A máj hemangiómák az egyik leggyakoribb jóindulatú májdaganat. Legtöbbjük tünetmentes, és a hasüreg ultrahangvizsgálata során véletlenül észlelik. A májhemangiómák mindkét nemnél azonos gyakorisággal fordulnak elő, az általános populációban 5-10%-os gyakorisággal. Etiopatogenezisük nem teljesen tisztázott
A máj hemangiómákegyformán elfoglalják a máj bal és jobb lebenyét, és eltérő méretűek lehetnek. Átmérőjük néhány millimétertől néhány vagy több centiméterig terjed.
Az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű elváltozásokat óriási hemangiomának nevezzük.
Nagyobb hemangiómák gyakrabban figyelhetők meg nőknél - különösen a hormonális fogamzásgátlót használóknál és terhesség alatt.
Máj hemangioma: tünetek
Tekintettel arra, hogy a legtöbb hemangioma kicsi, nem okoz semmilyen kellemetlenséget. A klinikai tünetek csak nagy hemangiomában szenvedő betegeknél jelentkeznek.
Fájdalmat és kényelmetlenséget érezhet a jobb hypochondriumban, ami a májkapszula megnyúlásából, a szomszédos hasi szervekre nehezedő nyomásból, valamint a kocsányos hemangioma elcsavarodásából adódik.
Fájdalmat okozhatnak a hemangioma trombózisos elváltozásai, valamint a lézió gyors megnagyobbodása is, ami a májkapszula megnyúlását eredményezi
Feltételezhető, hogy egyes betegeknél tapaszt alt fájdalom és alacsony fokú láz a hemangioma retrográd elváltozásainak következménye lehet, amelyek magukban foglalják a meszesedést és a gócos nekrózist.
Érdemes tudni, hogy súlyos, de ritka szövődmény az angioma ruptura. Ha előfordul, akkor 10 cm-t meghaladó átmérőjű nagy elváltozásokról van szó, és általában sebészeti kezelést igényel.
Nagyon ritkán járhat mellé az ún Kasabach-Merrit szindróma, amely magában foglalja a thrombocytopeniát és a fogyasztási koagulopátiát.
Máj hemangioma: diagnózis
A képalkotó vizsgálatok nagy szerepet játszanak a máj hemangiómák diagnosztizálásában – hasi ultrahang, számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás és szcintigráfia
A lézió finom tű-aspirációs biopsziáját (FNAB) nagyon ritkán végzik el a magas vérzésveszély és a kapott anyag csekély hasznossága miatt.sejtanyag mikroszkópos vizsgálatra - az akkor gyűjtött anyag főleg morfotikus vérelemeket tartalmaz.
Az ultrahangos képen a kis hemangiómák (legfeljebb 5 cm átmérőjűek) oválisak, hiperechoikusak és jól elhatárolódnak a környező parenchymától, míg a nagyobbak heterogén echostruktúrájúak.
A Doppler ultrahang alkalmazása csekély diagnosztikai jelentőséggel bír, mivel a hemangiomában a véráramlás nagyon lassú – ebben a helyzetben nem találunk jelet
Egy másik diagnosztikai módszer a kontraszt felhasználásával végzett hasi komputertomográfia (CT). Nemcsak a máj hemangioma diagnosztizálására szolgál, hanem az esetleges sebészeti kezelés indikációinak meghatározására is.
A CT-vizsgálat jellegzetes vonása a vér lassú beáramlása a lézió perifériájáról a központba. A kontrasztanyag intravénás beadása előtt ovális, jól körülhatárolt, szerkezetileg egységes és hypodenz elváltozásként jelenik meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a kis hemangiómákat és a hemangiomán belüli masszív trombózist komputertomográfiával nehéz megítélni – akkor nem telítődik a kontrasztanyag.
A kontrasztanyag beadásával végzett mágneses rezonancia képalkotást (MRI) különösen kétséges esetekben alkalmazzák. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a tesztnek az érzékenysége nagyobb, mint az ultrahangoké.
Az utolsó használt diagnosztikai teszt a technéciummal (99Tc) jelölt vörösvértestek, amely a legspecifikusabb. Lehetővé teszi a hemangiomában felhalmozódott technéciummal jelölt vörösvértestek megjelenítését.
Máj hemangioma: kezelés
Kisméretű, 5 cm-t meg nem haladó hemangiómák a májban, nem növekszenek és nem fenyegetnek szakadást, csak rendszeres megfigyelést (6-12 havonta) és ultrahangvizsgálatot igényelnek
Ha 5 cm-nél nagyobb átmérőjű elváltozás van, érdemes a koagulációs rendszert is ellenőrizni
A 10 cm-nél nagyobb átmérőjű hemangiomában szenvedő betegeknél, akiknek klinikai tünetei vannak (láz, fájdalom, koagulopátia jelei), a műtéti kezelést meg kell fontolni.
A sebészeti kezelés indikációi közé tartozik a hemangioma ruptura, a hemangioma összenyomódása a szomszédos szerveken, a gyorsan növekvő elváltozások és az arteriovenosus fisztula jelenléte
Itt érdemes megemlíteni, hogy a műtét során bármilyen más okból észlelt hemangiomát csak akkor távolítjuk el, ha nagy a repedés veszélye, vagyis ha szűk a táskájuk, vagy ha felületesen helyezkednek el.
Ezenkívül olyan betegeknél, akiknél technikai okokból kivágták a májukatlehetetlen vagy ellenjavallt, az intervenciós radiológiai kezelés alkalmazható.