A petefészek hiperstimulációs szindróma olyan betegség, amely IVF műtétre előkészített betegeknél jelentkezhet. Amikor a petefészek-stimulálás folyamata kikerül az irányítás alól, számos olyan rendellenesség alakulhat ki, amelyek egy nő életét veszélyeztetik. Mi az a petefészek hiperstimulációs szindróma? Mik az okai és tünetei? Hogyan kezelik ezt az állapotot?

Petefészek hiperstimulációs szindróma( OHSS- petefészek hiperstimulációs szindróma)meddőségi kezelés utáni szövődményés előkészületek az eljáráshozin vitro . Ha ezen terápiák bármelyike ​​során az ovulációt túlzottan stimulálják, számos olyan rendellenesség alakulhat ki, amelyek egy nő életét veszélyeztetik.

Tartalom:

  1. Petefészek hiperstimulációs szindróma: Okok
  2. Petefészek hiperstimulációs szindróma: kockázati tényezők
  3. Petefészek hiperstimulációs szindróma: Tünetek
  4. Petefészek hiperstimulációs szindróma: diagnózis
  5. Petefészek hiperstimulációs szindróma: Kezelés

Petefészek hiperstimulációs szindróma: Okok

A petefészek hiperstimulációs szindróma oka az ovuláció túlzott stimulálása különféle hormonkészítmények (beleértve a gonadotropinokat is) használatával. A meddőségi kezelés és az IVF-kezelésre való felkészítés során a páciensnek olyan gyógyszereket adnak, amelyek célja, hogy egy ciklusban sok nagy tüszőt kapjanak, amelyekből az ovuláció során felszabadul a petesejt. A petefészek hiperstimulációs szindróma akkor írható le, amikor a terápia eredményeként a petetermelés a vártnál nagyobb: sok tüsző van (akár 20-30, a helyes szám 5-10), mindegyik hormonokat termel, és a petefészkek természetellenes szintre nőnek, mérete (akár 12 cm)

Petefészek hiperstimulációs szindróma: kockázati tényezők

A petefészek hiperstimulációs szindróma kockázata nő, ha humán koriongonadotropint (hCG) használnak stimulációra. Ez a készítmény az ösztrogéntermelés növekedéséhez vezet. Fontos tudni, hogy az OHSS-tünetek valószínűsége csökken a klomifen-citrát adagolásával

Ezenkívül a kockázati tényezők a következők:

  • a beteg kora (30 év felett)
  • menstruációs zavarok
  • policisztás petefészek szindróma
  • ismételhetőségin vitro előkészítési eljárások

Petefészek hiperstimulációs szindróma: Tünetek

A petefészek hiperstimulációs szindrómaelsőtünetei

általában néhány nappal a petesejtek in vitro megtermékenyítéshez történő begyűjtése után jelentkeznek. A tünetek súlyosságától függően létezik egy enyhe, közepes, súlyos és kritikus forma, az OHSS-esetek túlnyomó többsége az első két típusba sorolható.
  • enyhe forma: puffadás, enyhe hasi fájdalom (petefészek-megnagyobbodás miatt)
  • mérsékelt: mérsékelt hasi fájdalom, hányinger és hányás, ascites, ami ultrahangon is látható
  • súlyos forma: ascites és légzési problémák (amit a nagy mennyiségű váladék felhalmozódása okoz a hashártyában, a mellhártyában és a szívburokban), oliguria, vér megvastagodása, hypoproteinaemia
  • kritikus forma: intenzív ascites, nagy mennyiségű váladék felhalmozódása a peritoneumban, a mellhártyában és a szívburokban, magas vérkoncentráció (hematokrit>55%), anuria, tromboembóliás problémák, akut légzési distressz szindróma. Ez hipovolémiás sokkhoz (amely a keringő vérmennyiség csökkenésének eredménye) és veseelégtelenséghez vezethet, ami halálhoz vezethet.

Petefészek hiperstimulációs szindróma: diagnózis

A betegség diagnosztizálása érdekében ultrahangos vizsgálatot végzünk a petefészkek méretének és a peritoneális üregben lévő folyadék jelenlétének felmérésére. Laboratóriumi vizsgálatokat és mellkasröntgeneket is végeznek

Petefészek hiperstimulációs szindróma: Kezelés

Enyhe betegség esetén csak konzervatív kezelést alkalmazunk, mert a gonadotropin koncentrációja spontán módon csökken nem terhes nőknél kb. 7 nap után, terhes nőknél 10-20 nap után

Közepes és súlyos forma kórházi kezelést igényel.

Kategória: