Borderline személyiségzavar (borderline személyiségzavar, érzelmileg instabil személyiségzavar) az egyik legsúlyosabb személyiségzavarnak számít. A vele küszködő betegek túlzott impulzivitást mutatnak, gyakran depressziós a hangulatuk, és akkor is elutasítottnak érzik magukat, amikor ténylegesen eltávolodnak a többi embertől. Milyen egyéb problémák társulhatnak a borderline-hoz, és milyen kezelési lehetőségek vannak ennek a személyiségzavarnak a kezelésére?

Borderline személyiség - jellemzők

Borderline- mi ez? Borderline személyiségzavart néhaborderline személyiségzavarnak , borderline személyiségzavarnak vagy borderline személyiségzavarnak neveznek. A személyiségzavarnak ezt a típusát az előző század közepén kezdték megkülönböztetni, és a pszichotikus és neurotikus zavarok határterületéről eredő betegek problémáit borderline személyiségzavarként határozták meg.

A személyiségzavarok olyan mentális zavarok, amelyekben a betegek tartós személyiségjegyeket mutatnak, és az ebből adódó magatartásformák – kezelés nélkül – teljesen módosíthatatlanok és nem változtathatók meg. A pszichiátriai problémák ebbe a csoportjába különféle entitások tartoznak, pl. hisztrionikus személyiség, antiszociális személyiség és anankasztikus személyiség. A legtöbb érdeklődést és vitát azonban egy teljesen más típusú személyiségzavar – borderline – okozza.

A határeset előfordulási gyakorisága viszonylag magasnak tekinthető- bár a különböző szerzők eltérően értékelik, egyes kutatók szerint a lakosság akár 3%-a is küzdhet ezzel a problémával (összehasonlításképpen: a skizofrénia prevalenciája a statisztikák szerint 1% körüli.)

Korábban egyértelműen kijelentették, hogy a borderline személyiségzavar túlnyomórészt nőkben fordul elő, de manapság azt sugallják, hogymindkét nem képviselőinél a probléma hasonló gyakorisággal jelentkezik

Mik a borderline személyiség okai?

A borderline okok fogalma nagyon kiemelkedik. Ennek a személyiségzavarnak a patogeneziséről sokat tudnak mesélni a különböző területeken dolgozó pszichoterapeuták – említik többek között a primitív védekező mechanizmusok fontosságáról az érzelmileg instabil személyiség patogenezisében, nagy figyelmet fordítanak a kora gyermekkorban előforduló problémákra is, amelyek végső soron abnormális személyiségfejlődéshez vezethetnek.

Észrevehető, hogyborderline személyiség gyakrabban fordul elő azoknál, akik:

  • életük első éveiben káros környezeti tényezőknek voltak kitéve, mint például a családon belüli erőszak, a szüleik folyamatos kritikája, a családtagok közötti gyakori veszekedés, súlyos trauma (pl. nemi erőszak következtében).
  • egy probléma fellépését gyakran megelőzi a közeli emberektől való ismételt elszakadás, fizikai erőszak, ami végső soron a legközelebbi családtagokkal való kapcsolat nem megfelelő kialakulásához vezethet. Ez nehézségeket okoz a mentalizációban – a képességben, hogy megértsük mások pszichéjét. A határesetben élő betegek általában nem képesek teljesen megérteni saját viselkedésüket és azoknak az embereknek a viselkedését, akikkel kapcsolatba kerülnek – végül nehéznek találják megbirkózni a különféle nehéz eseményekkel.
  • az érzelmileg instabil személyiség kialakulását biológiai tényezők is befolyásolhatják. Ezen elméletek támogatói azzal érvelnek, hogy igazuk van abban a tényben, hogy egyes határrendellenességekben szenvedő betegeknél a pszichotróp szerek, például az antidepresszánsok alkalmazása javulást hoz – ez arra utal, hogy a központi idegrendszerben a neurotranszmitterek rendellenes szintje összefügghet. személyiségzavarokra.

borderline személyiség: tünetek

„Ma szeretsz, holnap utálsz” – idézet a lengyel Sweet Noise egyik dalából, amely bizonyos értelemben a borderline lényegét tükrözi.

A borderline személyiség leggyakoribb tünetei:

