Az adenokarcinóma vagy adenokarcinóma a rosszindulatú daganatok egyik fajtája. Az adenokarcinóma a daganat szövettani típusa, ezért mikroszkópos szerkezete alapján azonosították. Az emberi szervezetben az adenokarcinóma bárhol kialakulhat, ahol van mirigyhám. Így az adenokarcinóma számos helye lehetséges, amelyek közül a leggyakoribb a vastagbél, a gyomor, a tüdő, a méh, a prosztata és a hasnyálmirigy. Tudja meg, hogyan alakul ki az adenokarcinóma, hogyan diagnosztizálják az adenokarcinómát, hogyan határozzák meg az adenokarcinóma prognózisát, és mely szervek lehetnek érintettek az adenokarcinómában.

Adenocarcinoma(latinadenocarcinoma ) az adenokarcinóma másik neve. Az adenokarcinóma fogalmának megértéséhez érdemes ismerni az onkológia területén az alapvető definíciókat - mi a rák általában és mi teszi lehetővé egy adott daganat adenokarcinómának nevezését?

A "rák" elnevezés olyan rosszindulatú daganatot jelent, amely a hámszövetből származik. A rák tehát ott alakulhat ki szervezetünkben, ahol van hám. Azt is érdemes tudni, hogy az emberi testben különböző típusú hám található – például laphám, húgyúti (húgyúti) hám vagy mirigyhám. A megfelelően működő hámban folyamatosan zajlanak a sejtmegújulási és -szaporodási folyamatok. Ezeket a folyamatokat szigorúan ellenőrzik.

A rák kialakulásának folyamatában, i.e. onkogenezis, a sejtek kiszabadulnak a normál szabályozás alól – ellenőrizhetetlenül szaporodni kezdenek, szerkezetük megzavarodik. Ha ilyen változások következnek be a hámban, akkor a hámszövet rosszindulatú daganata képződik - rák. A különböző típusú hámokhoz hasonlóan az emberi szervezetben is különböző típusú daganatok alakulhatnak ki - például laphámsejtes karcinóma, uroteliális karcinóma és a leírt adenokarcinóma, azaz adenokarcinóma.

Adenokarcinóma mindenhol előfordulhat, ahol van mirigyhám. A mirigyhám egyfajta hám, amelynek fő funkciója a különféle váladékok termelése. A mirigyhám sok helyen megtalálható – testünk összes mirigyében. A keletkező váladék típusa a helytől függ – lehet nyálka, epe, nyál, hormonok vagy emésztőenzimek. Mirigyhámgyakorlatilag az emésztőrendszer teljes hosszában kibéleli – a nyelőcsőtől a gyomron át a vastagbélig. A mirigyes hámsejtek a hörgőkben, a méhtestben, a prosztatában, a mellben, a hasnyálmirigyben, az epeutakban, a nyálmirigyben és a pajzsmirigyben is megtalálhatók. Adenocarcinoma a mirigyhámban felsorolt ​​bármely szervben kialakulhat.

Adenocarcinoma - diagnózis

Az adenokarcinóma általános definícióját már ismerjük. Ideje tehát feltenni magának a kérdést: mi alapján állapíthatja meg az orvos, hogy az adott betegnél diagnosztizált rák adenokarcinóma? Az első gyanú annak elhelyezkedése alapján tehető - ha a szerv nagy része mirigyhámból áll, akkor nagy valószínűséggel gyaníthatjuk, hogy a szervben található rosszindulatú daganat adenokarcinóma lesz.

Például a gyomor rosszindulatú daganatainak 95%-a és a méh rosszindulatú daganatainak 80%-a adenokarcinóma. Mikroszkopikusan azonban egyetlen szerv sem teljesen egységes – a daganatos folyamat a mirigyhámtól eltérő sejtekből is eredhet. Ezenkívül az azonosított elváltozás jóindulatú daganat is lehet, vagy teljesen más jellegű (pl. gyulladásos).

Az adenokarcinóma megbízható diagnózisához ezért szükséges a daganatszövet mikroszkópos értékelése, azaz kórszövettani vizsgálat. A vizsgálathoz szükséges anyagot biopszia, azaz daganatszövet-fragmentum vizsgálat céljából történő gyűjtése során, vagy a daganat eltávolítására irányuló műtét során lehet beszerezni. Az első lehetőséget azonban gyakrabban alkalmazzák - a korábbi kórszövettani vizsgálat sok értékes információt ad, amely hasznos a kezelés tervezésében

Adenocarcinoma - prognózis

Az adenokarcinóma, mint a rosszindulatú daganatok altípusának diagnózisa nagy aggodalomra ad okot a betegek számára. Az adenokarcinóma diagnózisa lehetővé teszi az ember számára, hogy azonnal meghatározza a prognózist? Sajnos az „adenocarcinoma” diagnózisának hiánya csak a daganat mikroszkopikus szerkezetét jelenti, és azt, hogy kiindulási pontja a mirigyhám volt.

Az egyes adenokarcinómák prognózisa eltérő lehet – vannak olyan adenokarcinómák, amelyek lehetőséget kínálnak a teljes gyógyulásra, és vannak sokkal rosszabb prognózisú adenokarcinómák is.

A prognózissal kapcsolatos teljes körű információ megszerzéséhez teljes képet kell kapni a daganatos betegségről - mindenekelőtt a szövettani rosszindulatúság stádiumáról és mértékéről. Az onkológiában ezt az információt (angolul) stádiumnak és osztályozásnak nevezik. A stádium, azaz a rák előrehaladásának stádiuma tájékoztat bennünket az elsődleges daganat és a környező terület méreteirőlnyirokcsomók és távoli metasztázisok jelenléte

Ezen jellemzők alapján a legtöbb rosszindulatú daganatnak 4 klinikai fejlődési szakasza van - I-től IV-ig. Az osztályozás, azaz a szövettani rosszindulatúság mértéke a daganatos sejtek szerkezetére vonatkozik. Az alacsony fokú tumorsejtek általában G1-et, közepes G2-t és magas fokú G3-at kapnak.

Csak a fenti információk birtokában tudjuk felmérni a diagnosztizált adenokarcinómában szenvedő beteg prognózisát. Nem nehéz kitalálni, hogy a G1 jellemzővel rendelkező I. stádiumú adenokarcinóma sokkal jobb prognózissal jár, mint a G3 szövettani rosszindulatú IV. stádiumú adenokarcinóma. '

Nem szabad megfeledkezni arról is, hogy az egyes betegek prognózisát további tényezők is befolyásolják, mint például a daganat elhelyezkedése, társbetegségek jelenléte vagy radikális onkológiai terápia lehetősége

Adenocarcinoma - a leggyakoribb helyek

Az adenokarcinóma számos lehetséges helye van. Minden adenokarcinóma közös jellemzője a daganat kialakulásának helye, vagyis a mirigyhám. A különböző szervek adenokarcinómái azonban teljesen eltérő klinikai jellemzőkkel rendelkezhetnek – például az endometrium adenocarcinoma viszonylag korán kóros vérzés formájában okoz tüneteket, míg a gyomor adenokarcinóma sokáig tünetmentes marad.

Az adenocarcinomák eltérő lokalizációja befolyásolja a kezelésük különböző módszereit is. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb adenokarcinómák jellemzőit.

  • colorectalis adenocarcinoma

Az adenokarcinóma a vastagbélrák leggyakoribb formája. A kolorektális adenokarcinóma tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, vérszegénység, véres széklet és a székletürítési szokások megváltozása.

A colorectalis adenocarcinoma a legtöbb esetben jóindulatú daganat - adenoma - alapján alakul ki. A jóindulatú adenoma rosszindulatú daganattá alakulása a jelenlegi orvosi ismeretek szerint min. 10 év. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a colorectalis adenocarcinoma hatékony megelőzésére

A rák szűrővizsgálata a kolonoszkópia, amely minden 50 év feletti beteg számára ajánlott. Ha a kolonoszkópia során adenomákat tesznek láthatóvá, eltávolításuk jelentősen csökkenti a colorectalis adenocarcinoma kockázatát.

