ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Krzysztof Bialita

A kortárs sebészet lenyűgöző ütemben fejlődik, és alkalmazásai messze túlmutatnak képzeletünk határain. Az innovatív sebészeti műveletekhez magasan speciális berendezésekhez és szakképzett személyzet képzésének lehetőségére van szükség. Fedezzen fel 10 úttörő sebészeti eljárást, amelyek örökre megváltoztatták a lengyel és a világ orvostudományának arculatát.

A sebészet az orvostudomány egyik legrégebbi és legigényesebb területe. Szó szerinti fordításban a "sebészet" (görögül: cheir - kéz, ergos - munka) "kézművességet" jelent. A sebészetet sok orvos egyfajta művészetnek tekinti. Fejlesztésének köszönhetően lehetővé vált ezeknek a szokatlan eljárásoknak a végrehajtása

Első műtét érzéstelenítéssel

Bár ma már lehetetlennek tűnik, az első műtéti beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül hajtották végre. Irreálisnak tűnt a műtét lehetősége a kísérő fájdalom nélkül. A sebészetben a fájdalomcsillapításhoz vezető út a gyógynövénykivonatokkal, alkohollal és ópiummal kezdődött, de az igazi áttörést csak a XIX. 1846. október 16-án elvégezték az első sikeres műtétet általános érzéstelenítéssel.

A műtőasztalnál William Morton amerikai orvos állt, aki étert kent páciensére, majd műtéttel eltávolította a daganatot a nyak környékéről. Az éter-narkózis hatásosnak bizonyult - a beteg felébredt az eljárás után, és elismerte, hogy nem érez fájdalmat.

William Morton a modern aneszteziológia egyik úttörője lett. Gyorsan elterjedt a világban a hír az érzéstelenítés műtét közbeni alkalmazásának lehetőségéről. Ugyanebben az évben végezték el az első ilyen eljárást Európában – Robert Liston brit sebész sikeresen használta az étert a lábamputációs eljárás során.

Az első éteres kezelést Lengyelországban néhány hónappal később – 1847 februárjában – Ludwik Bierkowski professzor végezte Krakkóban. Az érzéstelenítés feltalálása a sebészet fejlődésének egyik mérföldköve volt. Az elvégzett eljárások hosszabbak és összetettebbek lehetnek anélkül, hogy károsítanák a betegeket. A fájdalommentes műtétekről szóló álmok valósággá váltak.

Transzplantációszívek

A szívátültetés az egyik legösszetettebb szívsebészeti eljárás. A szívátültetés az egyetlen kezelés az előrehaladott szívelégtelenségben, egy olyan betegségben, amelyben a szívizom túl gyenge ahhoz, hogy vért pumpáljon a test minden részébe.

Az eljárás extrakorporális keringés segítségével történik - a pácienst egy speciális készülékhez csatlakoztatják, amely oxigénnel látja el és pumpálja a vérét. Ez idő alatt a beteg szívét eltávolítják, és a donor szívét beültetik a helyére. Szükséges az összes étel megfelelő kombinálása. A betegnek élete végéig gyógyszert kell szednie, hogy megakadályozza a transzplantátum kilökődését.

A világ első sikeres szívátültetését 1967-ben Dél-Afrikában hajtotta végre Christiaan Barnard professzor. Az 1960-as évek végén Lengyelországban is megtörténtek az első szívátültetési kísérletek, de a sikeres műtétre csak 1985-ben került sor. Szerzője Zbigniew Religa professzor volt.

Jelenleg Lengyelországban egyre gyakrabban végeznek szívátültetési műtétet (2022-ben 145 ilyen beavatkozást végeztek). A fő probléma továbbra is az átültetésre szánt szervdonorok kis száma. A lengyelországi szívátültetésre várók listája több mint 400 beteget tartalmaz.

