Az örökség átvétele nem csak a további eszközök élvezetét jelenti. Általában a szülőktől, nagyszülőktől vagy férjtől származó öröklés sok tennivalóhoz kapcsolódik, problémákat is előidézhet, különösen az adósságok öröklésével kapcsolatosakat. Mindazonáltal bárki kaphat örökséget, ezért érdemes tudni, hogy mi az öröklés, mi a törvényes öröklés, és mit kell tenni a tartozások öröklődésének elkerülése érdekében

Az öröklési kérdéseket a Polgári Törvénykönyv szabályozza, konkrétan a Ptk IV. könyve - Öröklés.Ez a könyv tartalmazza az elhunyt öröklésével kapcsolatos összes információt: mind az öröklés elemeire és forrásaira vonatkozó általános rendelkezéseket, mind pedig a konkrétabb rendelkezéseket, mint például a törvény alapján történő öröklés, a nagyszülők általi öröklés, az önkormányzat vagy az állam általi öröklés Kincstár, az öröklés elfogadása vagy elutasítása vagy az öröklési tartozásokért való felelősség, közismert nevén az adósságok öröklése. Azt is meghatározza, hogy ki jogosult a cselekményből származó öröklésre, és ki örökölhet végrendelet alapján.

Tartalom:

  1. öröklés: törvényes öröklés
  2. öröklés: a végrendelet szerinti öröklés
  3. öröklés: hogyan néz ki az örökség megszerzése?
  4. öröklés: adósságöröklés
  5. öröklés: az örökség bírósági vagy közjegyzői elosztása
  6. öröklés: örökösödési illeték
  7. örökség: ki a méltatlan örökös?

öröklés: törvényes öröklés

Az úgynevezett törvényes öröklés határozza meg, hogy kinek van joga egy hagyaték öröklésére, ha az elhunyt nem hagyott végrendeletet. Így a Ptk. rendelkezései szerint elsősorban az alábbi személyek jogosultak az öröklésre:

  • Gyermekek és házastárs. teljes öröklés. Ha az örökhagyó gyermeke vagy gyermekei az örökség megnyílásakor elhunytak, az ő részük az unokákat illeti meg, ha vannak. Érdemes tudni, hogy nem mindegy, hogy a gyermek szabad párkapcsolatban vagy házasságban született. Az örökbefogadott gyermekeket is megilleti az öröklési jog, de csak akkor, ha nem örökölnek vagyont biológiai szüleiktől.
  • Házastárs és szülőkŐk örökölnek, ha az örökhagyónak, vagyis az örökséget elhagyó személynek nincs gyermeke vagy unokája. Ilyen helyzetbena házastárs örökli az örökséget, és mindkét szülő az örökséget. Ha a házastárs megh alt, az egész örökséget a szülők öröklik.
  • SzülőkÖrököl az elhunyttól, amikor nem volt házastársa, gyermeke vagy unokája.
  • TestvérekŐk örökölhetik az örökséget az elhunyttól olyan helyzetben, amikor az egyik szülő megh alt - akkor „megosztják” az örökséget házastársukkal és a másik szülő, vagy csak házastársával (ha mindkét szülő megh alt), vagy örökölheti a teljes hagyatékot, ha az elhunytnak nem volt házastársa vagy szülei. Ha viszont a testvérek megh altak, gyermekeik „átveszik” az örökség rájuk eső részét.
  • NagyszülőkŐk örökölnek, ha a Ptk. által első helyen felsorolt ​​örökösök egyike sem h alt meg. Ha pedig elhunytak, gyermekeik vagy unokáik, azaz az örökhagyó unokatestvérei örökséget kapnak.
  • KözségÖrölheti az örökséget, ha az örökhagyónak nincs rokona, még távoli is.

Törvényes öröklés azonban nem jogosult az örökhagyóval házasság nélkül élő személyekre, illetve az elhunyttól bírósági határozattal elválasztott házastársra.

öröklés: a végrendelet szerinti öröklés

Más a helyzet, ha az elhunyt végrendeletet hagyott hátra, amelyben egyértelműen meghatározza, hogy halála után ki kapja meg a hagyatékot. A végrendeleten alapuló öröklés elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben.

Az örökhagyónak joga van a vagyon felett az általa kívánt módon rendelkezni - a vagyont több személyre átruházni, vagy csak egyre hagyni. A törvény szerint a következő típusú végrendeletek léteznek:

  • közjegyzői, közjegyzői okirat formájában- eredetije a közjegyzői irodában marad
  • írva- az örökhagyó kézzel írta, aláírva és keltezve.
  • szóbeli- az ún. allografikus. Ezt követően az örökhagyó határozza meg az örökösöket, két tanú és egy, az államigazgatást képviselő személy – ez lehet az anyakönyvvezető, polgármester, községvezető stb. – jelenlétében kifejezve akaratát. Az akaratnyilatkozatot írásba kell foglalni, ill. a szóbeli végrendeletnél jelenlévő személyek, köztük az örökhagyó aláírása
  • különleges- az örökhagyó gyors halálának veszélye esetén készül - akkor az örökhagyó három tanú jelenlétében szóban is átadhatja végrendeletét. Az ilyen végrendelet a megállapításától számított 6 hónap elteltével jár le, ha az örökhagyó még életben van

A végrendelet bármikor visszavonható vagy módosítható új okirat elkészítésével, ill.a már meglévő megsemmisítése

öröklés: hogyan néz ki az örökség megszerzése?

Az örökséget az örökhagyó halálakor szerzik (ún. öröklési nyitás). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az örökség szabadon felhasználható. Előtte meg kell erősítenie az ehhez való jogát.

Nem mindegy, hogy a hagyatékot törvényesen hagyták-e végre, vagy az örökség jogilag kötelező. Az öröklési jogot mindkét esetben bírósági úton vagy közjegyzői hitelesítéssel kell megerősíteni.

  • Az örökség bírósági megvásárlásaAz öröklési jog megszerzésének bírósági megerősítése az örökhagyó lakóhelye szerinti kerületi kerületi bíróság polgári osztályán történik - ha tartózkodási helye nem határozható meg, a kérelmet vagy ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol az ingatlan található. Ha az elhunyt végrendeletet hagyott hátra, azt a kérelemben jelezni kell. A kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat: az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának rövidített másolatát, az örökös (vagy örökösök, ha legalább kettő van) születési anyakönyvi kivonatának rövidített másolatát, valamint az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának rövidített másolatát. házassági anyakönyvi kivonat, ha az öröklésre jogosultak között van feleség vagy házas lánya. A kérelmet és az iratokat 50 PLN összegű fizetési bizonylattal együtt személyesen is át lehet adni a bíróságnak (ún. állandó bejegyzés). Az iratok ajánlott levélben is küldhetők - ebben az esetben azonban az eljárásban részt vevő személyenként is csatolni kell egy-egy példányt a kérelemből és a mellékletekből
  • Közjegyző által hitelesített öröklési igazolásA közjegyzőnek ugyanazt az iratkészletet kell benyújtania, mint a bíróságon, valamint a végrendeletet. Ha több örökös van, akkor mindegyiknek jelen kell lennie, és mindegyiküknek alá kell írnia a közjegyző által hitelesített öröklési okiratot (annak költsége 150 PLN). Ha az örökösödés megerősítése során az örökösök között konfliktus merül fel, a közjegyző nem készít öröklési okiratot - az ügyet ezután a bíróság dönti el

Az örökség megszerzését az öröklési okirat közjegyzői okiratának elkészítését vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül be kell jelenteni az adóhivatalnak

öröklés: adósságöröklés

Érdemes tudni, hogy az örökléssel az örökhagyó anyagi kötelezettségei is öröklődnek: kölcsönök és tartozások. Az örökös feladata, hogy visszafizesse őket. Nem kell adóssággal járó örökséget örökölnie. Milyen lehetőségek vannak?

  • Tartozással is el lehet fogadni az örökséget. Megjegyzés - ez a tulajdonság is,ami az örökség átvételéig a tulajdonod volt. Más szóval: az így átváll alt tartozásokat teljes egészében vissza kell fizetni, függetlenül az örökölt ingatlan értékétől
  • Az örökség tartozási felelősség nélkül átvehető(ún. leltári haszonnal). Ekkor az örökhagyó kötelezettségei csak az általa hátrahagyott vagyonból térülnek meg.
  • Az öröklést teljes egészében vissza lehet utasítaniEkkor az örököst kizárják az öröklésből - az ehhez való jog automatikusan átszáll a gyermekekre. Elfogadhatják vagy elutasíthatják - ha kiskorúak, az öröklést elutasító nyilatkozatot törvényes képviselőjüknek, azaz a szülőnek kell benyújtania a gyámbíróság hozzájárulásával

Nem kell sietnie vagy túl sokat halogatnia a döntéssel - az előírások szerint az információ átvételétől számított 6 hónap, hogy örökös. Ha ezen időszak alatt az örökös nem tesz nyilatkozatot, az azt jelenti, hogy automatikusan, tartozásmentesen átveszi az örökséget.