  • gyomor adenokarcinóma

A gyomor adenokarcinóma a gyomormirigyeken belül alakul ki. Az adenokarcinóma az összes rosszindulatú gyomordaganat 95%-át teszi ki. ElőfordulásaLengyelországban a gyomor-adenokarcinóma szisztematikusan csökken, ennek ellenére a legtöbb esetet magas fokon diagnosztizálják.

A gyomorrák kimutatásában a leghatékonyabb teszt a gyomortükrözés, amelyet kórszövettani vizsgálathoz szükséges mintavétellel kombinálnak. A gyomor-adenokarcinóma legjobb prognózisa azokra a betegekre vonatkozik, akik a műtét során teljesen reszekálhatók.

  • tüdő adenokarcinóma

A tüdőráknak számos szövettani típusa létezik, amelyek prognózisa és a különböző kezelésekre adott válasza különbözik. A tüdő adenokarcinóma az összes tüdőrákos eset körülbelül 30%-át teszi ki.

Ennek a daganatnak a jellemzője a tüdő perifériás (külső) részeiben való elhelyezkedése, előfordulásának lehetősége nemdohányzó betegeknél, valamint túlsúlya a nők körében

A tüdő adenokarcinóma kezelésének módja elsősorban a daganat stádiumától függ. A sebészeti kezelés nagy szerepet játszik a betegség korai szakaszában. A későbbi szakaszokban, valamint kiegészítő terápia formájában a kemoterápia és az ún célzott terápiák.

  • endometrium adenokarcinóma

Az endometrium adenocarcinoma az endometriumban, a méh nyálkahártyájában alakul ki. Az endometriális adenokarcinóma a rák egyik példája, amely a legtöbb esetben korai klinikai tüneteket okoz – kóros hüvelyi vérzést. Ennek köszönhetően a diagnózis gyorsan felállításra kerül, és sok esetben a korai műtét lehetővé teszi a teljes gyógyulást

Az endometriális adenokarcinóma a hormonfüggő daganatok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy kialakulása a női nemi hormonok - az ösztrogének - túlzott, nem megfelelő aktivitásával függ össze.

Az elhízás fontos kockázati tényező, amely hormonális zavarokhoz vezet, és növeli a rák kockázatát.

  • prosztata adenokarcinóma

A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata. A legtöbb esetben a prosztata adenokarcinómát viszonylag lassú növekedés jellemzi. Ennek eredményeként a betegséget gyakran korlátozott stádiumban észlelik, ami lehetővé teszi a teljes gyógyulást.

A prosztata adenokarcinóma tünetmentes lehet, vagy vizelési zavarokat okozhat (pl. pollakiuria). A prosztatarák kezelésének alapvető módszere a prosztata ondóhólyagokkal történő eltávolítása (prosztataeltávolítás).

A műtét alternatívája lehet a sugárterápia, mígaz adjuváns kezelés leggyakrabban alkalmazott módszere a hormonterápia. A prosztata adenokarcinóma kialakulása a férfi nemi hormonok - androgének - hatásával függ össze.

  • hasnyálmirigy-adenokarcinóma

Az adenokarcinóma a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának leggyakoribb típusa – az esetek mintegy 90%-át teszi ki. A hasnyálmirigy-adenokarcinóma a súlyos prognózisú és nem kielégítő kezelési eredményekkel járó adenokarcinóma egyik példája. A legtöbb esetben a betegséget csak az előrehaladott stádiumban észlelik.

A hasnyálmirigy-adenokarcinóma fő problémája a hosszú tünetmentes időszak, a rák korai felismerését lehetővé tevő szűrővizsgálatok hiánya és a jelentős működési nehézségek (a hasnyálmirigy a műtét során az egyik legnehezebben hozzáférhető szerv).

Kategória:

Onkológia