Az antinukleáris antitestek a szisztémás kötőszöveti betegségek komplex diagnosztikai folyamatának részét képezik. Az antinukleáris antitestek képződésének összetett mechanizmusa megnehezíti eredményeik értelmezését, az egyedi antitestek jelenléte vagy hiánya nem mindig utal kóros folyamatra. Milyen típusúak az antinukleáris antitestek? Mikor kell elvégezni a vizsgálatot?

Tartalom:

  1. Antinukleáris antitestek - típusok
  2. Antinukleáris antitestek - képződés és hatásmechanizmus
  3. Antinukleáris antitestek - a teszt indikációi
  4. Antinukleáris antitestek – miről szól a kutatás?
  5. Antinukleáris antitestek – hogyan kell értelmezni az eredményt?

Antinukleáris antitestek( ANA , anti-nukleáris antitestek) olyan autoantitestek, amelyek a sejtmag elemei, pl. DNS és citoplazma ellen irányulnak. Ezek az egyik legváltozatosabb és legtöbbet tanulmányozott antitest.

Antinukleáris antitestek - típusok

  • extrahálható nukleáris antigének elleni antitestek (anti-ENA):
    • DNS topoizomeráz I ellen (anti-Scl70)
    • ribonukleoprotein (anti-RNP) ellen
    • Smith antigén (anti-Sm) ellen
    • anti-Mi2 / Mi-2
    • anti-Ro (SS-A)
    • La-ellenes
    • Jo1-ellenes
    • anti-PM-Scl
    • anti-Kn
  • antitestek a pórusképző fehérje gp-2010 (anti-gp-210) ellen
  • natív kétszálú DNS elleni antitestek (anti-dsDNS)
  • anti-centromer antitestek (anti-ACA)

Antinukleáris antitestek - képződés és hatásmechanizmus

Az autoimmunitás az immunrendszer abnormális reakciója saját szövetei ellen, ami autoimmun betegségek kialakulásához vezet.

Az autoimmunitás különböző mechanizmusait írták le, amelyek közül az egyik az immunrendszer elől rejtett antigének felszabadulása, pl. gyulladásos szövetkárosodás következtében.

A sejtmagban található elemek felszabadulnak, például DNS, RNS, hisztonok, amelyeket az immunrendszer elkezd idegenként felismerni, és antinukleáris antitesteket termel ellenük.

Antinukleáris antitestek - a teszt indikációi

  • kötőszöveti betegségek gyanúja:
    • szisztémás lupus erythematosus (a betegek 95-100%-ában antitestek jelenléte; az anti-dsDNS antitestek a betegség specifikus markerei)
    • gyógyszer okozta lupus (a betegek 95-100%-a)
    • antifoszfolipid szindróma (a betegek 40-50%-a)
    • szisztémás szklerózis (a betegek 80-95%-a, különösen az anti-Scl70 antitestek)
    • polymyositis és dermatomyositis (a betegek 40-80%-a, különösen az anti-Jo1 és anti-Mi2 antitestek)
    • Sjögren-szindróma (a betegek 48-96%-a, különösen az anti-Ro és anti-La antitestek)
    • rheumatoid arthritis (a betegek körülbelül 10%-a)
    • juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás (a betegek kevesebb mint 10%-a)
    • Raynaud-szindróma (a betegek 20-60%-a)
    • fibromyalgia (a betegek 15-25%-a)
    • vegyes kötőszöveti betegségek (a betegek 95-100%-a)
  • a betegség aktivitásának felmérése és a kezelés hatékonyságának monitorozása, pl. anti-dsDNS antitestek szisztémás lupusban
  • összefüggésbe hozza az antitestek jelenlétét a betegség specifikus tüneteinek előfordulásával, pl. Sjögren-szindróma, valamint az anti-Ro és anti-La antitestek jelenléte
  • betegség előrejelzése a jövőben

Antinukleáris antitestek – miről szól a kutatás?

A könyökhajlatból üres gyomorban vett vért használják az antinukleáris antitestek meghatározására

Az antitestek meghatározására szolgáló módszerek nagyon eltérőek, és a vizsgált antinukleáris antitest típusától függenek. Ezek főleg immunológiai módszerek, például:

  • ELISA
  • RIA
  • közvetett immunfluoreszcencia
  • kettős immundiffúziós módszer
  • Western blot

Az antinukleáris antitestek esetében kétlépcsős diagnózist alkalmaznak. Először egy szűrővizsgálatot végeznek a rendkívül érzékeny indirekt immunfluoreszcens módszerrel.

Az indirekt immunfluoreszcens módszer abból áll, hogy a humán hámsejtekből származó HEp-2 sejteket mikroszkóp tárgylemezen rögzítik.

Ennek a vonalnak a sejtjeinek citoplazmájában és sejtmagjában antigének vannak, amelyek megkötik a páciens véréből származó kóros antitesteket.

Miután a beteg szérumát a tárgylemezre adtuk, az antinukleáris antitestek specifikus antigénekhez kötődnek, és a speciális fluoreszcens markereknek köszönhetően mikroszkóp alatt is láthatóak

Az indirekt immunfluoreszcencia előnye, hogy képes megkülönböztetni az antitestek típusait a fluoreszcens festék megvilágításának típusa alapján.

