A neuraszténia elsősorban krónikus fáradtságban nyilvánul meg, de okozhat koncentrációs zavarokat és ingerlékenységet, valamint fej- és hasi fájdalmat is. Valójában a neuraszténiában szenvedőknél előforduló betegségek köre meglehetősen széles, eközben - bár a 19. század végén beszéltek neuraszténiáról - a mai napig tisztázatlan, hogy mi okozza a neuraszténiát. A neuraszténia jelentősen ronthatja a betegek működését - vannak-e kezelési módszerek?

Neuraszténiaa neurotikus rendellenességek csoportjába tartozó egység. Valójában a szakirodalomban külön vélemények vannak arról, hogy ki jelölte meg először ezt a problémát, de a koncepció megalkotója leggyakrabban George Beard, New York-i neurológus. Ez a szakember írta le 1869-ben a neuraszténiát, mint a pszichét és az emberi testet érintő számos betegséggel összefüggő egységet.

A neuraszténia olyan problémaként kezelhető, amely némileg vitatott. Nos, ahogy az ICD-10 osztályozásban a neuraszténia szerepel a betegség entitások listáján (az egyéb neurotikus rendellenességek csoportjában), úgy a DMS amerikai pszichiátriai osztályozásában sem fogunk találkozni ezzel a kifejezéssel - a neuraszténia nem több éve megjelenik a DSM-ben. ennek az osztályozásnak a verziója.

A neuraszténiával kapcsolatos fő probléma az, hogy tünetei egy másik, manapság egyre gyakoribb entitásra – a krónikus fáradtság szindrómára – hasonlíthatnak. Vannak olyan helyzetek is, amikor a két problémát – azaz a neuraszténiát és a krónikus fáradtság szindrómát – azonosan kezelik. A valóságban azonban számos jelentős különbség van ezen entitások között (például a patogenezisüket illetően).

Magának a neuraszténiának a pontos előfordulása sajnos nem ismert. Ez a helyzet például abból adódik, hogy a neuraszténia diagnosztizálásának alapelvei nem egyértelműek, valamint az a tény, hogy egyes betegeknél, akik ezzel a problémával küszködnek, egyszerűen nem diagnosztizálják.

Neuraszténia: okai

Abban az időben, amikor a neuraszténia kifejezés megjelent, szerzői kijelentették, hogy ez az entitás az egyén "idegerőforrásainak" kimerülése következtében jelenik meg. Ebben az esetben a neuraszténia lenneolyan betegeknél alakul ki, akiknél széles körben értelmezett idegrendszerük rendkívüli terhelésnek lenne kitéve, pl. az elvégzett feladatok, vagy a krónikus, jelentős stressz átélése miatt.

Általában azonban hangsúlyozni kell, hogy mindeddig - annak ellenére, hogy a leírt egységet már régóta megkülönböztetik - nem sikerült egyértelműen meghatározni a neuraszténia pontos okait. Feltehetően genetikai tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában (azok az emberek, akiknek családjában előfordult neuraszténia, fokozottan ki vannak téve ennek az egyednek), valamint különféle események, amelyek jelentős hatással vannak az emberi psziché működésére. Mindenekelőtt a stresszt olyan tényezőnek tekintik, amely hozzájárul a neuraszténia előfordulásához az emberekben.

Valójában nem sokat tudunk a neuraszténiáról. Azt azonban már észrevették, hogy kiknél jelentkezik leggyakrabban ez a probléma – a neuraszténiát leggyakrabban 20 és 55 év közötti betegeknél diagnosztizálják. Jellemző erre az egységre az is, hogy gyakrabban alakul ki magas munkahelyet betöltő embereknél, és hogy a neuraszténia gyakrabban fordul elő a felsőfokú végzettségűeknél.

Neuraszténia: tünetek

A neuraszténia során a betegeknél fellépő betegségek mind a lelki, mind a fizikai szférát érintik. Az első ilyen esetekben a fáradtság főleg a betegeknél jelentkezik. Igen, egy fárasztó munkanap vagy egy egész napos kisgyermekgondozás után mindenki fáradt, de a neuraszténiára jellemző, hogy az ebben szenvedők krónikus és indokolatlan fáradtságot tapasztalnak. Ez az érzés nagy erőfeszítést nem igénylő tevékenységek elvégzése után is megjelenhet bennük, és olyan súlyos is lehet, hogy jelentősen korlátozza a betegek hétköznapi, mindennapi működését.

