A proteinuria a fehérje vizeletben való jelenlétében nyilvánul meg. Mivel a proteinuria nem okoz nyilvánvaló tüneteket, időszakos vizsgálatok során, vagy ha egyértelmű fehérjehiány áll fenn a szervezetben, diagnosztizálható. A hiányjelzések a vizeletben megjelenő fehérjétől függően változnak.
Proteinuria(proteinuria, nefrotikus szindróma) a fehérje jelenléte a vizeletben, amelyet fiziológiai okok okoznak, pl. fokozott fizikai megterhelés ( fiziológiás proteinuria) vagy kóros okok ( kóros proteinuria ), pl. súlyos vesebetegségek okozzák. A szervezet természetes módon választ ki a vizelet útján olyan fehérjéket, mint az albumin, globulinok, Tamm-Horsfall fehérje (uromodulin), kappa és lambda immunglobulin könnyű láncai, proximális tubuláris kefeszegély antigének, szekréciós IgA és urokináz. Egy egészséges ember vizeletében a fenti fehérjék legfeljebb 150 mg-ot tartalmazhatnak naponta (serdülőkorban legfeljebb 300 mg). Egészséges ember vizelete nem tartalmazhat fehérjéket, ezért a vizelet analízis kinyomtatásán a fehérje pozíciója nulla legyen.
A proteinuria típusai
- funkcionális - túlerőltetés, szívelégtelenség, glomeruláris károsodás, fagyás, láz okozza
Habos vizelet látható proteinuriával
- ortosztatikus - hosszan tartó álló helyzetben történő állás után jelentkezik
- tubuláris - a fehérje-visszaszívódás hiánya és a vesetubulusok károsodása okozza
- glomeruláris - a glomerulusok betegségeiben fordul elő
- mikroalbuminuria - a vesebetegség korai szakaszában
- túlterheléstől - szisztémás betegséggel és megnövekedett kis molekulájú fehérjék mennyiségével a plazmában
Vizeletminta vételekor, különösen nőknél, ne feledje, hogy csak a középső vízsugárból kerüljön vizelet a mintavevőbe (az első vizeletnek a WC-be kell mennie). Ellenkező esetben a teszt megzavarható. A menstruáció körüli időszakban a nők nem vizelhetnek vizsgálat céljából, mert a vörösvértestek jelenléte lehetetlenné teszi az üledék vizsgálatát.
Proteinuria: diagnózis
A proteinuria diagnosztizálásához 24 órás vizeletgyűjtést és általános vizsgálatot kell végezni. Ha egy bizonyos típusú fehérjét észlelnek, az orvos előírja a megfelelőtkezelés
A proteinuriát jelentős fehérjeveszteség jellemzi, amely a vérből a vizeletbe jut, és kiválasztódik a szervezetből
Szakorvoshoz, azaz nefrológushoz kell fordulnia, ha a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) egy év alatt több mint 5 ml/perc, vagy több mint 10 ml/perc 5 év alatt, vagy a fehérje/kreatinin szintje hematuria esetén magasabb, mint 100 ml/mmol vagy 50 ml/mmol.
Mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni kezelésre, a 4. vagy 5. stádiumú krónikus vesebetegség esetén is. Nem szabad megfeledkezni arról is, hogy a proteinuria amellett, hogy teljesen önálló betegség, tünet is lehet. nefrotikus szindróma vagy neretikus szindróma.
Megvédhetjük magunkat a proteinuria ellen. Főleg ajánlott:
- egészséges testsúly fenntartása
- leszokik a dohányzásról (ha valaki dohányzik)
- megfelelően beállított fizikai erőfeszítés
- cukorbeteg ember – pontosabb glükózkontroll
Ezen kívül vannak időszakos tesztek és a saját test gondos megfigyelése