A bordák 12 pár csont, amelyek az emberi axiális csontvázhoz tartoznak. A bordák alkotják a mellkas csontos falait, védik a belső szerveit. Ezenkívül a bordák fontos szerepet játszanak a légzési folyamatban. A bordasérülések nagyon fájdalmasak, és a szövődmények veszélyesek lehetnek. Tudja meg, hogyan épülnek fel a bordák, melyek a bordák típusai, a bordák funkciói és milyen betegségek érinthetik a bordákat.
Bordákjellegzetes, félkör alakú csontok, amelyek a mellkas csontvázát alkotják. A bordák hátsó végei a gerinchez, pontosabban a mellkasi csigolyákhoz kapcsolódnak. A mellkasi csigolyák száma megfelel a bordapárok számának (12), tehát minden bordapár a megfelelő csigolyához kapcsolódik. Az egymást követő bordapárokat az anatómiában megfelelő római számokkal jelöljük, I-től XII. A bordák elülső végei a szegycsonthoz vannak kötve, bár ez a szabály nem vonatkozik minden bordára.
Bordák - építés
A következőket különböztetjük megbordatípusok :
- valódi bordák(latincostae verae ) - I - VII számú bordák, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a szegycsonttal
- pszeudobordák(latincostae spuriae ) - VIII - X számú bordák, amelyek közvetett porccal a szegycsonthoz kapcsolódnak
- szabad bordák(latincostae librae ) - a XI és XII számú bordák, amelyeknek nincs kapcsolatuk a szegycsonttal, szabad végződéssel rendelkeznek a hasfalban
Érdekes tény, hogyaz emberben lévő bordák száma egyénileg változó lehet . Vannak hiányzó és további bordák is, bár ezek viszonylag ritka esetek. További bordák csatlakozhatnak a gerinchez, kivéve a tipikus helyet a mellkasi szakaszon – vannak további nyaki és ágyéki bordák. A túlzott nyaki borda okozhatja az ún nyaki borda szindróma
Az egyes bordák felépítésében megkülönböztetjük a fejet és a nyakat (gerinc felől) és a testet (főrész). A bordák fejének és nyakának ízületi felületei vannak, amelyek a csigolyák megfelelő részeihez kapcsolódnak (költség-csigolyaízületek).
Valódi bordák (I-VII. számok) emellettsternocostalis ízületeket alkotnak . Minden borda belsejéből egy ún barázda, amelyben 3 szerkezet található: artéria, vénaés a bordaközi ideg. Ezeket összefoglalóan neurovaszkuláris kötegnek nevezik.
A bordák a csontváz, amelyhez a mellkast körülvevő számos izom kapcsolódik. Különösen érdemes odafigyelni alégzőizmokra , amelyek részt vesznek a mellkas ritmikus légzési mozgásában
A fő emberi légzőizom a rekeszizom, melynek rögzítései a bordákon találhatók VI - XII. Az egyes bordapárok között 2 réteg bordaközi izom is található.Bordaközi izmokA külső izmok a rekeszizommal együtt részt vesznek a belégzésben. A belső bordaközi izmok főként a levegő intenzív kilélegzésekor működnek.
Bordák - funkciók
A bordák egyik legfontosabb funkciója a mellkas létfontosságú szerveinek védelme. A bordák csontos borítást képeznek a szív, a tüdő és a nagy erek (aorta, pulmonalis artériák és fő vénák) számára.
Az alsó bordákrészben védik a hasi szerveket is, mint például a máj és a lép. A bordáknak köszönhetően a fenti szervek kevésbé vannak kitéve közvetlen sérüléseknek. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a bordák bármilyen károsodását bonyolíthatja a szomszédos belső szervek károsodása.
A bordák másik fontos funkciója alégzés . Belégzéskor a bordák kitágulnak és felemelkednek, és térfogatot adnak a mellkasnak. A mellkasban lecsökken a nyomás, aminek következtében a légköri levegő beszívódik, és Ön belélegez. Kilégzéskor a bordák közelebb és lejjebb mozognak, ami a mellkason belüli nyomás növekedését és a levegő kifelé irányuló elmozdulását okozza.
Számos izom csatlakozik a bordákhoz, nem csak a légzésfunkció miatt. A bordák fontos szerepet játszanak a teljes felsőtest megfelelő biomechanikájában a fogazattal, a mellizmokkal, a kulcscsont alatti izomzattal, a hátizomzattal, valamint a hasi egyenes és ferde izomzattal való kapcsolat révén.
A bordák anatómiájának ismerete az orvosok számára is fontos fizikális vizsgálat és mellkasi műtét során. A szívbillentyűk sztetoszkóppal történő auszkultációja meghatározott bordaközi terekben történik (például - a tricuspidalis billentyű a jobb oldali negyedik bordaközi térben).
