A felépülteknek be kell oltaniuk a COVID-19 ellen? Ha igen, két vagy csak egy adag oltást kell bevenniük? A kételyeket prof. Andrzej M. Fal, a Belügyminisztérium és a Közigazgatási Minisztérium munkatársa a PAP által a „Tudomány nyer” oktatási ciklus részeként szervezett „Oltási terv a COVID-19 ellen” online sajtótájékoztatóján – A tudomány nyer.
Néhány ember, aki átesett a COVID-19 fertőzésen, azon töpreng, hogy be kell-e oltani őket a COVID-19 ellen, mivel már immunitást szereztek antitestek formájában. Vannak, akik úgy gondolják, hogy csak egy adag vakcinára van szükségük a szokásos két adag helyett, amelyet néhány hét különbséggel adnak be, attól tartva, hogy két adag után a vakcina súlyosabb lesz.
Ahogy azt prof. Andrzej M. Fal, belgyógyászati és allergológiai szakorvos, a varsói Bel- és Közigazgatási Minisztérium Kórházának Allergológiai, Tüdő- és Belgyógyászati Osztályának vezetője,kétségtelenül magasabb antitestszinttel rendelkezik. . Sok múlik azonban azon, hogy mikor lettek betegek.
- Az a személy, aki 2022 márciusában átesett a COVID-19-en, és aki ősszel megbetegedett, egyaránt gyógyító ember számunkra.Aki márciusban megbetegedett, valószínűleg már nincs ellenanyagaMég ha vannak is ezek az antitestek, az első adag beadása nem válthat ki jelentős reakciókat – biztosította.
A konferencia során a szakértők hangsúlyozták, hogya teljes immunizálás elérése érdekében a védőoltásokat agyógyszerprotokollnak megfelelően kell beadni. Minden vakcinának van egy jól bevált adagolási száma és ütemezése. - Szóval engem ez az ötlet (egy adag vakcina beadása) nem győz meg, remélem nem fog működni. Ennek egyetlen oka az oltások ideiglenes korlátozása volt. Véleményem szerint ez nem a helyes út – érvelt prof. Andrzej M. Fal
Prof. Andrzej M. Fal kifejtette, hogy a leggyakrabban beadott mRNS-oltást 21 napos különbséggel kell beadni. Ez a klinikai vizsgálatoknak köszönhető. - Ezek azt mutatták, hogy az első oltás után az antitestszint emelkedik, de nem kielégítően. - mondta.
Megjegyezte, hogy az első oltás után elsősorban memória (immun) sejtek, mind B, mind T típusúak termelődnek.első oltási hatás. Azonnal működő antitestek szintjéna második adag után az antitestek szintje dinamikusan
növekszik, sokkal magasabb, mint a lábadozóknál, azaz a COVID-19-ben szenvedőknél. és felépült. A szakember szerint még összehasonlíthatatlanok is. A vakcinázás memóriasejtek termelődését idézi elő, amelyek a vírusnak való jövőbeli expozíció esetén maga az immunrendszer is nagy mennyiségű ilyen antitestet kezd termelni.Amint azt prof. Andrzej M. Fal, a vakcina nem a teljes vírust, hanem csak a genomjának egy töredékét adja be, és csak egyet, amely általában nem áll rendelkezésre az antitestek számára. - Ez valami el van rejtve a vírusban. Ezért nem léphet fel érintkezési reakció a kórokozóval. Mert nem ez a kód a genetikai anyag ezen töredékében – hangsúlyozta.
A vektoros oltások egyikét, amelyet hamarosan regisztrálnak az Európai Unióban, valószínűleg csak egy adagban adják be. A már használatban lévő AstraZeneca vektoroltóanyagot két adagban adják be. – Két elem döntött erről – magyarázza prof. Felhúzó kötél. - Az első vektor kérdése. Leggyakrabban adenovírus, amely állítólag immunválaszt vált ki a szervezetben. Előfordulhat, hogy a vakcina első injekciója után ez a vektor immunreakciót vált ki, a második injekciónál pedig a szervezet elpusztítja ezt a vektort, mielőtt ideje lenne átvinni a genetikai anyagot sejtünkbe. Egy vakcina hatásosabbnak bizonyult, amikor az első és a második adag közötti időt megnövelték.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy egy másik vakcina megalkotói, pl. Oroszországban fejlesztették ki, úgy döntöttek, hogy két különböző vektort használnak az első és a második menethez, hogy ez ne forduljon elő. Más gyártók azonban inkább egy adagot választanak, hogy elkerüljék a második adag inaktiválásának lehetőségét.
Prof. Fal elmagyarázta, hogy az mRNS-oltás után nem kaphatja meg a COVID-19-et, mert az nem tartalmazza a vírust. - Csak egy célból stimuláljuk a szervezetet, hogy az antitesteket termeljen. Ezért a virémiának nincsenek tünetei, csak az immunrendszer stimulálása. Vírusfertőzés esetén, akár tünetmentesen is, mint a SARS-CoV-2 esetében, fennáll a veszélye a szív, a tüdő, a vese és a központi idegrendszer működésének romlásának. Ez nem történik oltás után – hangsúlyozta a szakember.
Forrás: PAP