A vakcina olyan készítmény, amelynek köszönhetően számos betegséggel szemben immunitást szerezhetünk – ezt mindannyian tudjuk. De hogyan működnek a vakcinák? Hogyan váltják ki a védőoltások a szervezet immunválaszát, hogy hatékonyak és biztonságosak legyenek? Milyen betegségek ellen védenek a védőoltások és milyen típusai vannak?

Az oltásokaz orvostudomány egyik legnagyobb sikerének számítanak. Az oltásoknak és védőoltásoknak köszönhetően számos súlyos betegség megelőzhető – olyanok, amelyek korábban járványokat okoztak, és megtizedelték az emberiséget. Többek között engedélyezett a védőoltás a himlő és a gyermekbénulás 2-es és 3-as típusának teljes megszüntetésére, valamint az olyan betegségek előfordulásának és halálozásának jelentős csökkentésére, mint a szamárköhögés, tetanusz, kanyaró és tuberkulózis

Az immunitás és a fertőző betegségek kialakulása közötti összefüggést már a középkorban észrevették, amikor kiderült, hogy a fertőző betegséget elkapott emberek általában nem betegszenek meg újra. Ez a megfigyelés arra késztette a korabeli orvosokat, hogy próbálkozzanak olyan készítményekkel, amelyek a fertőzések elleni védelmet szolgálták.

Történelmi források beszámolnak a vakcinák létrehozására tett kísérletekről, beleértve a enyhe betegségben szenvedőktől vett por alakú himlővarratból vagy váladékból - az ezeken alapuló készítményeket aztán változó eredménnyel adták be a betegségben még nem szenvedőknek. Az első igazi vakcinát azonban jóval később, a 18. században hozták létre, és Edward Jenner brit orvos fejlesztette ki.

Kísérlete, amelyben egy nyolc éves fiút tehénhimlő vírussal oltott be, sikeresnek bizonyult – a fiú immunissá vált a himlőre, az emberiség egyik legnagyobb csapására.

Vakcina – mi ez? Hogyan működnek a vakcinák?

A vakcinaolyan készítmény, amelynek feladata a szervezetben természetes úton, azaz baktériumokkal vagy vírusokkal való érintkezés során kapott immunválasz kiváltása. Ez lehetővé teszi, hogy a betegség vagy fertőzés utánihoz hasonló immunitást szerezzen – de anélkül, hogy megbetegedne.

A védőoltásokat azért adják, hogy megvédjék a szervezetet a betegség súlyos lefolyásától és szövődményeitől. Még ha beoltott személy ismegbetegszik, a fertőzés lefolyása sokkal enyhébb, mint az oltás nélkül lett volna.

A vakcinák típusai

Egy vakcina egy vagy több antigént tartalmaz – éppen ezért egyes vakcinák, az ún. a monovalens oltások csak egy betegség ellen védenek (pl. tuberkulózis elleni védőoltás), mások pedig az ún. a polivalens vakcinák különféle fertőzések ellen védenek (pl. DTP vakcina diftéria, tetanusz és pertussis ellen).

Ezeket az antigéneket élő vagy elölt (inaktivált) kórokozókból, azok fragmenseiből (amelyeket korábban speciálisan tisztítottak) vagy anyagcseretermékekből nyernek, vakcinákhoz használt antigéneket is géntechnológiával állítanak elő.

A felhasznált antigén miatt a vakcinák a következőkre oszlanak:

  • élő attenuált vakcina (elválasztott ) olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek képesek szaporodni és normál körülmények között fertőzés kialakulásához vezethetnek, de a módosításoknak köszönhetően megfosztották a kórokozótól tulajdonságait. Az élő vakcinák közé tartozik például a tuberkulózis elleni vakcina. Az élő vakcinákat egy adagban adják be, mert erős immunválaszt váltanak ki a szervezetben.
  • inaktivált vakcina, i.e. elölt vakcina , inaktivált mikroorganizmusokat tartalmaz - azaz inaktivált (pl. sugárzással vagy magas hőmérséklettel. Ilyen vakcinák például a kullancsencephalitis elleni vakcina. Az inaktivált vakcinákat több dózisban adják be - minden további adaggal) nő az antitestek szintje és a szervezet ellenálló képessége ezzel a konkrét kórokozóval vagy kórokozókkal szemben. Az inaktivált vakcinák közé tartoznak a toxinok, amelyek antigén tulajdonságokkal rendelkező, de virulenciától mentes toxinokat tartalmaznak (ilyen anatoxin például a DTP vakcinában található tetanusz T komponens és D diftéria
  • alegység vakcina- mikroorganizmus-fragmenseket tartalmaz hordozókkal, például fehérjehordozókkal kombinálva.
  • rekombináns vakcina- olyan vakcina, amelyben vagy antigének vagy olyan anyagok vannak, amelyek serkentik azok termelését, és amelyet géntechnológiával állítanak elő, például a vírus genetikai anyagának beépítésével vagy Ezen vakcinák csoportjában jól ismertek a hepatitis B elleni vakcinák. A rekombináns vakcinák közé tartoznak azok a vektorvakcinák is, amelyekben egy kórokozó mRNS-ét egy másik, módosított vírusba juttatják be. Egy ilyen vakcina beadása után a kórokozó fehérjéi termelődnek, amelyek ellen immunitást kell létrehozni (például így működik a vakcinaAstraZeneca a COVID-19 ellen). A rekombináns vakcinák egyben mRNS vakcinák is (pl. a Pfizer-BioNTech COVID-19 elleni vakcina).

A vakcinákban más anyagok is találhatók, például adjuvánsok (a szervezet immunválaszának erősítésére), tartósítószerek és stabilizátorok

Milyen betegségek ellen védenek az oltások?

Az eddig kifejlesztett vakcinák számos betegség ellen védenek – némelyikük több különböző betegség előfordulása ellen is védelmet nyújt, például a pneumococcus elleni vakcina véd a szepszis, tüdőgyulladás, otitis és agyhártyagyulladás ellen.

Azok a betegségek, amelyek ellen a védőoltásoknak köszönhetően megvédhetők:

  • influenza
  • COVID-19
  • diftéria
  • szamárköhögés
  • tetanusz
  • tuberkulózis
  • Haemophilus influenzae b típusú (Hib) által okozott betegségek - pl. agyhártyagyulladás, epiglottitis, szepszis, tüdőgyulladás, a bőr alatti szövet flegmonája
  • kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás
  • invazív meningococcus betegség
  • kanyaró
  • bárányhimlő
  • rotavírusos hasmenés
  • rubeola
  • malacka
  • hepatitis B
  • veszettség
  • fenébe
  • sárgaláz
  • vérzéses láz.

Jelenleg a meglévő vakcinákat folyamatosan fejlesztik, és az új vakcinák kidolgozása, például a HIV vagy a malária ellen, még mindig folyamatban van. A kutatók a rák elleni vakcinákon, valamint az allergia elleni vakcinákon is dolgoznak.

Kategória:

Betegkészlet