt a helyzetet, amelyben a félelem megbénítaná őket.

A szorongásos helyzetek elkerülése nem oldja meg a problémát

– A valamitől való megmagyarázhatatlan félelem még nem fóbia – érvel Dr. Małgorzata Kostecka, a Varsói Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának pszichológusa. - Csak akkor beszélhetünk annak előfordulásáról, ha kerülünk valamit, és úgy életmódot folytatunk, hogy utunk során ne találkozzunk a félelem forrásával. A 40 éves Anna fél a madaraktól. - Kicsi koromban a nagymamámhoz mentem nyaralni Podlasziába. Egy nap arra ébredtem, hogy egy tyúk ül a párnámon és engem bámul. Emlékszem a szemére, csapkodó szárnyaira és karmos mancsaira. Rettenetesen megijedtem. Azóta kerülöm a madarakat, undorodom és félek tőlük – teszi szemrehányást magának. Felnőtt nőként igyekezett nem olyan helyeken tartózkodni, ahol a madarak közel lehetnek hozzá. De nem lehet mindent elkerülni. Néha maguk a helyzetek támadják meg a fóbiában szenvedőt. Hirtelen egy galamb repült be a lakásunkba. Gyors volt a reakcióm: elbújtam a hűtőszekrény mögé és sikoltoztam. nem tudtam megmozdulni. Csak akkor indultam el onnan, amikor a férjem kinyitotta az ablakot, és kirepült a galamb – emlékszik vissza Anna. Barbarának viszont egyetlen gombolható ruhadarabja sincs. Csak cipzárral, kampóval és zsinórral rendelkezhetnek. - Utálom a gombokat, nem tudomne nézd – vallja be a 27 éves férfi. - Még ha vannak is valahol a házban, dobozokba vannak rejtve, hogy ne idegesítsenek. A lány gyermekkorából (körülbelül 5 éves volt) emlékszik egy helyzetre: Egy barátjával játszott, aki rózsaszín ruhát viselt, nyakig begombolva. Makacsul rágta az egyiket, mintha le akarná nyelni. Abban a pillanatban anyám belépett a szobába, ahol ültünk, és értesített unokatestvérem haláláról. Azóta kiborítottak a gombok – vallja be a 27 éves férfi. Nem áll szándékában kezelni emiatt; egyszerűen kerüli a… gombokkal való érintkezést. Agnieszka viszont gelofóbiában szenved. Ügyeljen arra, hogy ne érintkezzen gél állagú dolgokkal, edényekkel vagy anyagokkal. Szerinted ez hülyeség? Hiba, ennél nagyobb baj nem is lehet. - Úgy tűnik, mindenki apró probléma. A zselé pedig szinte minden lépésnél megtámad. Valójában csak ha fóbiája van a háttérben, akkor láthatja, hogy mennyi ijesztő és undorító (rángató!) anyag van körülötte: étel, ragasztó, krémek… Minden lépésnél megtámadnak, teszi hozzá.

Honnan erednek a félelmek?

A pszichológusok és pszichiáterek két fogalommal magyarázzák a fóbiák megjelenését: viselkedési (valamiért megtanuljuk a szorongásos választ, és megismételjük, ahogy Anna a madarat a gyermekkori szorongással társította) és pszichoanalitikus (a félelem olyan helyzetben keletkezik belső, tudattalan konfliktus, hordozzuk magunkban van, nem tudjuk megoldani, így felnőtt korban kiutat találunk rá - tárgyiasítjuk sajátos félelem formájában pl a lovaktól Könnyebb nekünk a valljuk be (még saját magunknak is), hogy félünk a lovaktól vagy a kutyáktól, mint egy intim problémától.

