Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Karolina Karabin, MD, PhD, molekuláris biológus, laboratóriumi diagnosztikus, táplálkozási és életmód-tanácsadó
A migrén egy krónikus betegség, amely elsősorban visszatérő, erős fejfájásban nyilvánul meg. Bár a migrén okait nem állapították meg egyértelműen, megfigyelték, hogy különféle életmódbeli tényezők, mint például a stressz, a testmozgás és az étrend kiváltói lehetnek a migrénes fejfájásnak. Emiatt a gyógyszeres terápiát nem gyógyszeres módszerekkel is érdemes támogatni, beleértve az életmódváltást is, melyben a dietetikus vagy táplálkozási szakember felkeresése is hasznos lehet.
A migrén egy krónikus betegség, amelyet paroxizmális fejfájás jellemez. A betegek 30%-ánál az ún aura, azaz a fejfájást megelőző tünetek, mint például látászavarok, fény-, hang- és szagérzékenység, hányinger és hányás. Az aura jelenléte vagy hiánya a migrén osztályozásának fontos kritériuma:
- aura nélküli migrén
- migrén aurával
A világ lakosságának körülbelül 12%-a szenved migréntől, és nőknél gyakrabban diagnosztizálják, mint férfiaknál. A migrén előfordulási gyakoriságának csúcsa 35 és 39 év között van.
Mik a migrén okai?
A migrén kialakulásának pontos oka és mechanizmusa továbbra is rejtély marad. Valószínűleg a migrén a veleszületett hajlam megnyilvánulása a különféle ingerekre való túlzott reakcióra, amely számos koponyán belüli és extracranialis idegrendszeri rendellenesség eredménye lehet.
Az örökletes alap is szerepet játszik, hiszen dokumentált, hogy a betegek hozzátartozóinál a migrén kockázata 3-szor magasabb, mint az egészséges emberek rokonainál.
Különféle környezeti tényezőkről kimutatták, hogy migrénes rohamokat váltanak ki, és ezek közül néhány az életmóddal kapcsolatos.
Kelman és munkatársai 2007-es retrospektív tanulmánya kimutatta, hogy a betegek 76%-a képes azonosítani a migrénes fejfájást kiváltó tényezőket.
A leggyakoribb triggerek a következők:
- stressz (80%),
- hormonális változások nőknél (65%),
- étkezés kihagyása (57%),
- időjárásváltozás (53%),
- alváshiány (50%),
- intenzív illatok (40%),
- nyakfájás (38%),
- expozíciókönnyű (38%),
- alkoholfogyasztás, különösen bor (38%),
- dohányzás (36%),
- későn lefekvés (32%),
- magas hőmérséklet (30%),
- étel (27%),
- fizikai aktivitás (22%).
Hogyan kezeljük a migrént?
A migrén kezelésében elsősorban farmakológiai szereket, például gyógyszereket használnak:
- gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító, pl. ibuprofen,
- hányáscsillapító, pl. metoklopramid,
- nyugtató, pl. diazepam,
- specifikus migrénellenes gyógyszerek, például amelyek a migrénes rohamokban részt vevő receptorokra hatnak,
- kiegészítő gyógyszerek, pl. kodein.
A migrén kezelésében a farmakoterápia mellett nem gyógyszeres módszereket is alkalmaznak, amelyek magukban foglalják a beteg életmódjának megváltoztatását, beleértve az étkezés módját is. Ez különösen fontos azoknál az embereknél, akiknél a gyógyszeres kezelés hatástalan, például gyógyszerrezisztencia miatt, hatástalan, vagy a gyógyszerek okozta mellékhatások miatt nem felel meg a páciens elvárásainak.
Migrén diéta
Tanulmányok kimutatták, hogy a különböző diéták hatékonyan csökkenthetik a migrénes fejfájás gyakoriságát. Úgy gondolják, hogy bizonyos étrendek enyhíthetik a migrén lefolyását azáltal, hogy befolyásolják a jelzőanyagok, például a szerotonin, a nitrogén-monoxid, az adiponektin, a leptin szintjét, a mitokondriális funkciót és a bél mikrobiota összetételét.
Az utóbbi időben nagy figyelmet fordítottak a ketogén diétára, amely valamilyen módon utánozza a kalóriakorlátozás különféle formáit. A ketogén diéta egy terápiás beavatkozás, amelynek célja az agy anyagcseréje, és célja a ketontestek koncentrációjának növelése a szervezetben.
Bár ennek a diétának a pontos hatásmechanizmusa a migrén lefolyására nem ismert, úgy vélik, hogy a ketontestek alternatív energiaforrást jelenthetnek agyunk számára, és ezért valószínűleg megkerülnek bizonyos glükóz-rendellenességeket. anyagcsere és transzport figyelhető meg migrénes embereknél.
A migrén lefolyását enyhítő egyéb diéták közé tartozik az alacsony szénhidráttartalmú vagy alacsony glikémiás indexű diéta. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy sok esetben elegendő az egészséges táplálkozás néhány szabályának bevezetése a rohamok gyakoriságának hatékony csökkentéséhez