öröklés: az örökség bírósági vagy közjegyzői elosztása

Ha több örökös van, az örökölt hagyatékot úgy kell felosztani (ún. hagyatékosztás), hogy mindegyik örökös megkapja a neki járó hagyatéki részt - ezt közjegyzőnél lehet megtenni. vagy a bíróságon.

  • Az örökség bírósági megosztásaAz örökség megosztása iránti kérelmet az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani. Az örökösök jelzik, hogy mit tartalmaznak az örökség, és a bíróság elé terjesztik a felosztási javaslatukat. A kérelemhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, beleértve az örökség megszerzését igazoló határozatot, valamint a fizetési igazolást (helyzettől függően 300-1000 PLN).
  • A hagyaték felosztása a közjegyzői irodábanAz örökösök a közjegyzői irodában is megoszthatják a hagyatékot - ez különösen előnyös, ha a hagyaték szövetkezeti tulajdonjogot tartalmaz. vagy ingatlan. A szerződés aláírása előtt be kell nyújtania az öröklési jog megszerzéséről szóló bírósági határozatot vagy közjegyző által hitelesített öröklési bizonyítványt, valamint minden olyan dokumentumot, amely az örökhagyó vagyonhoz való jogát megerősíti - például telek- és jelzálog-nyilvántartási kivonatot. Az örökség felosztásának díja a közjegyzői irodában az ingatlan értékétől függ, és akár több ezer zloty is lehet. PLN.

öröklés: örökösödési illeték

Érdemes tudni, hogy az örökösnek kell fizetnie az örökösödési illetéket – minél magasabb a rokonsági foka az örökhagyóval. Az öröklési illeték mentességét azonban a hozzátartozók, azaz a házastárs, a gyermek és a szülők igénybe vehetik - erre az örökség átvételétől számított 6 hónapon belül.ezt a tényt be kell jelentenie az örökös lakóhelye szerint illetékes adóhivatal vezetőjének

A további örökösöknek fizetendő adó összege az örökség értékétől és a rokonság mértékétől is függ. Három adócsoport létezik:

  • I. csoport- meny, meny, testvérek és menyek. Ebbe a csoportba tartoznak azok a legközelebbi örökhagyók is, akik nem felelnek meg az örökösödési illeték alóli mentesség feltételeinek, azaz azt a kézhezvételtől számított hat hónapon belül nem jelentették be az adóhivatalnak.
  • II. csoport- unokaöccsek, sógornő, nagybácsik, sógornő, nagybácsik, nagynénik
  • III. csoport- az előző két csoportba nem tartozó unokatestvérek és rokonok, valamint idegenek

E három csoport valamelyikébe tartozó személyeknek egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítsék az adóhivat alt az örökség átvételéről. Az adó kiszámításakor minden egyes csoportnál eltérő adómentes összeget kell megadnia. Ennek összege:

  • az I. csoport esetében - 9637 PLN,
  • a II. csoport esetében - 7 276 PLN,
  • a III. csoport esetében – 4902 PLN.

Minden, amit az örökös ezen összeg felett kap, adóköteles.

Reserve - egy speciális része az örökség

A fenntartott résza hagyaték azon része, akik a végrendeletben kimaradtak, jóllehet a közvetlen családhoz tartoznak, és a törvény alapján örökölnék az ingatlant. az akarat hiánya.

Az előírások szerint az ún leszármazottak (gyermekek, unokák), házastárs és szülők. Joguk követelni az örökösöktől annak felét, amit akkor kapnának, ha a törvény alapján örökölnének. A fenntartott részre jogosult kiskorú vagy tartósan keresőképtelen személy a törvény alapján őt megillető öröklési hányad 2/3-át követelheti.

Fontos:a végrendelet keltétől számított 5 éven belül kell kérvényezni. Nem adják azonban át a végrendeletben megfosztott, méltatlannak ítélt személyek, valamint azok, akik lemondtak az örökségről vagy elutasították az örökséget.

örökség: ki a méltatlan örökös?

Öröklésre méltatlannak tekinthető az, aki az örökhagyót károkozással fenyegette, ha nem készít meghatározott tartalmú végrendeletet. Nem kapnak örökséget, még akkor sem, ha arra törvény vagy végrendelet alapján jogosultak.

A méltatlanság megállapítása iránti kérelmet egy másik örökös nyújtja be a bírósághoz, és azt az "érdemtelenség" előfeltételeiről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül kell megtenni, de ez nem lehet későbbi, mint három év az örökhagyó halála.

Kategória:

Geriátria