Például egy homogén típusú izzó mag azt jelenti, hogy anti-dsDNS vagy anti-ssDNA.

A szűrővizsgálat pozitív eredményét mindig meg kell erősíteni. Erre a célra nagyon specifikus immunológiai módszereket alkalmaznak, például Western blot-ot. Az antinukleáris antitest jelenlétének kimutatása és típusának azonosítása után meghatározzuk annak titerét, azaz a szérum azon legmagasabb hígítását, amelyben az antitestek jelenléte kimutatható.

Antinukleáris antitestek – hogyan kell értelmezni az eredményt?

Az antinukleáris antitestek megfelelő titerének 1:40 alatt kell lennie.

Ha az antinukleáris antitestek szűrővizsgálata negatív, és nincsenek szisztémás kötőszöveti betegségre utaló klinikai tünetek, a diagnózist nem szabad kiterjeszteni specifikus antitestekre, például anti-dsDNS, anti-Sm.

A klinikailag szignifikáns titerek felnőtteknél ≥ 1:160, gyermekeknél ≥ 1:40.

Pozitív eredmény esetén javasolt a teszt eredményét a következőképpen értelmezni:

  • titer 1: 40-1: 80 - határeredmény (gyengén pozitív), a kötőszöveti betegségek klinikai tüneteinek hiányában a vizsgálat megismétlése vagy utóvizsgálat elvégzése nem javasolt, mert a eredmények a legtöbb embernél nem változnak az évek során
  • titer 1: 160-1: 640 - közepesen pozitív eredmény, a kötőszöveti betegségek klinikai tüneteinek hiányában a teszt megismétlése javasolt 6 hónap elteltével
  • titer ≥ 1: 1280 - magas pozitív eredmény, kötőszöveti betegségek klinikai tüneteinek fennállása esetén a betegség diagnosztizálásához további szakorvosi diagnosztika szükséges

Megjegyzendő, hogy az antinukleáris antitestek szerológiai vizsgálata egy összetett diagnosztikai folyamat része, és a pozitív eredményt mindig a klinikai kép és a betegség jellegzetes tüneteinek megléte összefüggésében kell értelmezni.

Alacsony titerű antinukleáris antitestek az egészséges populáció 5%-ában vannak jelen, és gyakoriságuk az életkorral növekszik.

Ezenkívül jelenlétük olyan fiziológiás és patofiziológiás állapotokban is megtalálható, amelyekben az antinukleáris antitesteknek nincs diagnosztikus jelentősége:

  • fertőzések pl. tuberkulózis, szifilisz, malária
  • májbetegségek pl. cirrhosis
  • tüdőbetegségek, pl. szarkoidózis, azbesztózis
  • rák pl. leukémia, limfóma, mellrák, melanoma
  • bőrbetegségek pl. pikkelysömör, lichen planus
  • szervátültetés után, pl. szívátültetés, veseátültetés
  • gyógyszerek, pl. epilepszia elleni szerek, hidralazin, lítium-só,
  • egyéb autoimmun betegségek, pl. Hashimoto-kór, Addison-kór, I-es típusú cukorbetegség
  • terhesség(a terhes nők legfeljebb 20%-a)
Megéri tudni…

A különböző típusú antinukleáris antitestek megjelenését az etnikai változatosság jellemzi

Például a szisztémás szklerózisban szenvedő kaukázusi betegek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek anti-ACA antitestekkel, az afroamerikaiak és afroamerikaiak pedig nagyobb valószínűséggel rendelkeznek topoizomeráz-reaktív antitestekkel.

A szerzőrőlKarolina Karabin, MD, PhD, molekuláris biológus, laboratóriumi diagnosztikus, Cambridge Diagnostics PolskaSzakmájuk szerint biológus, mikrobiológiai szakirány, laboratóriumi diagnosztikus több mint 10 éves laboratóriumi munkatapasztalattal. A Molekuláris Orvostudományi Főiskolán végzett, a Lengyel Humángenetikai Társaság tagja, a Varsói Orvostudományi Egyetem Hematológiai, Onkológiai és Belgyógyászati ​​Tanszékének Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriumának kutatási ösztöndíjainak vezetője. A Varsói Orvostudományi Egyetem I. Orvostudományi Karán megvédte az orvostudományok doktora címet az orvosbiológia területén. Számos tudományos és népszerű tudományos munka szerzője a laboratóriumi diagnosztika, molekuláris biológia és táplálkozás területén. A laboratóriumi diagnosztika területén dolgozó szakemberként napi szinten vezeti a Cambridge Diagnostics Polska tartalmi részlegét, és együttműködik a CD Dietary Clinic táplálkozási szakértői csoportjával. Gyakorlati ismereteit a betegségek diagnosztikájáról és diétás terápiájáról osztja meg szakemberekkel konferenciákon, tréningeken, folyóiratokban és honlapokon. Különösen érdekli a modern életmód hatása a szervezetben zajló molekuláris folyamatokra.

Olvasson többet ettől a szerzőtől

Kategória:

Kutatás