A fáradtság mellett a neuraszténiát egyéb rendellenességek is jellemzik, mint például:

  • koncentráció és figyelem romlása
  • hangulati ingadozások (a betegek ingerültté válhatnak, és indokolatlan sírást vagy haragot tapasztalhatnak)
  • alvászavarok (különösen olyan formában, amikor az alvás - még ha kellően hosszú is - nem teszi lehetővé a beteg megfelelő pihenését)
  • túlérzékenység különféle ingerekre (pl. könnyű vagy hangosabb hangokra)

A neuraszténia domináns pszichológiai tünetei miatt a páciensben ennek az entitásnak két típusa van. Az első a hyposthenic típus, ahol a fáradtság érzése a legkifejezettebbés gyengeség. A neuraszténia hiperszténiás típusa pedig azzal a ténnyel jár, hogy a beteg elsősorban feszültséget, ingerlékenységet és dühkitöréseket tapasztal.

A neuraszténia - amint fentebb már említettük - különféle szomatikus rendellenességekhez vezet. Az ilyen típusú neurotikus rendellenességekben szenvedő betegek ebben az esetben a neuraszténia olyan tüneteivel küzdhetnek, mint:

  • a test izzadásának indokolatlan növekedése
  • szapora vagy szabálytalan szívverés érzése
  • fejfájás
  • székrekedés vagy hasmenés
  • gyomorfájdalmak
  • gyorsított légzés
  • potenciazavarok
  • paresztéziák
  • izom- és ízületi fájdalom
  • mellkasi fájdalmak
  • szédülés

Neuraszténia: differenciálódás

A neuraszténia, amint azt fentebb láthatja, meglehetősen szokatlan tünetekkel rendelkező entitás. Emiatt ki kell zárni a betegnél egyéb – különösen szomatikus – betegségek fennállását, amelyek hasonló betegségek megjelenéséhez vezethetnek. A neuraszténiát meg kell különböztetni, pl. kardiológiai betegségekkel (pl. szívritmuszavar) vagy különféle hormonális zavarokkal.

A neuraszténia diagnosztizálása érdekében a páciensnek azt is ki kell zárnia, hogy betegségei más mentális zavarok, például depresszió vagy generalizált szorongás miatt következnek be. A már említetteken kívül a neuraszténia diagnosztizálásának kritériumai közé tartozik az is, hogy a probléma diagnosztizálásához szükséges rögzíteni, hogy a beteg legalább 3 hónapja tartós fáradtságot tapasztal.

Neuraszténia: kezelés

A neuraszténia kezelésében - akárcsak más neurotikus rendellenességek esetében - a pszichoterápiás interakciók alapvető szerepet játszanak. A betegek számára különféle típusú pszichoterápia javasolt, például kognitív viselkedési pszichoterápia. A gyakorlatok és a relaxációs technikák a neuraszténiában szenvedő betegek állapotát is javíthatják. Néha, amikor a neuraszténia kiváltó okának tekintik a környezeti tényezőket, például a nehéz munkakörnyezetet, a betegeknek azt tanácsolhatják, hogy változtassák meg a környezetet (persze, ha lehetséges).

Ami a gyógyszeres kezelést illeti, valójában ritkán alkalmazzák neuraszténiában. Egyes betegek antidepresszánsok szedését javasolhatják, de ez a kezelés csak azokra vonatkozik, akiknek egyértelműen kifejezett hangulati zavarai vannak.

Neuraszténia: prognózis

Neurastenia sajnosegy olyan egység, amelyet nem könnyű kezelni. A neuraszténia lehetséges tüneteinek kiterjedése azt mutatja, hogy ez a probléma jelentősen ronthatja a vele küzdő emberek működését, legyen szó akár társadalmi, akár szakmai életről. A neuraszténia kezelése meglehetősen hosszú ideig tarthat, de a betegeknek nem kell csüggedniük, mert a rendszeres terápia más, a betegek közérzetét pozitívan befolyásoló módszerekkel (pl. fizikai aktivitás vagy relaxációs gyakorlatok) kombinálva jelentősen javíthatja mind a mentális, mind a pszichés és a relaxációs gyakorlatokat. mentális egészség. neuraszténiás betegek szomatikus zavara. Források:1. Psychiatry, 2. kötet. Klinikai pszichiátria. Szerk. S. Pużyński, J. Rybakowski, J. Wciórka. Edra Urban & Partner Publishing House, Wrocław 20112. Crocq M-A., A generalizált szorongásos zavar története, mint diagnosztikai kategória, Dialogues Clin. Neuroscience, 2022 jún. 19 (2): 107-116; on-line hozzáférés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5573555/

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichiátria