ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Katarzyna Wieczorek-Szukała, MD, PhD, orvosi biotechnológus, Lodzi Orvostudományi Egyetem

A szédülés gyakori betegség, amely túlzott fáradtság, hipoxia vagy a test kiszáradása esetén jelentkezhet. Nem feltétlenül jelentik azt, hogy súlyosan beteg vagy, de hatékonyan akadályozhatják napi tevékenységeidet, és akár rosszullétet is okozhatnak. Kiderült, hogy a 65 év felettiek több mint 50%-a szédül, miután felkelt az ágyból vagy a karosszékből. Miért történik ez, és lehetséges-e megelőzni?

Szédüléselőrevetíthet látens betegséget, de nem. A testhelyzetváltás utáni szédülésnek számos oka lehet. Rendszeres előfordulásukat azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha úgy érzi, több héten keresztül rendszeresen negatív tünetek jelentkeznek, keresse fel kezelőorvosát, aki segít azonosítani a probléma forrását.

Szédülés: felegyenesedett test és vérnyomásváltozás

Ha egy kényelmes karosszékben fekszünk vagy pihenünk, testünk ellazul, és a vér egyenletesen eloszlik a vénás rendszerben. Hirtelen felálláskor a gravitációs erő hatására a vér nagy része (akár 1 liter - vagy a teljes vértérfogat körülbelül 1/5-e) az alsó végtagokban marad.

A vér nehezebben jut vissza a szívbe, és ez kerületenként kisebb kilökődési térfogatot jelent. Ennek eredményeként a vérnyomás az egész rendszerben leesik. Az ilyen csökkenést más néven ortosztatikus hipotenziónak nevezik, és teljesen élettani jelenség.

A hirtelen nyomásingadozások veszélyesek lehetnek a szervezet működésére és megzavarhatják annak homeosztázisát. Ezért a természet speciális érzékelőkkel, úgynevezett baroreceptorokkal szerelte fel az emberi testet, amelyek figyelik az artériás nyomást, és információt továbbítanak a keringési szabályozó központnak, amely az autonóm idegrendszer részét képezi. Ez a központ az agy velőjében található, és a változó körülményektől függően képes „szabályozni” a keringési rendszer funkcióit.

Ha a vérnyomás csökken, a baroreceptorok nagyon kis mennyiségű ingert kapnak, a keringési szabályozó központ pedig a szimpatikus idegrendszert stimulálja. A szekretált neurotranszmitterek többek között szűkülaz erek, a szívfrekvencia és a lökettérfogat növekedése.

Ennek eredményeként a vérnyomás ismét megemelkedik. Ha viszont a nyomás túl magas lesz, a baroreceptorok újra aktiválódnak, ami jelzi a paraszimpatikus rendszernek, hogy lassítsa a szívritmust és tágítsa ki az ereket. Ily módon - visszacsatolás alapján - a ciklus lezárul

Szédülés: ortosztatikus reakció és zavarának tünetei

Az adott egyed reakcióját a test függőleges helyzetére esetenként az ún. rendelőben végzett ortosztatikus vizsgálat. A teszt során a vizsgált személy 10 percig fekszik, majd megméri a pulzusszámot és a szisztolés nyomást.

Ezután a páciens álló helyzetbe kerül, és 2 perc múlva a mérés megismétlődik. A kapott eredmények lehetővé teszik a vizsgált személy fizikai kapacitásának közvetett becslését

Ez az értékelés azonban nem vonatkozik az idősekre. A megfelelően működő autonóm idegrendszernek hatékonyan kell szabályoznia a vérnyomás és a szívműködés változásait. Egyes embereknél azonban a testhelyzet változásaira adott válasz jelentősen késhet, vagy akár károsodhat is. Tünetek, például:

  • szédülés,
  • sötétség érzés a szemek előtt,
  • ájulás vagy elesés,
  • fájdalom a fej hátsó részén.

Mitől szédülhetsz?

A testhelyzet változásából adódó túlzott nyomáscsökkenés az időseknél többszörösen gyakrabban fordul elő, ami az idegrendszer természetes öregedési folyamatából vagy az autonóm rendszer meghibásodásából fakadhat

Esetenként a 65 év feletti betegek visszatérő szédülése egy progresszív neurodegeneratív betegség, például a Parkinson-kór első tünete is. Fiatalabbaknál azonban a felállás utáni szédülés és ájulás egészen más hátterű lehet, ami például a következőkből adódik:

  • a test kiszáradása,
  • kezeletlen cukorbetegség,
  • alkoholfogyasztás,
  • vizelethajtót vagy értágítót szed
  • B12-vitamin hiány
  • vagy labirintusbetegségek, amelyek pl. vírusfertőzés utáni szövődmények.

Ha a tünetek meglehetősen alkalmiak, nem lehetnek súlyos betegség jelei, és nem adnak okot aggodalomra. Ha azonban a szédülés gyakrabban fordul elő, vagy súlyos egyensúlyzavarok kísérik, neurológiai szakdiagnosztikára lesz szükség.

Szédülés – hogyan segíthetsz magadon?

Az egyikA testhelyzet megváltoztatásakor jelentkező szédülés minimalizálásának leghatékonyabb módja a test hidratálása.

A vízhiány nemcsak a fejfájásra és a szédülésre van negatív hatással, hanem az általános fáradtságra és a test állóképességére vagy a bőr állapotára is.

Mennyi vizet igyunk a nap folyamán? Jelenleg úgy gondolják, hogy 1 elfogyasztott kalóriához 1 milliliter vizet kell elfogyasztani.

Tehát ha átlagosan körülbelül 2000 kalóriát fogyaszt el napi étrendjében, akkor arányosan 2 liter vizet kell inni. Itt érdemes megjegyezni, hogy semmi sem hidratálja úgy a szervezet sejtjeit, mint a tiszta víz – ezért a kávét vagy a teát semmiképpen ne vegyük be a napi folyadékháztartásba.

A felállással járó szédülés a testünk által igényelt kimerültség és alváshiány jele is lehet. A munka és a többletfeladatok forgatagában könnyű elfelejteni, hogy egy felnőttnek napi 7-9 órát kell aludnia ahhoz, hogy egészséges maradjon.

Iskoláskorú gyermekeknél ez az érték legfeljebb 10 óra lehet. Érdemes a rendszeres alapszintű vérvizsgálatokról és vérnyomásmérésekről is gondoskodni, hogy az esetleges eltérések korai felismerését elősegítsük.

Kategória:

Neurológia