Távolsági művelet

Interkontinentális sebészeti beavatkozás orvosi robot segítségével? Úgy hangzik, mint egy fantasy film forgatókönyve, de ez egy igazi esemény e század elejéről. A szóban forgó Lidbergh műveletet 2001. szeptember 7-én hajtották végre. Ez volt az első műtét, amelyet teljesen távolról hajtottak végre két kontinens között. Egy New York-i sebészcsoport irányította a ZEUS orvosi robotot, amely a strasbourgi (Franciaország) műtőasztalon operálta a pácienst.

A páciens epehólyagját eltávolították, és az egész műtét eseménytelenül zajlott. Az orvosi robot ilyen nagy távolságból történő vezérlése egy speciális, optikai technológián alapuló kapcsolatnak köszönhető. Ennek köszönhetően minimalizálható volt az adatátvitel késése, és a teljes művelet mindössze 54 percig tartott.

A Lidbergh-műtét áttörésnek tekinthető a távoli sebészetben. „Távoli” eljárások alkalmazhatók olyan helyzetekben, amikor a páciens bonyolult műtétet igényel, amelyet a világon kevés szakember végezhet el.

A távsebészet lehetővé teszi a kezelő számára, hogy fizikai érintkezés nélkül kapcsolódjon a pácienshez. Sajnos az ehhez az orvosi tudományághoz fűződő nagy remények ellenére a fő korlátja a magas költségek. Az ilyen műveletekhez a legújabb technológiákra és drága berendezésekre van szükségfőként kutatásból finanszírozzák, és továbbra is elérhetetlenek a legtöbb beteg és orvos számára.

Whipple működés

A whipple műtét az egyik legkiterjedtebb és legösszetettebb sebészeti beavatkozás a hasüregben. A Whipple műtét célja a hasnyálmirigy fejének, az epehólyagnak, a nyombélnek és a gyomor antrális részének eltávolítása

Reszekció után szükséges a gyomor-bél traktus folytonosságának helyreállítása. Az eljárás indikációi elsősorban a hasnyálmirigy-daganatok. Az eljárást Alan Whipple amerikai sebészről nevezték el, aki a hasnyálmirigy-sebészeti technikák terén kiemelkedő tudású.

A hasnyálmirigyrák a rossz prognózisú daganatok egyike. A gyógyulás egyetlen esélye a daganat műtéti eltávolítása. A hasnyálmirigyrákban szenvedő emberek mindössze 20-30%-a jogosult műtétre.

A műtét nagy kiterjedése és a szövődmények kockázata ellenére Whipple műtétje lehetőséget ad néhány betegnek a gyógyulásra. Lengyelországban a Whipple-műtétet csak speciális onkológiai sebészeti központokban végzik.

Mély agystimuláció

A mélyagyi stimuláció (DBS) a Parkinson-kór előrehaladott formájának sebészeti kezelési módja. A DBS-kezelés során elektródákat ültetnek be az agyba, amelyek javítják a betegség kialakulásáért felelős területek működését.

Az elektródák helyreállítják az egyensúlyt az idegsejtek különböző csoportjainak aktivitása között, aminek köszönhetően javul a Parkinson-kóros betegek állapota. Csökkennek a remegés tünetei, enyhül az izommerevség, csökken az akaratlan mozgások gyakorisága. A mély agystimuláció áttörést jelentő eljárás azon betegek számára, akiknél a szokásos gyógyszeres kezelés már nem hatékony.

Az első DBS kezeléseket a 90-es években végezték Franciaországban. Jelenleg a világ minden táján előadják, Lengyelországban is. A mélyagyi stimuláció dinamikusan fejlődik az elmúlt években. A művelethez tartozik az ún sztereotaxiás eljárások, azaz olyanok, amelyek nagyon pontos beavatkozást igényelnek.

Az elektródákat az agy meghatározott részébe kell helyezni. A képalkotó vizsgálatok alapján a páciens agyáról térképet készítenek, amelyen a célterület található. Az eljárás során egy speciális fém karikát helyeznek a páciens fejére, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő helyre "találjon", és elkerülje a közeli idegszövet sérülését.

