A tudósok biztosítják, hogy a tartósítószerek nemcsak megvédik az élelmiszereket a romlástól. Növelik ízét és tápértékét is. Biztonságosak-e azonban az élelmiszer-adalékanyagok egészségünkre? Jobb elkerülni őket?

A környezetvédők arra biztatnak, hogy csak feldolgozatlan, természetesélelmiszertvásároljanak, amelyek - sajnos - drága és rövid eltarthatóságúak. Az üzletekben viszont tele vannak a polcok felvágottakkal, készételekkel vagy befőttekkel. Nemcsak frissek maradnak sokáig, de megfizethető árúak is. Kell-e az élelmiszereket vegyszerekkel "dúsítani"? Kell-e kerülni a vegyiélelmiszer-adalékanyagokat ?

Miért élelmiszer-adalékanyagok

A legtöbb házban korábban volt füstölő, ahol aromás füstben, például borókából készítettek kolbászt, sonkát és szalonnát. Aztán a tetőtérben a mennyezetre felfüggesztve akár több hónapot is várhattak, mire megeszik.

Egész télen át a tóba fulladtak a hordók savanyú uborkával és káposztával. Sok terméket tároltak az ún jégtárolók, vagyis a földbe ásott jéggel bélelt pincék. Jégtömböket vágtak le tavak vagy folyók fagyott felszínéről.

tartósítószerek használatakényszerítette a civilizáció fejlődését. Dédapáinkkal ellentétben nincs időnk saját otthonunkban élelmiszert előállítani, és ez gazdaságtalanná vált. Másodszor, vannak olyan vegyszerek, amelyek jobban és hosszabb ideig tartósítják az élelmiszereket, mint a hagyományos módszerek. Emellett növelik az élelmiszerek minőségét és vonzerejét, azaz színét, ízét, illatát, állagát és tápértékét.

- A tartósítószereknek számos követelménynek meg kell felelniük ahhoz, hogy tömegtermelésre kerülhessenek, és csak a szükséges mennyiségben, azaz a lehető legkisebb mennyiségben használják őket - magyarázza Dr. Lucjan Szponar, az Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet élelmiszerbiztonsági igazgatóhelyettese. - Előtte alaposan megvizsgálják. Néha 10 000-et kell tesztelni. kémiai vegyületek közül választhat, mindenki számára teljesen biztonságos. Garanciát kell vállalnunk arra, hogy még ha túllépjük is egy adott anyag megengedett dózisát (ezek mindegyiknél más értékek), semmilyen negatív hatást nem fogunk tapasztalni.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az élelmiszer természetes eredete nem garantálja annak ártalmatlanságát. - Szennyezett lehet pl.növényvédő szerek – figyelmeztet Szponár doktor. - Az emésztőrendszert erősen irritáló, zöld bevonattal (mérgező szolaninnal) bevont régi csíráztatott burgonya, vagy néhány tomatint tartalmazó zöldparadicsomfajta szintén káros.

Lásd még: Doktor Ania válaszol arra a kérdésre, hogy az élelmiszergyártók megtévesztenek-e minket [TOWIDEO]

Mit jelentenek az élelmiszer-adalékanyagok rövidítései

Az E betű azt jelenti, hogy az adalékanyag megfelel az európai szabványoknak. A három- és négyjegyű számok pedig az egyes anyagok kódjai, a színezékek E-100-tól E-199-ig, a tartósítószerek E-200-tól E-299-ig, az antioxidánsok és a savasságszabályozók E-300-tól E-199-ig. E-399, stabilizátorok, sűrítő, emulgeáló, E-400-tól E-499-ig terjedő termékek felületén, egyéb, azaz emelőanyagok - E-500 felett

- Kevesen tudják, hogy az E szimbólum alatt egy teljesen természetes anyag neve is szerepelhet, pl.: vitamin. C, gliceridek vagy nátrium-benzoát, amit bogyókkal fogyasztunk – mondja a Gyermekegészségügyi Központ dietetikusa, Anna Stolarczyk. - Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszerekhez hozzáadott anyagok természetes, szintetikus, nem természetben előforduló és a természetesekkel azonos szintetikus anyagokra oszthatók - vagyis összetételük megegyezik a természettel, csak mesterségesen nyerik.

