A proteinuria a fehérje vizeletben való jelenlétében nyilvánul meg. Mivel a proteinuria nem okoz nyilvánvaló tüneteket, időszakos vizsgálatok során, vagy ha egyértelmű fehérjehiány áll fenn a szervezetben, diagnosztizálható. A hiányjelzések a vizeletben megjelenő fehérjétől függően változnak.

Proteinuria(proteinuria, nefrotikus szindróma) a fehérje jelenléte a vizeletben, amelyet fiziológiai okok okoznak, pl. fokozott fizikai megterhelés ( fiziológiás proteinuria) vagy kóros okok ( kóros proteinuria ), pl. súlyos vesebetegségek okozzák. A szervezet természetes módon választ ki a vizelet útján olyan fehérjéket, mint az albumin, globulinok, Tamm-Horsfall fehérje (uromodulin), kappa és lambda immunglobulin könnyű láncai, proximális tubuláris kefeszegély antigének, szekréciós IgA és urokináz. Egy egészséges ember vizeletében a fenti fehérjék legfeljebb 150 mg-ot tartalmazhatnak naponta (serdülőkorban legfeljebb 300 mg). Egészséges ember vizelete nem tartalmazhat fehérjéket, ezért a vizelet analízis kinyomtatásán a fehérje pozíciója nulla legyen.

A proteinuria típusai

  • funkcionális - túlerőltetés, szívelégtelenség, glomeruláris károsodás, fagyás, láz okozza

Habos vizelet látható proteinuriával

  • ortosztatikus - hosszan tartó álló helyzetben történő állás után jelentkezik
  • tubuláris - a fehérje-visszaszívódás hiánya és a vesetubulusok károsodása okozza
  • glomeruláris - a glomerulusok betegségeiben fordul elő
  • mikroalbuminuria - a vesebetegség korai szakaszában
  • túlterheléstől - szisztémás betegséggel és megnövekedett kis molekulájú fehérjék mennyiségével a plazmában
Fontos

Vizeletminta vételekor, különösen nőknél, ne feledje, hogy csak a középső vízsugárból kerüljön vizelet a mintavevőbe (az első vizeletnek a WC-be kell mennie). Ellenkező esetben a teszt megzavarható. A menstruáció körüli időszakban a nők nem vizelhetnek vizsgálat céljából, mert a vörösvértestek jelenléte lehetetlenné teszi az üledék vizsgálatát.

Proteinuria: diagnózis

A proteinuria diagnosztizálásához 24 órás vizeletgyűjtést és általános vizsgálatot kell végezni. Ha egy bizonyos típusú fehérjét észlelnek, az orvos előírja a megfelelőtkezelés

A proteinuriát jelentős fehérjeveszteség jellemzi, amely a vérből a vizeletbe jut, és kiválasztódik a szervezetből

Szakorvoshoz, azaz nefrológushoz kell fordulnia, ha a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) egy év alatt több mint 5 ml/perc, vagy több mint 10 ml/perc 5 év alatt, vagy a fehérje/kreatinin szintje hematuria esetén magasabb, mint 100 ml/mmol vagy 50 ml/mmol.

Mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni kezelésre, a 4. vagy 5. stádiumú krónikus vesebetegség esetén is. Nem szabad megfeledkezni arról is, hogy a proteinuria amellett, hogy teljesen önálló betegség, tünet is lehet. nefrotikus szindróma vagy neretikus szindróma.

Megvédhetjük magunkat a proteinuria ellen. Főleg ajánlott:

  • egészséges testsúly fenntartása
  • leszokik a dohányzásról (ha valaki dohányzik)
  • megfelelően beállított fizikai erőfeszítés
  • cukorbeteg ember – pontosabb glükózkontroll

Ezen kívül vannak időszakos tesztek és a saját test gondos megfigyelése