A bordák lehetővé teszik, hogy a mellkas anatómiájában tájékozódjon egyes életmentő eljárások végrehajtása során (például - mellkasi szúrást hajtanak végre a feszítő pneumothorax nyomásának enyhítésére a második bordaközi térben).
Bordák -betegségek
A leggyakoribb bordabetegségek természetesen az esésből, sport- vagy közlekedési balesetből eredő sérülések. Érdemes azonban tudni, hogy a bordákat gyulladásos betegségek, rák és születési rendellenességek is érinthetik.
Bordasérülések
A zúzódások és törések formájában jelentkező bordasérülések viszonylag gyakoriak. Mivel minden bordának megvan a maga idege, az ilyen típusú sérülések nagyon fájdalmasak. A fájdalmat tovább fokozzák a mellkasi légzőmozgások.A törött bordákatáltalában konzervatívan kezelik - nem lehet rögzíteni őket, mert megnehezítené a légzést. A tüdő egy meghatározott területének csökkent szellőztetése viszont hozzájárulhat a tüdőgyulladás kialakulásához, amely a mellkasi sérülések szövődménye.
Egyes bordatörések speciálisabb kezelést igényelnek. Ez elsősorban a bonyolult sérülésekre vonatkozik. A bordatörés egyik lehetséges szövődménye a pneumothorax, amely a mellhártya (a tüdőt körülvevő membrán) szúrása. Pneumothorax esetén mellkasi vízelvezetésre lehet szükség. A drenázs célja a pleurális üreget kitöltő levegő eltávolítása (ez a levegő összenyomja a tüdőt, megakadályozva annak megfelelő szellőzését).
Többszörös bordatörésokozhatja az ún. petyhüdt mellkas, azaz a mellkasi csontfalak stabilitásának elvesztése. Egy ilyen szövődmény megakadályozza a megfelelő légzést, és fejlett orvosi eljárásokat igényel. A légzési elégtelenség megelőzése érdekében a beteg endotracheális intubációja és gépi lélegeztetése szükséges.
Bordaporc gyulladás (Tietz-kór)
A bordák porcgyulladása, más néven Tietz-kór, olyan állapot, amely a bordák és a szegycsont közötti kapcsolatot befolyásolja. A bordaporcok gyulladása nagyon fájdalmas, és a mellkas minden mozdulatával fokozódik. A fájdalomterápia a bordaporc-gyulladás kezelésének alappillére – a fájdalmat annyira szabályozni kell, hogy a beteg szabadon lélegezzen. Más beavatkozás azonban nem szükséges – a bordaporc-gyulladás enyhe betegség, és általában spontán gyógyul.
Bordák - kompressziós szindrómák
Egyes lágy szerkezetek bordák általi összenyomása ún.felső mellkasnyitási szindróma . Egy betegségcsoport elnevezése, melynek lényege a szubklavia erek és a brachialis plexus csontszerkezetek általi összenyomása.
A szindróma fő tünete a fájdalom és a helyi vérkeringési zavarok. A hibák hajlamosíthatnak a szindrómáraveleszületett bordák, beleértve egy további nyaki bordát (akkor a "nyaki borda szindróma" kifejezést használják). Ha a konzervatív kezelés sikertelen, a tüneteket okozó borda műtéti eltávolítása válhat szükségessé.
A bordák veleszületett rendellenességei
A veleszületett bordahibák általában számszerű és szerkezeti hibákra oszthatók. A számszerű hibák a 12 páron kívüli bordák számát érintik – további és hiányzó bordák is megjelenhetnek. Szerkezeti hibáknál a bordák száma megfelelő, de szerkezetük eltérő. A szerkezeti hibák leggyakoribb példái aösszeolvadt bordák(synostosis) éskétoldali bordák . A bordák többszörös hibája a mellkas jelentős deformációját okozhatja.
Ilyen betegségre példa aJeune-szindróma , amelyet szorító mellkasi diszpláziának is neveznek. A számos borda rendellenes fejlődésén kívül a klinikai képet a tüdő fejletlensége és más csontok hibái uralják. Szerencsére a születési rendellenességek ilyen súlyos szindrómái viszonylag ritkák.
Bordák daganatai
A bordák, más csontokhoz hasonlóan, daganatos folyamatok kialakulásának helyszínei lehetnek. A daganatok a bordák csontos és porcos részében egyaránt előfordulhatnak. Néhányuk jóindulatú, mások rosszindulatúak. A jóindulatú bordadaganatok közé tartoznak az osteomák és a chondomák.
A rosszindulatú daganatok közül a bordák közé tartozhat az osteosarcoma, a chondrosarcoma és az Ewing-szarkóma. Azt is érdemes tudni, hogy a bordák más szervekből származó daganatos áttéteket is tartalmazhatnak (pl. mellrák és prosztatarák esetén).
- Bordafájdalom: okok és kezelés