A káposzta megvédte a tengerészeket a skorbuttól. Egyiptomban még egy templomot is kiállítottak. A népi gyógyászatban a káposzta a vezető gyógynövény. A modern tudomány megerősíti értékes gyógyító tulajdonságait. A káposzta értékes C-vitamin-forrás, javítja az immunitást és alacsony kalóriatartalmú (40 kcal/100 g).

A káposzta támogatja az emésztést

Az a hiedelem, hogy káposztát gyomor- vagy bélbetegségben szenvedők nem fogyaszthatnak, mert nehezen emészthető és puffadást okoz. Igen,káposztanehezen emészthető, ha húst és állati zsiradékot adunk hozzá, de ha ügyesen elkészítjük (pl. köménnyel, majoránnával vagy kaporral az emésztést elősegítendő) jótékony hatással van táplálkozási rendszerünkre. Asavanyú káposztahasonló hatással bír, ízét az erjesztésnek köszönheti, amelyben élő baktériumkultúrák vesznek részt. Javítják az emésztést és B-vitamint biztosítanak.A savanyú káposztát nem szabad leöblíteni, mert elpusztítja az értékes tejsavat és a zsírok emésztését megkönnyítő enzimeket

Káposzta - tápérték

A káposzta erősíti a szervezet immunitását. Ennek köszönhetően jobban megbirkózunk a fertőzésekkel, köhögéssel, influenzával. A zöld káposzta különösen gazdag C- és K-vitaminban, sok E-vitamint és káliumot is tartalmaz, ezen kívül béta-karotint, rostot, folsavat és B1-vitamint, valamint ásványi anyagokat: kén, szilícium, magnézium , kalcium, réz, jód. A klorofill, vas, réz és magnézium jelenléte a káposztát kiváló szer a vérszegénység ellen, a benne lévő kén pedig fertőtlenítő hatású a légutakra. Függetlenül attól, hogy milyen formában fogyasztjuk, gyógyító tulajdonságai vannak. A legjobb azonban a nyers káposzta, mivel sok értékes összetevőt (pl. C-vitamint) veszít a főzés során. Külső levelei tartalmazzák a legtöbb tápanyagot. A nyersen fogyasztott káposzta ragacsos anyagokkal béleli ki az emésztőrendszer nyálkahártyáját, és enyhíti a gyomorfekélyt, a gyomorégést, a hurutot és a fekélyes bélgyulladást. A káposzta rendszeres fogyasztása enyhíti a székrekedést. Cukorbetegeknek ajánlott, mert csökkenti a vércukorszintet. A friss káposztalé csillapítja a bőrbetegségeket, pl. fagyás, égési sérülések, pattanások,impetigo, ekcéma. A természetgyógyász szakemberei úgy vélik, hogy a káposzta jótékony hatásának teljes körű megtapasztalásához körülbelül egy liter nyerslevet kell legalább 8 napig inni (sajnos a káposztafelesleg gátolhatja a szervezet vas felszívódását).

Meg kell csinálnod

Jó pakolásnak

A friss levél borogatás a legjobb a duzzadt térd esetén (minél frissebb, annál jobb). Enyhítik a fájdalmat, fertőtlenítő és gyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek, eltávolítják a méreganyagokat a bőrből. Éppen ezért égési sérüléseket, fagyási sérüléseket, fekélyeket, keléseket, hólyagokat, herpeszt, övsömört és nehezen gyógyuló sebeket is kezelnek. Kiváló ellenszerei a rovarcsípéseknek. Ha orrfolyásunk van, köhögünk vagy hörghurutunk van, érdemes levelet kenni a mellkasra, a nyakra, a lapockákra. Gyorsabban leküzdjük ezeket a betegségeket. Az ízületek káposzta borogatása csillapítja a reumás betegségekkel járó fájdalmat. Mivel a lábak bőrére helyezett levelek csökkentik a torlódást, aktiválják a vérkeringést, tisztítják a hajszálereket, visszerek és arteritis esetén alkalmazzák. A káposztalevél csillapítja a fogfájást, az arcideg fájdalmát, a fejfájást és a migrént.

Keresztes virágú zöldségek: kelbimbó, brokkoli, karfiol

A keresztes virágú zöldségekben is találhatók értékes vegyületek: brokkoli, kelbimbó, karalábé, karfiol, kelkáposzta. A kelbimbó és a brokkoli sok folsavat tartalmaz. A kelbimbó C-vitaminban és béta-karotinban gazdag. A brokkoli jó béta-karotinforrás is. Vasat és káliumot is tartalmaznak, de főleg sok C-vitamint. Egy 100 grammos előfőtt brokkoli napi szükségletünk felét fedezi (ebből a szempontból a sötétebb virágok értékesebbek). Egy azonos méretű nyers karfiol adagban több C-vitamin van a napi normánál, és főzve az ajánlott adag több mint felét biztosítja. A karfiol hátránya, hogy puffadást okoz, ami a cellulóz bél mikroflóra általi lebontásának köszönhető. De a karfiol rost értékes - csökkenti a vér koleszterinszintjét és véd a székrekedéstől. Elég jó rostforrás a karalábé, amely sok C-vitamint és káliumot is tartalmaz a vérnyomás szabályozására. A karalábénál vagy a kelbimbónál is ritkábban kerül asztalunkra a kelkáposzta, az egyik legkalciumban gazdagabb zöldség, könnyen emészthető formában. Sok folsavat és vasat is tartalmaz. Ezenkívül a kelkáposzta kiváló forrása két antioxidánsnak: a C-vitaminnak és a béta-karotinnak. Egy 100 grammos adagban az ajánlott napi A-vitamin több mint háromnegyede, a C-vitamin pedig majdnem a duplája van.

"Zdrowie" havi

Kategória:

Mit eszel