Ennek az innovatív műveletnek a további lehetséges alkalmazásai jelenleg is vizsgálat alatt állnak - pl. gyógyszerrezisztens epilepszia és mentális zavarok kezelésében

Magzati műtét az anyaméhben

A prenatális sebészet a műtét azon területe, amely a magzat méhen belüli működésével foglalkozik. Az első méhen belüli műtéti kísérleteket a 19. század végén hajtották végre állatokon. A prenatális sebészet atyjának Michael Harrison amerikai orvost tartják, aki 1981-ben sikeres műtétet végzett veleszületett hydronephrosisban szenvedő magzaton.

Azóta sok előrelépés történt a méhen belüli sebészet területén. Ennek a kezelési módszernek az egyes betegségekre való hatásosságát tesztelték, a személyzetet kiképezték, és jelentősen továbbfejlesztették a műtőberendezést, aminek köszönhetően ma világszerte alkalmazzák a prenatális sebészetet.

Méhen belüli műtéteket akkor alkalmaznak, ha az eljárással nem lehet várni a születésig. Egyes születési rendellenességek megakadályozzák a magzat megfelelő fejlődését. A szülés előtti műtét lehetőséget kínál a javításukra, ami jelentősen növeli a biztonságos szülés esélyét.

Jelenleg Lengyelországban szigorúan meghatározott betegségek esetén végeznek méhen belüli műtéteket. A magzati műtéteket a következők némelyikén hajtják végre:

  • veleszületett idegrendszeri rendellenességek (főleg agyhártya sérv),
  • szívhibák (beleértve a súlyos billentyűhibákat),
  • húgyúti rendellenességek,
  • rekeszizomsérv
  • és néhány daganatos daganat.

Ezeket az innovatív kezeléseket főként vezető klinikai kórházakban végzik megfelelően képzett személyzettel.

Arcátültetés

Az arcátültetési eljárások története csak a 21. században kezdődött. A történelem első arcátültetésen átesett páciense a francia Isabelle Dinoire volt, akit megharapott egy labrador.

A kezelésre 2005. november 27-én került sor egy amiens-i (Franciaország) klinikán. Az arcátültetés az egyik legbonyolultabb sebészeti beavatkozás. A megcsonkított arc megjelenésének javítása mellett a cél funkcióinak (beszéd, étkezés, mimika) megőrzése. Az arcátültetés a legfejlettebb mikrosebészeti technikákkal történik.

Az orvosi ellátáson kívül az arcátültetésen átesett betegek megfelelő pszichológiai támogatást igényelnek.

Az első lengyelországi arcátültetésre 2013. május 15-én, Gliwicében került sor, és a média széles körben nyilvánosságra hozta. A beavatkozást a Helyreállító és érsebészeti csoport végezte Adam Maciejewski professzor elnökletével.

A teljes műtét 27 órán át tartott, és 14 sebész ült a műtőasztalnál. A Lengyelországban végzett arcátültetés egyedülálló volt, mertez volt az első ilyen típusú eljárás, amelyet életcélból hajtottak végre. A lengyel sebészek sikerét világszerte nagyra értékelték.

Az első lengyelországi arcátültetés ihlette Małgorzata Szumowska "Az arc" című filmjét 2022-ből.

Endoszkópos orr-agysebészet

Az endoszkóp használatával végzett műtétek számos előnnyel járnak a betegek számára – elkerülik a testüregek felnyílását, ami jelentősen csökkenti a műtéttel járó traumát. Az endoszkópos sebészet speciális berendezéseket használ - kamerát, fényforrást és sebészeti eszközöket, amelyeket természetes nyílásokon keresztül helyeznek be a testbe.

Napjainkban a legtöbb kórházban már szabványnak számít a gyomor-bél traktus (gasztroszkópia, kolonoszkópia) vagy a légutak (bronchoszkópia) endoszkópiája. Az endoszkópia felhasználási területei azonban folyamatosan bővülnek.

Ezt bizonyítják az orrjáratokon keresztül végzett innovatív agyműtétek. Ez a műtéti technika elkerüli a koponya kinyitását, ami jelentősen lerövidíti a beteg felépülési idejét.

