A fotokémiai szmog (fotomog), vagy Los Angeles-i típusú szmog barna köd formájában lebeg a város felett. A fotokémiai szmog számos nagyvárosi agglomerációra jellemző, ahol intenzív ipari termelés és nagy az autóforgalom. A fotokémiai szmog nyáron fordul elő, de ugyanolyan veszélyes az egészségre, mint a télen megfigyelt szmog. Ellenőrizze, hogyan keletkezik a fotokémiai szmog, milyen összetételű, milyen hatással van az egészségre, és miben különbözik a savas szmogtól.
Tartalom:
- Fotokémiai szmog – hogyan keletkezik?
- Fotokémiai szmog – egészségre gyakorolt hatás
- Fotokémiai szmog – ki a különösen sebezhető?
- Fotokémiai vs savanyú szmog
Fotokémiai szmog , más néven fotomog, Los Angeles-típusú, Tokió-típusú, Sao Paulo-típusú szmog, fehér vagy világos szmog, oxidáló szmog, ez az a szmog, amelynek fő összetevői a kémiailag aktív szerves vegyületek (peroxidok, aldehidek) és az ózon, szén-monoxid, nitrogén-oxidok
Jelenleg ennek a jelenségnek nagy jelentősége van, különösen a meleg éghajlatú területeken. Los Angeles mellett Mexikóváros a második leginkább szmogszennyezett metropolisz.
Az ilyen típusú szmog Santiagóban, São Paulóban, Caracasban, Athénban, Kairóban, Teheránban, Pekingben, Sanghajban, Bangkokban és kisebb mértékben Tokióban, Oszakában, New Yorkban, Párizsban, Rómában és Madridban is gyakori.
Fotokémiai szmogolyan lengyel városokban is előfordul, ahol a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás gyorsan növekszik, különösen a személygépkocsi-utak dinamikus növekedése következtében (pl. Varsó, Krakkó).
Fotokémiai szmog – hogyan keletkezik?
A fotokémiai szmog főként a nyári hónapokban, erős napfényben képződik, főként a kipufogógáz-komponensek fotokémiai változásai következtében
Ezek a reakciók az emberekre, állatokra és növényekre káros erős oxidálószerek képződését eredményezik, mint például ózon, formaldehid, hidrogén-peroxid, acetaldehid
A fotokémiai szmog június/július és szeptember/október között fordulhat elő 24-35 °C hőmérsékleten, általában déltől késő délutánig. 0,8-1,6 km-re csökkenti a láthatóságot (a levegő barnás árnyalatú).
A fotokémiai szmog forrásai:
- fotokémiai oxidáns prekurzorok magas kibocsátása a közúti közlekedési ágazatból, valamint az önkormányzati és háztartási forrásokból
- meteorológiai viszonyok:
- erős napfény, - magas hőmérséklet (25 C felett) - "gyenge" szél (ún. csend) - hőmérséklet inverzió
- terepdomborzat (mélyedések)
- tengerparti elhelyezkedés (tengeri szellő) - a fotokémiai szmog kialakulásának további, de nem szükséges feltétele
Fotokémiai szmog – egészségre gyakorolt hatás
A fotokémiai szmog a levegő ózonszintjének növekedéséhez vezet. A levegő megnövekedett ózonkoncentrációja viszont a szem gyulladásos reakcióihoz vagy légúti betegségekhez vezethet, beleértve az asztmás tünetek súlyosbodását és a tüdő hatékonyságának csökkenését.
Az ózonirritáció első tünetei a köhögés, a torokkaparás, a fejfájás és az álmosság.
Az emberi szervezet védekezik az ózon tüdőbe jutása ellen, és csökkenti a belélegzett oxigén mennyiségét, ami viszont súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri betegségeket.
Az ózon álmosságot, fejfájást és fáradtságot, valamint vérnyomásesést okozhat.
A közlekedési szennyezésnek való hosszú távú kitettség nemcsak a légzőrendszer, szív- és érrendszeri és idegrendszeri betegségekhez vezet. A kipufogógázban lévő anyagok is károsan hatnak a magzat fejlődésére
Az ózonexpozíció határai és hatásai
| Koncentráció μg / m3 | Ózonhatások és határértékek |
| 40 | érezhető szag |
| 100 | fejfájás, szemirritáció |
| 110 | légúti irritáció, csökkent hatékonyság |
| 160 | légutak gyulladása |
| 180 | küszöbérték a lakosság tájékoztatására a megengedett szintek túllépésének kockázatáról |
| 200 | légzési problémák |
| 240 | riasztja az ózonkoncentráció szintjét egy órás átlagolási időszakra |
| 260 | lehetséges asztmás rohamok |
>400 | csökkent hatékonyság, maradandó sejtkárosodás |
|
>1000 | kromoszómakárosodás |
|
érzékeny embereknél, a kockázati csoportból
Fotokémiai szmog – ki a különösen sebezhető? Veszélyben lévő emberek
A fotokémiai szmog káros hatásainak különösen kitett személyek:
- gyermek (embera felnőttek körülbelül 160 l/ttkg, a gyerekek kb. 230 l/ttkg levegőt szívnak be)
- asztmás ember
- gyakran épületeken kívül
- hosszabb expozíció a levegő egyidejű intenzív belégzésével a tüdőbe - korlátozott mennyiségű oxigén szívódik fel, ami gyorsabbá és felszínesebbé teszi a légzést, és probléma van a mély légzéssel
Fotokémiai vs savanyú szmog
A savanyú szmog vagy a londoni szmog főként novembertől februárig fordul elő a mérsékelt éghajlati övezetben. Ennek oka az ún alacsony kibocsátású, azaz házak fűtése szilárd tüzelőanyaggal, főleg szénnel.
A fotokémiai szmog (oxidáló szmog) viszont főleg a nyári hónapokban képződik. Általában napsütéses napokon lebeg, amikor a levegő hőmérséklete magas és az utcákon nyüzsgő.
Fotokémiai szmog Los Angelesben
Forrás: Youtube.com/NowThis World