Természetesen senki nem fog meggyőzni minket arról, hogy az ember lehet okosabb a természetnél, és hogy a gyárban a természetesnél egészségesebb élelmiszereket fog előállítani. A helyzet az, hogy egyre nehezebb igazán egészséges, szép megjelenésű és sokáig frissen tartó élelmiszert vásárolni. Mint mindig, most is használnod kell a józan észt. A szülőknek különösen ügyelniük kell arra, hogy a feldolgozott ételek intenzív színéhez és ízéhez szokott gyerekek kedvét ne vegye el a jóízű házi savanyú uborka vagy a nagymama kissé lapos élesztőtésztája

Szakértő szerintIreneusz Chojnacki, a WWF lengyelországi nemzetközi környezetvédelmi szervezet igazgatója

A legtöbb tanulmány az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának megállapítására hiányos. Évekbe telik, mire kiderül, hogy károsak-e. Ma még nem tudjuk, milyen hatással lesznek egészségünkre. Kiderült, hogy számos, ma mérgezőnek elismert anyag, annak ellenére, hogy kivonják a gyártásból, egy életen át a szervezetünkben marad. Ami még rosszabb, az anya vérével a magzathoz is eljutnak. A környezetvédelmi szervezetek megpróbálják meggyőzni a hatóságokat, hogy az élelmiszer-adalékanyagok ártalmasságának mélyreható kutatását a vegyiparnak kell végeznie, nem az adófizetőknek.

Ha az élelmiszer-adalékanyagok károsak

További anyagok néha árthatnak nekünk. Különösen kisgyermekek, idősek, allergiások vagy Fr.nagyon érzékeny emésztőrendszer. Íme a legtöbb gyanúsított lista:

Szintetikus színezékek:

  • E 102 (tartrazin) narancshoz, porított desszertekhez, műmézhez kerül. Károsítja az asztmás betegeket és az aszpirinre allergiás embereket. Egyes embereknél hiperaktivitást okoz, és a gyerekek ingerlékenyek lehetnek, és a szokásostól eltérően viselkedhetnek.
  • E 110 (Sunset Yellow) megtalálható a lekvárokban, gélekben, rágógumikban és tablettabevonatokban. Különféle allergiás reakciókat okozhat, különösen allergiásoknál, pl. csalánkiütés, légszomj.
  • E 124-et (kochinellvörös) adnak a füstölt halhoz, pudingokhoz, gyümölcscukorkákhoz. Károsítja az aszpirinre allergiás embereket;
  • E 133 (ragyogó kék) a zöldségkonzervekben található. Az irritábilis bél szindrómában és más emésztőrendszeri betegségekben szenvedőknek kerülniük kell;
  • E 154 (FK barna) füstölt heringhez és néhány halkonzervhez kerül. Ha túl gyakran és nagy mennyiségben fogyasztjuk ezeket az ételeket, az FK bronz felhalmozódik a vesékben és a nyirokerekben.

Tartósítószerek:

  • E 210 (benzoesav) zselékben, gyümölcslevekben, üdítőitalokban, margarinban, sörben. Néhány embernél irritálja a gyomor és a belek nyálkahártyáját, és viszkető kiütést okoz.
  • E 249 (kálium-nitrit) és E 250 (nátrium-nitrit) a húsok pácolásához. Rákkeltő nitrozaminok képződését okozhatja.
  • E 220-228 (szulfitok) konzervben, kandírozott gyümölcsben, gyümölcslében, borban, citrushéjban, kókuszreszelékben. Érzékeny embereknél hányingert és fejfájást okozhatnak.

Savasító anyagok:

  • E 260 (ecetsav), amely pácolt gyümölcsökben és zöldségekben, valamint szószokban található, a gyomrú emberek rosszul tolerálják;
  • E 508 (kálium-klorid), E 509 (kalcium-klorid), E 511 (magnézium-klorid) megtalálható a fűszerekben. Nagy mennyiségben hashajtó hatásúak. A vese- és májproblémákkal küzdőknek le kell mondaniuk róluk;
  • E 525-öt (kálium-hidroxidot) adnak a konzervekhez és zselékhez. Gyomor-bélrendszeri fájdalmat okozhat;
  • Az E 517 (ammónium-szulfát) számos cikkben megtalálható – nagyobb koncentrációban hasmenést okozhat.

Sűrítő és zselésítő készítmények:

  • E 400 (alginsav) - terhes nőknek nem ajánlott;
  • E 407 (karragenán) – hozzájárulhat a bélfekély kialakulásához.

Cukorhelyettesítők:

  • E 420 (szorbit), E 421 (mannit) leggyakrabban cukorbetegek számára készült élelmiszerekben találhatók meg. Evés utánHasi fájdalom és hasmenés léphet fel ezen anyagok nagyobb mennyisége esetén.
  • E 951 (aszpartám) és E 954 (szacharin) - mindkét anyag nem ajánlott érzékeny emésztőrendszerben szenvedőknek.

"Zdrowie" havi

Kategória:

Mit eszel