HED (Kórházi Sürgősségi Osztály) vagy NLP (Overnight Medical Assistance)? Hová hívjon, ha szívdobogása hirtelen felerősödik, a baba testhőmérséklete megemelkedik vagy a hasfájás ébren tartja? Egy átlagos körzeti rendelőben az orvosok és a nővérek 18 óra körül fejezik be a munkájukat. Aki később megbetegszik, annak máshol kell segítséget kérnie.

Amikor reggel bejelentkezünk az orvoshoz, nem lepődünk meg azon, hogy például 16 órától dolgozik, és megértjük, hogy hamarabb nem kerülhet sor az időpontra. Ha az esti órákban rosszul érezzük magunkat, hívjuk az Éjszakai Egészségügyi Asszisztenciát (NLP), és várjuk az orvos azonnali megjelenését.

Ha kiderül, hogy néhány órán belül eléri a beteget (mert sok beteg van), akkor feladjuk a várakozást, nátha vagy torokfájás esetén mentőt hívunk. Eközben van egy másik lehetőség is. Elég, ha elmegy az éjszakai klinikára, és a helyszínen kér orvosi tanácsot. Az NPL-ben nincs zónabesorolás, így a tartózkodási helyéhez legközelebb eső klinikára lehet menni. Ez azonban általában nem történik meg.

A megmentő nem orvos, nem írhat fel receptet

A köztudatban az a meggyőződés, hogy minden hívásra mentőnek kell érkeznie, lehetőleg a teljes szakembergárdával. És nagyon sokszor megtörténik. Amikor a diszpécser azt hallja, hogy légzési problémákkal küzdő, magas lázas gyermek esetén segítségre van szükség, sürgősen mentőt küld.

A helyszínen kiderül, hogy a gyerek 20 éves, orrfolyásos, 37,4 C fokos hőmérsékletű. Ez egy triviális betegség hívása, ráadásul a beteg - bár jön a mentő - nem kapja meg azt a segítséget, amit vár, mert egy csapat mentős érkezik a mentővel.

És a mentős nem orvos, nem írhat fel gyógyszert, nem adhat ki orvosi igazolást. Ha egy ilyen beteg megvárta az NPL orvos érkezését, vagy ő maga érkezik az ügyeletes klinikára, megvizsgálják, felírják és betegszabadságot kap. A mentőhívás nem oldott meg semmit, mert másnap a betegnek úgyis be kell mennie a rendelőbe, hogy felírják és elengedjék.

A nagyvárosokban a probléma a felesleges pénzköltéssel végződik, mert a mentő sokat hagyára. A kisvárosokban, ahol kevés a mentőcsapat, előfordulhat, hogy egy igazán súlyos beteg ember nem kap időben segítséget egy kisebb betegség miatti utazás miatt.

Fontos

Táblagép helyett mentőautó

Grzegorz Borstern belgyógyász orvos mesél tapasztalatairól:

32 éve dolgozom a mentőszolgálatnál. Nap mint nap utazunk magas vérnyomásra, menstruációs fájdalmakra, gerinc degeneratív elváltozásai miatt fellépő fájdalomra, foghúzás utáni fájdalomra stb. erka, azaz a legjobban felszerelt mentőautó, ami a mentőrendszerünk rendelkezésére áll.

Nem tagadom meg a betegektől azt a jogot, hogy féljenek egészségükért vagy életükért. A képzelőerő hiányával és a saját betegségemmel kapcsolatos alapvető ismeretek hiányával viszont nem tudok megbirkózni. Valószínűleg az orvosok hibája, akik túl kevés időt szentelnek pácienseiknek. Ha valakinek magas a vérnyomása, kérdezze meg orvosát, mit tegyen, ha megemelkedik, és írjon fel sürgősségi gyógyszert. Ha még Erka is ilyen beteghez megy, akkor a beteg nem tehet mást - adj be egy tablettát, ami csökkenti a vérnyomást.

A HED-re érkező betegek 30%-ának egyáltalán nincs szüksége azonnali segítségre

Egy ilyen esemény egy másik forgatókönyv szerint is megtörténhet. A mentős dönthet úgy, hogy a beteget kórházi sürgősségi osztályra (HED) kell szállítani. Ha a beteg betegségei nem életveszélyesek, akkor az ún zöld SOR, ahol sorban áll (gyakran több órát is), hogy orvoshoz lássák.

Mindenkinek, aki idejön, vizsgálatot kell végeznie, amely megmagyarázza a betegségek okát. A kórháznak ez a feladata egészségügyi szolgáltatásunk egy másik abszurditását is feltárja. A Legfelsőbb Számvevőszék által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy az alapellátásban és a szakorvosoknál fennálló hosszú sorok azt jelentik, hogy a betegek úgy kezelik a SOR-t, mint a szakorvoshoz való gyors eljutást és a vizsgálatok elvégzését.

30% átlagosan A HED-nél jelentkező betegeknek nincs szükségük életmentő beavatkozásra. A varsói Bielany Kórházban a naponta felvett 160 emberből 40 ember igényel azonnali segítséget. A Zielona Góra-i Tartományi Kórházban 80 százalék. a felvett és diagnosztizált betegek egyáltalán ne menjenek oda.

Miért hívjunk mentőt ahelyett, hogy orvoshoz mennénk?

Honnan van a SOR terhelés? Ennek számos oka van. Az emberek leggyakrabban azért mennek el egy kórházi sürgősségi osztályra vagy hívnak mentőt, mert hónapok óta várják a szakorvost, mertKifogytak a gyógyszereik, és hosszú sor áll az orvoshoz a klinikán.

Egy másik ok: sok egészségügyi problémáról, különösen az időseknél, valaha közösségi ápolók gondoskodtak. Ma már ez az intézmény is szinte nem létezik. A múltban az ápolónők látogatták az időseket, most meg a mentők.

havi "Zdrowie"

Kategória:

Betegkészlet