Az erőnléti tesztek a légzőrendszer és a keringési rendszer állapotának felmérésére szolgálnak. Nekik köszönhetően megtudhatja, milyen erőfeszítésre képes a szívünk és a tüdőnk, és hogyan edzhet, hogy hatékonyan növelje hatékonyságát. Tudja meg, mik azok az erőnléti tesztek: spirometria, terheléses EKG, ergospirometria, és milyen gyakorlati paraméterek segítenek meghatározni.
Fittségi teszteketszív- és érrendszeri és légzőrendszeri betegségekben szenvedőknél, műtét előtti betegeknél és sportolóknál végeznek. Mind szív- és tüdőbetegségek diagnosztizálására, mind fizikai alkalmasság felmérésére elvégezhetők. Az állóképességi tesztek lehetővé teszik olyan edzésparaméterek meghatározását, mint a tüdő vitális kapacitása, pulzusszám, vérnyomás, VO2 max, maximális pulzusszám, pulmonalis percszellőztetés stb.
Nézze meg, milyen tesztekkel mérheti hatékonyságát és értékelheti egészségi állapotát.
Teljesítménytesztek: spirometria
A spirometria méri az Ön légzési alkalmasságát nyugalomban. Így segít felmérni a tüdő egészségét. Az eljárás a belélegzett és kilélegzett levegő mennyiségének méréséből áll. Ülve hajtják végre - a páciens szájával letakar egy spirométer (mérőeszköz) speciális csövét, és követi az orvos utasításait. Leggyakrabban a teszt elején szabadon lélegzik, majd a lehető legmélyebben kell belélegeznie, és a lehető legerősebben kell kilélegeznie, ugyanakkor nagyon lassan.
A spirometria során tesztelt paraméterek a következők: a tüdő létfontosságú kapacitása, azaz a legnagyobb mennyiségű levegő, amelyet ki tudunk fújni (az FVC rövidítése), valamint az első másodpercben kilélegzett levegő mennyisége (FEV1). A vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk a táblázatban szereplő szabványokkal. Használhatók az asztmával vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kapcsolatos hörgőszűkület diagnosztizálására, amelyekben a dohányosok gyakran szenvednek.
Fitness tesztek: terheléses EKG
Mind a spirometria, mind a terheléses EKG orvosi vizsgálat – elsődleges funkciójuk a tüdő- és szív- és érrendszeri betegségek kimutatása.
Az elektrokardiográfiás stresszteszt egy olyan teszt, amely segítségével értékelhető a szív működése edzés közben. Ezeket futópadon vagy álló kerékpáron hajtják végre. A beteg testéreEzenkívül elektródák is vannak rögzítve, amelyek segítségével a készülék folyamatosan figyeli a pulzusszámot és a nyomást. A tesztalany növekvő terheléssel gyakorol - ennek érdekében 3 percenként növelik a futópad sebességét és dőlésszögét (az ún. Bruce protokoll szerint). A terheléses EKG során az orvos folyamatosan figyeli a keringési rendszer munkáját, és a készülék időszakosan, 1 percenként rögzíti a szív különböző paramétereit
A teszt képes kimutatni a koszorúér-betegséget és meghatározni az aritmiák okait. Azt is elvégzik, hogy meghatározzák, melyik edzésintenzitás a legbiztonságosabb egy adott személy számára.
Teljesítménytesztek: ergospirometria
Az ergospirometria a spirometria és az EKG kombinációja, amelyet edzés közben egyidejűleg végeznek el. Egy ilyen tesztet nagyon gyakran választanak a sportolók, mert segít meghatározni az összes legfontosabb teljesítményparamétert. Ezen kívül értékes tippeket ad arra vonatkozóan, hogyan javíthatja edzését, hogy az jobb sporteredményeket eredményezzen. Amatőrök és profi sportolók egyaránt használhatják az ergospirometriát – főleg azok, akik állóképességi ágakat gyakorolnak, pl. futás, kerékpározás, úszás, triatlon, evezés, tenisz.
Az ergospirometriát, akárcsak a gyakorló EKG-nál, futópadon vagy szobakerékpáron végezzük. Az elektródákat a páciens testére ragasztják, és emellett oxigénmaszkot is rögzítenek a kilégzett gázok koncentrációját elemző készülékhez. A számítógép folyamatosan figyeli a gyakorló személy légzését és pulzusát. A teszt akkor fejeződik be, amikor az alany pulzusszáma eléri a maximális szintet, vagy ha súlyos kimerültségre utaló tünetek jelentkeznek (pl. angina, légszomj, hirtelen vérnyomásesés).
