- Fájdalmas váll szindróma – tünetek
- Fájdalmas váll szindróma – okai
- A vállizmok túlterhelése
- Sérült váll inak
- Subaciális bursitis
- A váll "lefagyasztása"
A fájdalmas váll szindróma neve nem egy, hanem sok, a vállhoz kapcsolódó betegséget foglal magában. Fájdalmat és korlátozott kézmozdulatokat okozhat az izmok túlterhelése, az ín sérülése vagy a szubaciális bursa gyulladása. A kezelés módja a fájdalom okainak meghatározásától függ.
Fájdalmas váll szindrómaszámos oka lehet. Váll - mennyire fontos a mindennapi életben, ráébredünk, ha nem tudunk hétköznapi tevékenységeket végezni. Ha ugyanis szerkezetének valamelyik eleme rosszabbul kezd működni, akkor a kézmozgást korlátozó betegségek vannak.
Fájdalmas váll szindróma – tünetek
A vállfájdalom szindróma fő tünete a fájdalom. Néha eleinte kicsi, csak akkor jelenik meg, ha a karját a vállvonal fölé emeli. Idővel felerősödik, és a végtag egyéb mozgásainál is ugrat.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fájdalomnak nem kell mindig a fizikai aktivitáshoz kapcsolódnia. Gyakran éjszaka jelenik meg, amikor beteg oldalunkon próbálunk elaludni. Az is előfordul, hogy hirtelen jelenik meg, pl. egy hirtelen mozdulat után, és olyan éles és erős, hogy a szenvedés elkerülése érdekében a kezünket mindig egy helyzetben tartjuk.
A fájdalmat duzzanat kísérheti a váll területén. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt a két tünetet, egy harmadik csatlakozik - ez jelentősen korlátozza a vállízület mozgási tartományát. Függetlenül attól, hogy a fájdalom hirtelen jelentkezett, vagy fokozatosan fokozódott, ortopéd szakorvoshoz kell fordulnunk. A kulcskérdés az ok megállapítása.
Fájdalmas váll szindróma – okai
A betegségek leggyakoribb forrásai:
- izomtúlterhelés,
- tartászavarok,
- ínsérülések,
- Subaciális bursitis,
- reumás betegségek (RA, osteoarthritis)
- neurológiai betegségek (a nyaki és brachialis plexus gyulladása)
A képalkotó vizsgálatok segítenek az orvosnak megtalálni az okot:
- röntgen (röntgen),
- ultrahang (USG),
- mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
A vállizmok túlterhelése
- Okok:
Olyan tevékenységek során fordul elő, amelyek során a kezünket a vállvonal fölé kell emelni, amit nem teszünk naponta (pl. ablakmosás), vagy nehéz tárgyak szállítása során.
OkA probléma magában foglalhatja az ismétlődő, egyenletes mozdulatokat, a kényelmetlen testhelyzetben való alvást, a kéz heves rángatását és a túl erőteljes testmozgást. Az izmok edzés közbeni túlfeszítésének következménye lehet a kontraktúrájuk – állandóan feszültek, ami fájdalmat okoz.
- Kezelés:
A tünetek súlyosbodását okozó tevékenységek abbahagyásából, fájdalomcsillapítók és izomlazítók szedéséből, valamint manuális terápia alkalmazásából áll. Jobb nem késleltetni, mert minél tovább tart a kontraktúra, annál nehezebb eltávolítani, és tovább tart a rehabilitáció.
Sérült váll inak
- Okok:
A vállfájdalom forrása a 4 kis izomból (infraspinatus, supraspinatus, subcapularis és rounder) álló rotátor mandzsetta inainak sérülése lehet. Ezek az inak veszik körül a felkarcsont fejét, és egybeolvadnak az ízületi tokkal.
Leggyakrabban a supraspinatus ín sérül meg, például amikor a vállvonal fölé emelt kézzel dobják a labdát. De a fájdalmat a váll területén egy másik ín, a bicepsz ín sérülése is okozhatja. Könnyen nyújthatók még egy olyan triviális tevékenység során is, mint a hátsó ülésen fekvő kézitáska után nyúlni az autóban.
A megnyúlt, elszakadt inak felhalmozódnak, és krónikus vállfájdalmat, vagy akár ínszakadást okozhatnak.
- Kezelés:
Amikor a szakítás befejeződött, általában műtétre van szükség. A leggyakoribb eljárások artroszkóposak. Céljuk a sérült inak helyreállítása. A bicepsz ín esetében gyakran elvágják, lerövidítik és máshol rögzítik a csonthoz
A részleges sérülések egyre jobban kezelhetők, ha az inak vérlemezkében gazdag plazmájával (PRP) ultrahangos kontroll mellett fecskendeznek be, nem feledkezve meg a megfelelően végrehajtott motoros rehabilitáció nagyon fontos szerepéről
Subaciális bursitis
- Okok:
Az egészséges váll alatti bursa ragasztott fóliazacskóhoz hasonlít, a beteg egy megvastagodott, folyadékkal teli táska. Ez a változás akkor következik be, ha a forgómandzsetta meggyengül vagy megsérül. Ezután, amikor a kar a vállvonal fölé emelkedik, a bursa ütközik a vállnyúlvánnyal, és fájdalmas szubakromiális szorítás (a szerkezetek egymáshoz dörzsölődnek).
- Kezelés:
Orális fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerek beadásából, szteroidok közvetlenül a bursába történő beadásából áll, egy vagy maximum kétszer, lehetőleg ultrahangos irányítás mellett. A kezelés fontos eleme azaz ízület megfelelő mobilitását helyreállító rehabilitáció
Bizonyos esetekben szükség van a bursa műtéti eltávolítására. Ha a rotátor mandzsetta inak megrepednek, műtétre van szükség a horgonyos rekonstrukcióhoz.
A váll "lefagyasztása"
- Okok:
Ezt mondjuk az ízületi tok megvastagodásáról és merevedéséről, ami a vállízület mozgási tartományának jelentős korlátozását eredményezi. A fájdalom miatti kézmozgások elkerülése hozzájárulhat a váll „lefagyásához”.
- Kezelés:
E betegség esetén tapaszt alt terapeuta által végzett hosszú rehabilitáció szükséges. A betegség akár 1,5 évig is elhúzódhat, ezért nagyon fontos elmagyarázni a betegnek, hogy mi a lefolyása, milyen tünetek zavarhatnak
Ha nem történik meg a megfelelő időben, az ízületi tokban és a szubakromiális térben összenövések képződnek, amelyek megmerevedik az ízületet. Amikor ez megtörténik, azokat működés közben el kell távolítani.
- Subaciális bursitis: okok, tünetek, kezelés
- Hogyan keletkezik a vállízületi sérülés? Vállsérülés kezelése
- Gyakorolja a vállát - elkerüli a vállízület fájdalmas gyulladását
- Hát: labdás gyakorlatok a hátizmok lazítására [FOTÓK]
Rehabilitációra van szükség a vállbetegségek kezelésének nem sebészeti és sebészeti módszereiben egyaránt. Nagyon sok türelmet igényel a betegtől, mert csak egy sorozatos kezelés után javul, de hatásos. Mindenekelőtt a fizioterápia segít: kinezioterápia (mozgásos kezelés) és manuális terápia (mobilizációt, ízületi és lágyszöveti manipulációkat foglal magában). A fizikoterápia (a krioterápia kivételével) kevés haszonnal jár.
"Zdrowie" havi