A tüdőrák olyan betegség, amely a rosszindulatú daganatos sejtek ellenőrizetlen növekedésével jár a tüdő szövetében. A tüdőrákot számos környezeti rákkeltő anyag okozhatja, de a legtöbb tüdőrákos esetet a dohányzás okozza.

Az Egészségügyi Világszervezet szerinttüdőráka rákos halálozás leggyakoribb oka férfiaknál és nőknél egyaránt1

Tüdőrák: prevalencia és morbiditás

Évente több mint 1 300 000 új esetet jelentenek világszerte tüdőrákbanés hörghurutban, amelyekben évente körülbelül 1 100 000 ember hal meg.1 Becslések szerint 2004-ben körülbelül 381 500 új tüdőrákos esetet és körülbelül 342 000 tüdőrákos halálesetet regisztráltak Európában, ami naponta körülbelül 936 tüdőrákos haláleset. Az összes rákos halálozás 18,7%-a tüdőrák okozza. A tüdőrákot tekintik a legtöbb halálesetet okozó rákbetegségnek Európában.
Az alábbi táblázat a tüdőrák előfordulási és mortalitási becsléseit mutatja mindkét nem esetében bizonyos régiókban.1

Régió

Esetek becsült száma

Halálesetek

Világ

1 352 132

1 178 918

Észak-Amerika

225 641

178 349

Közép-, Dél-Amerika és a Karib-térség

60 870

57 366

Európa

374 764

341 595

Afrika

19 527

18 731

Ázsia, Ausztrália és a Távol-Kelet

671 327

582 868

A tüdőrák típusai

A tüdőráknak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák (SCLC) és a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC). Fontos különbséget tenni az NSCLC és az SCLC között,mert a két ráktípust eltérően kezelik
A nem kissejtes tüdőrák a tüdőrák leggyakoribb formája, amely a rákos megbetegedések teljes számának körülbelül 75-80%-át teszi ki.3Három típus létezik:

  • adenokarcinóma (adenokarcinóma) – ami 40 százalékot tesz ki minden tüdőrák, gyakoribb nőknél
  • laphámsejtes karcinóma - 25 százalékot tesz ki a tüdőrák összes esete, férfiaknál és időseknél gyakoribb
  • nagysejtes karcinóma - csak 10 százalék tüdőrákos esetek, más típusú tüdőrákokhoz képest gyorsabban növekszik és gyorsabban terjed a tüdőben4,5

Tüdőrák: a beteg esélye a gyógyulásra

Összességében csak 20 százalék a tüdőrákos betegek a diagnózis után egy évig élnek. Ez az arány 6%-ra csökken. 5 évvel a diagnózis után. A túlélési arány a rák diagnosztizálási stádiumától és a kezelési módszer megválasztásától függ. Ha a rákot korai stádiumban diagnosztizálják, a rák 80 százalékát diagnosztizálják. a betegek a diagnózis felállítása után legalább 5 évig túlélnek, amelyből néhány beteg véglegesen meggyógyul.

Tüdőrák: túl késői diagnózis

Sajnos kevés betegnél diagnosztizálnak korai stádiumú nem-kissejtes tüdőrákot. Majdnem 70 százalék. A nem kissejtes tüdőrák eseteit előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a rák már átterjedt a test más részeire.
Ebben a szakaszban 15-35 százalék a betegek egy év múlva élnek, aminek csak 2 százaléka. 5 évig fog élni. Az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek túlélési ideje mindössze 4 hónap.5.6

Tüdőrák kockázati tényezői

  • dohányzás – ezek közül a legfontosabb – tízből kilenc tüdőrákos esetet okoz. A kockázat mértéke elsősorban a dohányzás időtartamától függ, és nem az elszívott cigaretták számától. Például, ha napi 20 cigarettát szívott el 40 éven keresztül, a tüdőrák kockázata körülbelül 8-szor nagyobb, mintha napi 40 cigarettát szívna el 20 éven keresztül. A passzív dohányzás 25%-kal növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. a dohányosok házastársában, míg a munkahelyükön dohányfüstnek kitetteknél körülbelül 17%-kal nő a kockázat.5
  • azbesztnek és radongázoknak való kitettség
  • korábbi tüdőbetegség (pl. tuberkulózis) hegei
  • a családban előfordult tüdőrák
  • korábbi rákellenes kezelés

