Néhány embernél a fájdalom érzése súlyos szorongáshoz vezethet. Ezt az állapotot algofóbiának nevezik, amely a specifikus fóbiák egyike. Mik lehetnek a fájdalomtól való félelem okai? Mit tehetek, hogy ne szorongjak? Tudja meg, mik lehetnek az algofóbia lehetséges következményei.
Aalgofóbiakifejezés két görög szó kombinációjából származik: "algos" (fájdalom) és "phobos" (félelem). Amint valószínűleg sejti, ezt a kifejezést a fájdalomtól való intenzív félelem leírására használják.
A specifikus fóbiák a pszichiátriai érdeklődés területén a problémák igen kiterjedt csoportját jelentik. Specifikusnak nevezik őket, mert esetükben a betegek szorongása bizonyos tényezőknek vagy helyzeteknek való kitettség miatt alakul ki. Néhány specifikus fóbia ismertebb, mint mások. Ezek közül az első közé tartozik például a klausztrofóbia és az arachnofóbia. Az algofóbia a ritkábban említett specifikus fóbiák csoportjába tartozik.
Algofóbia okai
Mint sok más mentális zavar esetében, előfordulásának okai sem teljesen világosak. Észrevehető azonban, hogy a probléma gyakran a betegek olyan betegségeinek előfordulásával függ össze, amelyek tünetei többek között a gyakori fájdalmas betegségek.
Itt mindenekelőtt az ilyen egységekre lehet példákat említeni:
- daganatos betegségek,
- krónikus fejfájás (például migrén),
- osteoarthritis,
- rheumatoid arthritis,
- neuropátiás fájdalmak
Azok, akik gyakran tapasztalnak fájdalmat, idővel félhetnek a későbbi epizódjaitól.
A betegek szinte folyamatosan azon gondolkodhatnak, hogy milyen tevékenységek vagy viselkedések válthatják ki vagy súlyosbíthatják fájdalmukat.
Algofóbia tünetei
Az algofóbiával kapcsolatos egyik alapvető betegség az anticipatív félelem, vagyis a félelemkeltő inger - jelen esetben a fájdalom - esetleges fellépésétől való félelem
Olyan intenzív lehet, hogy lehetetlenné teszi a betegek normális működését – alapvetően állandóan szoronghatnak, és csak arra gondolnak,amikor újra fájdalmat éreznek.
Ezenkívül még akkor is, ha időről időre fájdalmat éreznek egy hosszú évek óta tartó betegség miatt, minden egyes fájdalomepizódot életveszélyesnek tekintenek az algofóbia miatt.
Az algofóbia tünetei nem csak a félelem és a szorongás érzése. Pánikrohamok is társulhatnak a problémához. Különféle helyzetekben jelenhetnek meg, pl. amikor a beteg megsért valamit, és ennek megnyilvánulása elsősorban a rendkívüli szorongás érzése (a betegek akár meg is lehetnek győződve arról, hogy egy pillanat alatt meghalnak).
A szorongáson kívül bizonyos szomatikus betegségek is megjelenhetnek pánikroham során, például:
- kezet fog,
- fokozott izzadás,
- tachycardia (fokozott pulzusszám)
- szédülés vagy hányinger.
Az algofóbia lehetséges következményei
Elméletileg úgy tűnhet, hogy az algofóbia triviális probléma. A gyakorlatban azonban biztosan nem. A fájdalomtól való félelem néha arra készteti a pácienst, hogy teljesen visszavonul minden tevékenységtől. Kezdheti elkerülni az összes olyan helyzetet, amely potenciálisan fájdalmat okozhat.
Szélsőséges esetekben előfordulhat, hogy egy algofóbiás ember abbahagyja az otthon elhagyását – elvégre az utcára való kilépés elesést, lábtörést, majd eltérő intenzitású fájdalmat okozhat.
Az algofóbia nagyon komoly probléma lehet azoknál az embereknél is, akik - például törés miatt - rehabilitációt igényelnek
A páciens erőnlétének javítását célzó gyakorlatok gyakran fájdalommal járnak, ami leküzdhetetlen akadályt jelenthet a fájdalomtól való félelemmel küzdő ember számára
Végső soron előfordulhat, hogy egy algofóbiában szenvedő beteg nem tud részt venni a rehabilitációban. A lábadozása tovább tarthat, és félelmei miatt előfordulhat, hogy soha nem fogja visszanyerni erőnlétét a balesetet okozó baleset előtt.
Algofóbia kezelése
Az algofóbiát nem lehet alábecsülni. Az ezzel küzdő személy hozzátartozóinak szerepe az, hogy szakorvosi segítséget kérjenek, és rávegyék a fájdalomtól való félelemmel küzdőt, hogy forduljon szakemberhez
Az elsődleges hatás, amely segíthet az algofóbiában szenvedőknek, a pszichoterápia. Konkrét fóbiák esetén általában kognitív-viselkedési terápia javasolt, melynek köszönhetően azonosítható a páciens következetlen és káros gondolatai, majd a probléma megítélésének megváltozásához vezet
Része esetenként expozíciós terápia, ami a tárgy alt probléma esetén abból állhat, hogy tudatosítjuk a páciensben, hogy például nem minden mozdulat, vagy nem minden otthon elhagyása okoz fájdalmat.
A krónikus fájdalomérzéssel összefüggő betegségek nemcsak az algofóbiát, hanem más mentális zavarokat is elősegíthetik – pl. depresszió. Ha a betegnél az algofóbia tünetei rendkívül súlyosak, és a fájdalomtól való félelem más rendellenességek tüneteivel, például depresszióval jár együtt, a pszichoterápiát gyógyszeres kezelés is kísérheti.
Általában antidepresszánsok használatán alapul, amelyek szorongásoldó hatásúak is (például szerotonin újrafelvétel-gátlók, rövidítve SSRI-k).
Az algofóbiás betegeken más típusú befolyás is segíthet. Előnyös, ha kerüljük azokat az anyagokat, amelyek hozzájárulnak a szorongás érzéséhez – mint például az alkohol, a nikotin, de a kávéban található koffein is. A rendszeres fizikai aktivitás és relaxációs edzés az algofóbiával járó szorongást is enyhítheti.