A vékonybél az emésztőrendszer leghosszabb szakasza. Felnőtteknél átlagosan 6 méter, amely a táplálékból származó tápanyagok véráramba jutásáért, a szervezetben való elosztásáért és az élethez szükséges folyamatokba történő felhasználásáért felelős. Pontosan hogyan épül fel a vékonybél? Mi történik a különböző szakaszaiban?

A vékonybéla gyomor és a vastagbél között helyezkedik el. Ez az emésztőrendszer leghosszabb része. Felnőtt embernél eléri a 6-8 m-t, bár előfordul, hogy akiknek e szerv egy részét eltávolították az ún. rövidbél szindróma, 1,5-2 méter hosszú béllel is megfelelően emésztik. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a következő feltételnek kell teljesülnie: megfelelően működő ileocecalis billentyű (Bauhin-billentyű), amely elválasztja a vékonybelet a vastagbeltől. Fontos, hogy a bél képes regenerálódni. A bél egy részét eltávolított, de 50-60 cm-t megtartott gyermekeknél jó eséllyel a bél elég hosszú lesz ahhoz, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudja ellátni funkcióját.

A vékonybél közvetlenül a gyomor mögött kezdődik. Ennek első töredéke pylorusként határozható meg, amelyen keresztül a gyomorból származó táplálék a nyombélbe jut. A duodenum átjut a jejunumba, amely viszont az ileumba. A vékonybél az említett ileocecalis billentyűvel végződik, amely megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumflórája bejusson a vékonybélbe. Ha a szelep megfelelően működik, a vékonybél teljesen tiszta ebből a szempontból. Ha nem sikerül, fennáll a veszélye a baktériumok túlszaporodásának.

A bélfalak erősen izmosak, a periszt altikus mozgásoknak (ritmusos, hullámszerű összehúzódásoknak) köszönhetően lefelé mozgatják a bélcsomót (chyme). A beleket jól vaszkularizált nyálkahártya béleli számos nyálkahártya mirigykel. A bél keresztmetszete (lumen) az elején kb. 4 cm széles, de a végén beszűkül és eléri a 2,5 cm-t

A vékonybél funkciói

  • bélnedv vagy emésztőnedv termelése, amely a bélhámban lévő hámló sejtekből és emésztőenzimeket, például proteázokat tartalmazó oldatból áll, amelyek a fehérjéket és oligopeptideket aminosavakra bontják; a bélnedv-elválasztást hormonálisan serkentik a chyme hatására
  • étel emésztése - a fehérjéket a tripszin és akimotripszin, a zsírokat a lipáz, a szénhidrátokat pedig az amiláz bontja le; ezen folyamatok eredményeként a makroelemek komponensekre bomlanak, és felszívódhatnak a vérbe, és ezzel a szervezet minden sejtjébe eljutnak
  • tápanyag felszívódás
Tekintse meg a 7 képből álló galériát

Mi történik a duodenumban?

A duodenum a hasüreg hátsó részén található, és 25-30 cm hosszú, hosszúkás zsák alakja van. Ez az egyetlen része a vékonybélnek, amely egyértelműen elválasztható a többitől (a jejunum és az azt követő csípőbél, nincs észrevehető határ közöttük). A duodenum felépítésében megkülönböztetjük:

  • felső rész (párna), amely az 1. ágyéki csigolya magasságában kezdődik a pylorusnál és az epehólyag nyakánál ér véget
  • leszálló (keresztirányú) rész, amely az epehólyag nyakától függőlegesen lefelé halad a 3. ágyéki csigolya szintjéig
  • emelkedő (lefelé), amely kezdetben vízszintesen, majd ferdén felfelé halad, a 2. ágyéki csigolya szintjén, a duodenocularis flexióval a jejunumba megy át

A részben megemésztett chyme eléri a duodenumot, és keveredik a hasnyálmirigy levével (lúgos hasnyálmirigy-váladék), az epével (májváladék), a Lieberküh-mirigyekből származó emésztőnedvekkel és a Brunner-mirigy-váladékkal (erősen lúgos váladék, amely semlegesíti a gyomorból kilépő savas táplálékot ).

Itt a fehérjék, szénhidrátok és zsírok olyan összetevőkre bomlanak le, amelyek alkalmasak a szervezet általi felszívódásra és felhasználásra. Például a vas nagy része a nyombélben szívódik fel.

Mi történik a jejunumban?

A jejunum hossza körülbelül a vékonybél felső részének 2/5-e (a nyombél kivételével)

A bélszerkezet legjellemzőbb elemei a bélbolyhok, valamint a bolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok. Ezek a nyálkahártya kiemelkedései, amelyek 250 m-re növelik a bél felszívódási területét2 .

A bélbolyhokon keresztül a felszívódó részecskék bejutnak a vérbe, és ezzel az egész szervezet sejtjeibe. A jejunum elengedhetetlen a tápanyagok táplálékból történő felszívódásához.

Mi történik az ileumban?

Az ileum körülbelül 3 méter hosszú, és a vékonybél alsó részének körülbelül 3/5-ét teszi ki. Ebben zajlanak le a táplálékfelvétel végső folyamatai

Az ileocecalis területen, azaz ahol a vékonybél találkozik a vastagbéltel, a B12-vitamin felszívódikés epesavas sók. Itt is további vízfelszívódás megy végbe, bár a csípőbélben a "maradék" táplálék még folyékony formában van.

Érdemes hozzátenni, hogy a jejunum és az ileum intraperitoneálisan kapcsolódik a hasüreg hátsó falához a mesenteriummal, ami lehetővé teszi, hogy nagyon mozgékonyak legyenek. A mesenteriumnak köszönhetően a bél hurkokat képez, amelyek a vastagbél egyes szakaszai között helyezkednek el.

Mint említettük, nehéz egyértelmű határvonalat húzni a jejunum és az ileum között. Ami az emésztőrendszer e két részét különbözteti meg, az minden bizonnyal a hely (a tekercses közelebb van a kövérhez) és az átmérő (a tekercses keskenyebb, mint az üres). Ezenkívül az ileumban sokkal több nyirokcsomó található a nyálkahártyában, amelyek hozzájárulnak a szervezet immunitásának kialakításához. A nyirokrendszer részei, és kis nyirokcsomókra hasonlítanak. Limfocitákat tartalmaznak, amelyek a humorális immunválaszért felelősek. A nyirokcsomók az egész testben megtalálhatók, de az ileum a legnagyobb mennyiségben.

Vékonybél betegségei

  • nyombélfekély
  • cöliákia
  • Whipple-kór
  • bakteriális kinövés (vakhurok szindróma)
  • rövidbél szindróma
  • intussuscepció
  • szivárgó bél szindróma
  • Fehérjevesztéses enteropátia
  • rák
Szonda

Kategória:

Anatómia