A légszennyezésnek is van hatása, bár nehéz megjósolni, hogy hány eset hozható összefüggésbe vele

Tüdőrák diagnózisa

Nincsenek tipikustüdőrák tünetei . A leggyakoribb:

  • köhögés, amely fokozódik vagy nem múlik el a légúti fertőzés kezelésével
  • mellkasi fájdalom
  • vérköpet köhögés, vér
  • sípoló légzés, légszomj, rekedtség
  • visszatérő és hosszan tartó, több mint 3-4 hét a kezelés ellenére, hörghurut vagy tüdőgyulladás
  • az arc vagy a nyak duzzanata
  • étvágytalanság, fogyás
  • fáradtság, apátia

A felsorolt ​​tünetek közül egy vagy több tünet egyidejűleg is megjelenhet a betegség lefolyása során. A betegség súlyosbodásával általában a tünetek száma nő.

Tüdőrák kezelése

Bonyolultabb lehet, mivel a betegség könnyen terjed a nyirokrendszeren (nyirokrendszeren) keresztül. A rákos sejtek átterjedését a test más részeire metasztázisnak nevezik, és a legtöbb ember számára ez azt jelenti, hogy a kezelés nem képes leküzdeni a rákot. Jelenleg három standard kezelés létezik a tüdőrákos betegek számára:

  • sebészeti (műtéti) kezelés
  • besugárzás (sugárterápia)
  • kemoterápia.

A rák típusától, stádiumától, általános egészségi állapotától és a beteg életkorától függően ezek közül a módszerek közül egy vagy több alkalmazható. Mind a műtéti kezelés, mind a sugárterápia meg tudja gyógyítani a tüdőrákos betegeket, ha a daganat lokalizált (nem terjedt át a környező szövetekre sem). Ha a beteget ebben a szakaszban kezelik, a gyógyult betegek aránya meghaladja a 70%-ot, feltéve, hogy a beteg jó egészségi állapotban van. A betegség diagnózisát azonban az előrehaladás ezen szakaszában csak körülbelül 25-30%-ban állapítják meg.3

Kemoterápiás kúrák

Előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák esetén a kemoterápia az első vonalbeli kezelés. Használható sugárterápiával vagy anélkül, a beteg helyzetétől függően. A kemoterápia általában két gyógyszerből áll. Az általánosan használt kemoterápiás sémák négy platinaalapú gyógyszerkombinációt tartalmaznak, azaz a ciszplatin/paklitaxel, a gemcitabin/ciszplatin, a ciszplatin/docetaxel és a karboplatin/paklitaxel.7Ha a beteg nem éri el az első vonalat kezelést, vagy ha a rák kiújul, másodvonalbeli kezelést kell kezdeni. Általánosan használt kezelés a másodikA termékcsalád olyan gyógyszereket tartalmaz, mint a docetaxel, a pemetrexed és a narelbin
A hagyományos kemoterápiában használt gyógyszerek mellett már számos új gyógyszer is elérhető a nem-kissejtes tüdőrákos betegek kezelésére, köztük az erlotinib. Ezek a célzott terápiáknak is nevezett gyógyszerek a kemoterápiával összehasonlítható hatékonyságot tesznek lehetővé, de mellékhatások nélkül, és további előnyökkel járnak a kényelmes használatból.

Bibliográfia:

1. Ferlay J, Bray F, Pisani P és Parkin DM. GLOBOCAN 2002: Rák előfordulása, mortalitás és prevalencia világszerte. IARC CancerBase No. 5, 2.0-s verzió, Lyon: IARC Press, 2004.
2. Boyle P és Ferlay J, Cancer incidence and mortality in Europe, 2004. Annal Oncol (2005): 16; 481-488
3. lungcancercoalition.org
4. Rozengurt E. Autokrin hurkok, jelátvitel és sejtciklus-rendellenességek a tüdőrák molekuláris biológiájában
. Curr Opin Oncol (1999) 11 (2): 116-22
5. cancerhelp.org.uk
6. macmillan.org.uk
7. cancer.gov

A lengyel tüdőrák csoport sajtószolgálata

Kategória:

Onkológia