  • A probléma egyik legjellemzőbb megnyilvánulása a jelentős érzelmi instabilitás - az ezzel járó betegek nagyon szélsőséges érzelmekkel ajándékozhatják meg ugyanazokat az embereket, az egyik pillanatban a kedvesüknek, a másodikban pedig a legrosszabb ellenségüknek tekintik őket. . Az ilyen attitűdök a borderline emberek elutasítás iránti nagyfokú érzékenységéből fakadnak – könnyen megsértődnek, és az ártatlan megjegyzések szörnyű sértésnek minősülhetnek. Ugyanakkor a személyiségzavarban szenvedő betegek - attól tartva, hogy pontosanelhagyás – ők maguk is elutasíthatnak más embereket, csak azért, hogy ne aggódjanak, hogy elutasítják őket.
  • A fent leírt problémák meglehetősen bonyolultnak tűnhetnek, de a gyakorlatban a borderline emberek szembesülnek ezekkel a különböző ellentmondásos érzésekkel. Nagyon erősen élnek meg érzelmeket, különösen, mint például a haragot, haragot vagy dühöt (a köznyelvben "határtámadásnak" nevezik). Hajlamosak intenzív, rövid távú kapcsolatokba lépni, amelyek végül érzelmi válságokhoz vezetnek.
  • A borderline másik jellegzetes jellemzője a szorongásos intolerancia. A betegek nem képesek megbirkózni vele - alkalmazkodóképességük ebben az esetben jelentősen korlátozott, ami azt jelenti, hogy különböző váratlan események zavarhatják működésüket és képtelenné tehetik őket a további cselekvésre
  • A borderline borderline személy különféle tevékenységeket végezhet, amelyek célja az észlelt szorongás csökkentése – ilyenkor nem ritka a pszichoaktív szerekkel való visszaélés, az impulzív viselkedés (gyors vezetés, véletlen szexuális érintkezés) vagy akár önpusztító magatartás (pl. öncsonkítás)
  • A határtünetek hangulatzavarok is. A betegek gyakran ingerlékenyek, hangulati ingadozásaik vannak, és gyakran rossz hangulatot tapasztalnak. Ezek a jelenségek meglehetősen veszélyesek – elég csak figyelembe venni azt az érzelmileg instabil impulzivitást, amely miatt ezek az emberek, különösen a depressziós hangulattal küszködők, öngyilkossági kísérletet tesznek.

Borderline személyiség: következmények

A Borderline számos különböző következménnyel jár. Az egyik a sikertelen kapcsolatok - érdemes tudni, hogy a betegek nehezen vezetnek sikeres magánéletet. Gyakran olyan emberekkel járnak kapcsolatba, akikkel egyszerűen esélytelen a kapcsolat a működésre. Itt érdemes hozzátenni, hogy a borderline személyiségű ember párkapcsolatban inkább nem ideális - az elutasítástól való félelem miatt az ezzel a zavarral küzdő ember távolságot tart, nem engedi túl közel, de nem engedi, hogy túl messzire sodródjanak.

Az érzelmileg instabil személyiséghez az is hozzátartozik, hogy haraggal reagál különféle nehéz élethelyzetekre – egy ilyen problémával küzdő beteg gyakran veszekedésekhez és vitákhoz vezet.

Veszélyes a határvonal? A borderline személyiségzavar nemcsak a személyes életben vezet nehézségekhez. Az érintettek szakmai életükben is problémákat tapasztalnak - az alacsony önbecsülés miatt képzettségük alatti beosztásban dolgozhatnak, és igen gyakran különbözőokok miatt, szükségét érezni a szakmai környezet megváltoztatására és teljesen új, nem feltétlenül kielégítő munkavállalói kihívásokra

Borderline személyiségzavar: diagnosztika. Borderline teszt

A határvonalbeli jellemzőkkel rendelkező betegeknek mentálhigiénés szakemberhez kell fordulniuk – pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez.

A speciális személyiségkérdőívek, mint például az MMPI (köznyelvi határtesztnek nevezik), rendkívül hasznosak az érzelmileg instabil személyiség diagnosztizálásában. Az ilyen vizsgálatokat általában pszichológusok végzik, de itt érdemes hozzátenni, hogy a differenciáldiagnózis elvégzéséhez - érdemes pszichiáterhez menni.

A határvonalat meg kell különböztetni többek között a kábítószerrel való visszaélés, a hangulati zavarok (különösen a bipoláris zavar), a pszichotikus rendellenességek és más személyiségzavarok miatti viselkedésbeli változásokkal.

A borderline személyiség kezelése

A borderline személyiségzavar kezelésében egy módszer a legfontosabb: a pszichoterápia. Ebben az esetben azonban sokféle nehézség társul hozzá - elsősorban a borderline borderline zavaros betegek ritkán döntenek úgy, hogy önállóan vállalják, állandó nehézségeik okait másokban keresik, nem magukban.

Az érzelmileg instabil személyiség sok terapeuta számára kihívást jelent – ​​a személyiségzavarban szenvedő betegek szélsőséges érzelmeket válthatnak ki belőlük, az együttérzéstől és a bármi áron való segítségnyújtás hajlandóságától a terápia végzésétől való teljes vonakodásig.

Borderline személyiségzavar esetén általában hosszú távú pszichoterápia szükséges. Egyes betegek azonban még a gyógyszeres kezelés bevezetését is igénylik.

A borderline farmakoterápia érdemeiről megoszlanak a vélemények. Tudományos jelentések alátámasztják az antidepresszánsok, antipszichotikumok (különösen az atipikusok) és a hangulatstabilizáló szerek bizonyos hatékonyságát. Másrészt hangsúlyozzák, hogy a borderline betegségekben szenvedők gyógyszeres kezelését a legjobb akkor kezdeni, ha hangulati zavaraik, súlyos gyógyszeres megnyilvánulásaik vagy pszichotikus tüneteik vannak.

  • Transzferfókuszú terápia (TFP) – a borderline betegek kezelése
  • Hogyan éljünk határvonalas emberrel?
  • Ciklofrénia vagy bipoláris zavar
  • Obszesszív-kompulzív zavar – tünetek, okok, kezelés

Kategória:

Pszichiátria