A szakértő elmagyarázza, hogy a beteg mikor dönthet a kórházból való elbocsátás mellett, és mikor szükséges orvosi konzultációt hívni. A lengyel törvények három olyan helyzetet írnak le, amikor kiengedik a kórházból.
Kíváncsi vagy, hogy nem volt-e túl sokáig kórházban? Vagy lehet, hogy valakit a családjából elbocsátottak a folyamatos betegség ellenére? Tudja meg, mikor hozhat az orvos döntést a hazautazásról.
Mikor történik a beteg kórházból történő törvényes elbocsátása?
Az Art. 29. §-a szerinti egészségügyi tevékenységről szóló egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi szervezet, így éjjel-nappal és helyhez kötött egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi szervezet kórházból vagy más vállalkozásból való elbocsátása az alábbi helyzetekben történik:
- ha a beteg egészségi állapota nem igényel további fekvőbeteg egészségügyi szolgáltatásokat (fekvőbeteg és nem kórházi ellátást egyaránt);
- a beteg vagy törvényes képviselője kérésére;
- ha a beteg súlyosan megsérti az egészségügyi ellátás rendjét vagy menetét, és nem tart attól, hogy az egészségügyi szolgáltatás megtagadása vagy abbahagyása közvetlen veszélyt jelenthet az életére vagy egészségére, vagy életére vagy mások egészsége.
Ki dönt a kórházból való kibocsátásról?
A törvény nem határozza meg, hogy ki dönt a beteg elbocsátásáról. Ezt a hatáskört általában az egészségügyi miniszter 2010. december 21-i, az orvosi dokumentáció típusairól és terjedelméről, valamint feldolgozásának módjáról szóló rendelet 22. §-a alapján ruházták az orvosra (a 30. cikk átruházása kapcsán adtak ki). törvény (a betegjogi törvény előírásai szerint).
Saját kérésre hazabocsátás a kórházból
Az elbocsátásra akkor kerül sor, amikor a beteg vagy képviselője törvényes elbocsátási kérelmet küld. Az elbocsátást kérő beteget az orvosnak feltétlenül tájékoztatnia kell a további egészségügyi szolgáltatások abbahagyásának lehetséges következményeiről. Az ilyen beteg ezt követően saját kérésére írásos nyilatkozatot nyújt be a kibocsátásról, és írásbeli nyilatkozat hiányában az orvos megfelelő megjegyzést tesz az orvosi dokumentációba
Ki nem hagyhatja el saját kérésére a kórházat?
Ha a betegnek törvényes képviselője van, azaz kiskorú vagy cselekvőképtelen, akkor ténylegesen személyesen nem kérheti elbocsátását. Az ilyen megoldást a beteg egészségének és életének biztonsága, valamint annak a tényleges vélelemnek a megléte vezérli, hogy az életkora vagy elmeállapota miatt jogi ellátást igénylő személy a további kezeléssel kapcsolatban ésszerűen nem tud kulcsfontosságú döntéseket hozni.
Az orvosi tevékenységről szóló törvény nem rendelkezik az elbocsátás megtagadásának lehetőségéről abban az esetben, ha az elbocsátási kérelmet olyan beteg fogalmazza meg, akinél nyilvánvaló cselekvőképtelenségi ok áll fenn, de a beteg nem volt cselekvőképtelen. Akkor úgy kell tekinteni, hogy önálló döntésekre képes ember.
Kibocsátás a kórházból a beteg akarata ellenére? Kérjen orvosi tanácsot!
Ha a beteg vagy törvényes képviselője diagnosztikus vagy terápiás kétségei vannak (a kórházi kezelés befejezését követően a beteg hazabocsátásának jogosságát illetően is), kérheti (követelheti) az egészségügyi szolgáltató orvostól, hogy forduljon másik orvoshoz. (pl. illetékes szakorvos) vagy orvosi konzíliumot hívott össze. Mindazonáltal az orvosnak joga van megtagadni az orvosi konzultációt vagy más orvoshoz fordulást, ha a kérést megalapozatlannak tartja. Mind a beteg kérését, mind az orvos elutasítását rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban
Ezeket a kérdéseket az Art. Az orvosi és fogorvosi szakmákról szóló 37. sz. (Jog. Közlöny 2008. évi 136. sz., 857. sz., módosított) és az Art. 6 mp. A beteg jogairól és a betegjogi ombudsmanról szóló, 2008. november 6-i törvény 3-5. (Jog. Közlöny 2009, 52. szám, 417. tétel, módosított)
Jogalap:
Törvény az orvosi tevékenységről (Jogi Közlöny, 2013, 217. tétel)