- Ez a két fogalom kiegészítheti egymást - mondja Dr. Małgorzata Kostecka. Attól függően, hogy a fóbia hogyan keletkezett, így kell kezelni. Sokkal bonyolultabb a fóbiák kezelése a pszichodinamikus módszerrel (pszichoanalízisből származik), mert el kell jutni a szorongás valódi okához. A kezelés több hónaptól több évig is eltarthat. - Ezután visszamegyünk a múltba, a gyerekkorba. Mellesleg, az ilyen terápiában a páciens más problémái is „felbukkanhatnak”. A szakembert nagyon körültekintően kell kiválasztani – figyelmeztet Dr. Małgorzata Kostecka. Mindeközben a viselkedési módszerrel történő kezelés (a legelterjedtebb) a szorongásos helyzetek deszenzitizálása: fokozatosan közelítjük meg a szorongás forrását, és megtanuljuk ellazulni és kikapcsolódni. Magdalena Winiarska-Day különleges terápián esett át az USA-ban, mert rettegett a pókoktól. Először is megszokta, hogy egy állatot lát a számítógép képernyőjén. Aztán odalépett a ketrechez a pókokkal. A terápia végén képes volt ráhogy akár egy tarantulát is félelem nélkül tartson. Aneta minden kutyától elszökött, akivel találkozott. Nem tudott végigmenni az utcán anélkül, hogy ne ellenőrizné, nem ólálkodik-e valahol egy állat, és meglátogatta a kutyás barátait. Az anyának eszébe jutott, hogy amikor a lány másfél gyerek volt, megijedt egy rottweilertől. Ahogy Aneta nőtt, úgy nőtt a kutyáktól való félelem. A terápia abból állt, hogy a vakvezető kutyák, a mentők és a pásztorkutyák előnyeiről beszéltek. A terapeuta és a lány ugyanakkor kutyákról készült képeket nézegetett. A klinikán tett többszöri látogatás után Aneta megengedte, hogy egy kicsi, gyengéd kutyát üljön az iroda másik végében - szájkosárban és pórázon. Az ötlet az volt, hogy a páciens hozzászokjon ahhoz a gondolathoz, hogy ez a kutya itt van, és nem történik semmi rossz. Végül beleegyezett, hogy megsimogassa. Végül eltávolították a szájkosarát, és szabadon rohangálhatott az irodában. A lány már nem reagált félelemmel. - Volt egy betegem a magasságtól való félelemben - mondja Dr. Małgorzata Kostecka. - Kezdetben relaxációs technikákat alkalmaztunk. Aztán a nő meghallgatta a kazettára felvett történeteket a magasságokról. A képzés végén pedig a Kultúra és Tudomány Palota legfelső emeletére autóztunk. Sikerült legyőznie ezt a fóbiát.

A szorongásra és fóbiákra való hajlam örökletes

A legnehezebben kezelhető szociális fóbiák. Általában a farmakológia segít a leküzdésben – magyarázza Dr. Myszka. - Ez a fajta félelem közel áll az olyan betegségekhez, mint a kényszerbetegség, a depresszió. Előfordul, hogy egy beteg egyszerre több betegségben is szenved, például skizofrénia és szociális fóbia. A betegek félnek a nyilvános szerepléstől, a randevúzástól, a főnökkel való beszélgetéstől, sőt még az orvoslátogatástól is. M. Paulinát egy éve kezdték el kezelni, mert a fóbia megzavarta normális működését és zavarta édesanyját. Az egyetemen gyakran kellett előadást tartania vagy nyilvános nyilatkozatot tenni. - Annyira féltem tőle, hogy pár nappal korábban gyomorrontásom lett. Hasonló elsöprő félelem jelentkezett minden olyan helyzetben, amikor elítéltek – vallja be. - Ennek eredményeként abbahagytam a tanulmányaimat. A vezetői vizsga letételével is óriási problémái voltak. És amikor munkát kapott, idegei miatt az első napon leöntötte kávéval a főnökét. Minden nagyon frusztráló volt számára. A depresszió idővel kialakult. Már a terápiás csoport első találkozói után észrevette a változásokat. A terápia befejezése után megtanulta elmondani az embereknek, amit gondol, és megszólalni a vitákban. - Ma már nem foglalkozom minden apró részlettel, nyitottabb vagyok - örül. Most az Egyesült Államokba tervez utazást – egyedül kell mennie. - Egy genetikai tényező fontos szerepet játszik a fóbiák kialakulásának hajlamában. Akár azt is mondhatjuk, hogy a fóbia örökletes- magyarázza Dr. Dariusz Maciej Myszka. Mindannyian hordozzuk az ereit - egy bizonyos feszültségi területet, belső félelmet. Bármi lehet: féltékenység az apára, a kellő anyai gondoskodás hiánya, a szeretet hiánya, a szülői elválás. De nem mindenki csinálja. - Vannak, akik jól kezelik a szorongást. Tisztában vannak vele, és nem keresnek alternatív indokokat – teszi hozzá Dr. Małgorzata Kostecka

"Zdrowie" havi

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Pszichiátria