Ergospirometriával a következő teljesítményparaméterek mérhetők:
- VO2max- egyébként VO2 max vagy csúcs oxigénfelvétel. Ez egy olyan érték, amely meghatározza azt a maximális oxigénmennyiséget, amelyet szervezetünk képes felvenni egy perc intenzív edzés során;
- HRmax- maximális pulzusszám;
- RER- a légzéscsere aránya, azaz a kilégzett szén-dioxid és az elfogyasztott oxigén aránya;
- VE- percnyi tüdőszellőztetés, azaz az egy perc alatt a tüdőn átáramló levegő mennyisége;
- AT- az anaerob küszöb, vagyis az edzésnek az a szakasza, amelyben az anaerob változások kezdenek érvényesülni az oxigénesekkel szemben
A kapott eredmények alapján a szakember meg tudja határozni az egyéni edzésmutatókat, melyek ismerete segíti az edzések tervezését és növeli azok hatékonyságát. Ezek:
- metabolikus küszöbértékek- ezeket az anaerob AT és laktát LT küszöb határozza meg. Az LT túllépése után a laktát koncentrációja a vérben a nyugalmi szint fölé emelkedik. Az AT túllépése után a keringési rendszer nem tud lépést tartani a sejtek energiatermeléshez szükséges oxigénellátásával, a laktáttermelés és -kiválasztás egyensúlya megbomlik. Ennek a jelenségnek a hatására a szervezet anaerob folyamatokon keresztül kezd energiát nyerni. Az ilyen erőfeszítés a szervezet gyors elsavasodásához vezet, ezért a sportolóknak törekedniük kell az anaerob küszöb bekövetkezésének késleltetésére. Az AT feletti pulzusszám ismerete lehetővé teszi számukra, hogy az aerob folyamatok határain belül maradjanak, és ezáltal növeljék hatékonyságukat.
- edzési zónák- pulzustartományok, amelyekben a fizikai erőfeszítés különböző hatással van a szervezetre, pl. segíti a zsírégetést, növeli az állóképességet, a sebességet, az izomerőt stb. a zónákat a maximális pulzusszám vagy a HRmax alapján határozza meg. Ezek ismerete segít abban, hogy a képzést úgy végezzük, hogy az megfeleljen igényeinknek és céljainknak.
Azok, akik felesleges kilogrammokat szeretnének leadni, az erőnléti teszteknek köszönhetően pontosan meg tudják határozni azt a pulzusintervallumot, amelynél a zsírégetés a leghatékonyabb. Tapasztalatból tudom, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy több nem jobb, a karcsúsítás pedig egyénre szabott folyamat, amelynek fokozatosan kell végbemennie. Túl nagy intenzitással végzett gyakorlatok esetén az emberi szervezet több energiát vesz fel az izmokban lévő glikolból, mint a zsírból, ami azt jelenti, hogy sok ember fogyókúrás erőfeszítése nem hozza meg a kívánt eredményt.
Azon emberek számára, akik fittek akarnak maradni, egy teljesítményteszt segíthet meghatározni az edzés kezdeti állapotát, és meghatározni az edzés optimális típusát és intenzitását (a test egyéni jellemzőihez igazítva). Az a versenyző, aki megtanulja testének paramétereit, úgy tud edzeni, hogy hatékonyan és biztonságosan tudja elérni a kitűzött sportcélt. A kutatásoknak köszönhetően elkerülheti a túledzést és minimalizálhatja a sérülések kockázatát.
Forrás: Diet & More sajtóanyagok
Teljesítménytesztek: ellenjavallatok
Az alábbi tünetekkel vagy betegségekben szenvedőknek nem szabad fitneszteszteken részt venniük:
- legutóbbi szívroham;
- instabil szívbetegség: koszorúér-betegség, angina pectoris, akut szívizomgyulladás vagy szívburokgyulladás, aritmiák, szívelégtelenség, súlyos aorta szűkület;
- forrótüdőembólia vagy tüdőinfarktus;
- légzési elégtelenség;
- dekompenzált bronchiális asztma;
- alsó végtagi trombózis.
A teljesítményteszteknek vannak relatív ellenjavallatai is – ilyenkor lehetséges a tesztelés, de a legjobb, ha a beteg beszerzi az orvos jóváhagyását. Legyen óvatos:
- a bal fő koszorúér szűkülete;
- pitvarfibrilláció;
- tachyarrhythmia és bradyarrhythmia;
- hipertrófiás kardiomiopátia;
- AV blokk;
- súlyos magas vérnyomás.