Az orrnyílásokon, majd az orrmelléküregeken keresztül az idegsebészek képesek elérni a koponya alapszerkezeteit. Ez a módszer többek között működik agyalapi mirigy daganatok működésében. Az endoszkópos agysebészet úttörője Lengyelországban a Bialystoki Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Tanszéke.

Az első ilyen típusú eljárást ott hajtották végre 2004-ben. Az agysebészet endoszkópos technikái folyamatosan fejlődnek. A modern berendezések lehetővé teszik, hogy bővítse a minimálisan invazív módon elérhető agyterületek listáját. A betegek számára ez azt jelenti, hogy elkerülhetők a nagyobb műtétek és gyorsabban felépülhetnek.

Pumpa a szívbe

Hogyan lehet segíteni a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeken? Sokan közülük szívátültetésre jogosultak, de ennek a megoldásnak a korlátja a donorok kis száma és a hosszú várakozási idő. Áttörést jelentett e betegcsoport számára a szív munkáját támogató mechanikus eszközök beültetése

Szívelégtelenség esetén a szívizom túl gyenge a vér pumpálásához. A kamrai asszisztens rendszerek (VAD) olyan mechanikus pumpák, amelyeket a szív belsejében helyeznek el a vér pumpálására. Ez a megoldás segít egyes betegeknek túlélni a transzplantáció várakozási idejét, míg másoknak olyan jól működik, hogy célkezelés lehet.

Az első szívpumpa beültetési műveleteket az 1960-as években hajtották végre. Kezdetben átmeneti megoldást jelentettek az életveszélyes betegek számára. Idővel kiderült, hogy a szív pumpálhosszú ideig sikeresen helyettesíthetik a beteg szív munkáját is. Az elmúlt 20 évben hazánkban számos szívsebészeti központban kezdtek el szívpumpa beültetést végezni.

Az előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő, ilyen műtétet igénylő betegek száma folyamatosan növekszik. Az operatív szívműködés technikáit folyamatosan fejlesztik. Ezt bizonyítja a 2022. július 4-i, áttörést jelentő műtét. Lengyelországban ezen a napon először hajtottak végre hatékony eljárást teljesen mesterséges szív beültetésére a Zabrze-i Sziléziai Szívbetegségek Központjában.

Bariátriai sebészet

A bariátria a sebészet egyik ága, amely az elhízás sebészi kezelésével foglalkozik. A bariátriai műtét célja a gyomor-bél traktus anatómiájának megváltoztatása, ami a felszívódó táplálék mennyiségének csökkenéséhez vezet. A bariátriai műtétet tartják a III. fokozatú elhízás kezelésének leghatékonyabb módszerének (BMI>40 kg / m 2).

A bariátriai sebészet fejlődése áttörést jelentett azon betegek számára, akiknél az elhízás konzervatív kezelése nem volt hatékony. Az első bariátriai beavatkozásokat az 1960-as években végezték el. A bariátriai műtéteket kétféle módon végezték: a gyomor térfogatának csökkentésével, vagy a gyomor-bél traktus egy részének kivágásával és a fennmaradó szakaszok megfelelő rögzítésével

A bariátriai sebészet a 21. század elején került Lengyelországba. Jelenleg évente mintegy 4000 elhízás sebészeti kezelést végeznek. A bariátriai eljárások két leggyakoribb típusa a sleeve gastrectomia és a gyomor bypass műtét. Az első a gyomor körülbelül 2/3-ának kivágása.

A gyomor bypass során átvágják a gyomrot, kis tartályt készítenek belőle, majd összekapcsolják a bélrendszerrel. A bariátriai műtétre való jogosultság feltétele a BMI>40 vagy a BMI>35, valamint a társbetegségek (beleértve a cukorbetegséget, magas vérnyomást, ischaemiás szívbetegséget) megléte.

A bariátriai műtétek hatékonyságát a hosszú távú fogyásban körülbelül 80%-ra becsülik. A bariátria tehát egy áttörést jelentő eszköz a kóros elhízás elleni küzdelemben, amelyben a konzervatív kezelés (diéta, fizikai aktivitás) hatékonysága mindössze 5-10%

Kategória:

Betegkészlet