A vesék jellemzően a vizelettermeléssel kapcsolatosak, de messze nem ez az egyetlen funkciója ezeknek a szerveknek. Valójában az emberi szervezetben a vesék sokféle feladatot látnak el, mert többek között részt vesznek az anyagcsere folyamatokban is, és endokrin funkciójuk is van. Hogyan épülnek fel a vesék, mi a funkciójuk és milyen vesebetegek vannak az emberekben?

A vese(latinren , angol vese) olyan szerv, amely még az emberben is megtalálható. A vesék a hasüreg belsejében helyezkednek el az ún retroperitoneális tér. Az emberi vese átlagos súlya körülbelül 150 g, a szerv hossza körülbelül 10-12 cm, szélessége 5-6 cm, vastagsága 2-3 cm.

A bal vese emberben általában a 11. mellkasi csigolyától a második ágyéki csigolyáig terjed.

A jobb vese (a máj közelsége miatt) jellemzően valamivel lejjebb helyezkedik el, vagyis általában a 12. mellkasi csigolya és a második és harmadik ágyéki csigolya csigolyaközi lemezei között helyezkedik el.

Vesék: külső szerkezet

A vesék szerkezete meglehetősen bonyolult. Ebben a szervben két felület (elülső és hátsó), két vége (pólusok - felső és alsó) és két éle (mediális és oldalsó) van. A leírt felosztásban elsősorban az élek a fontosak - a mediális élen belül (azaz a gerinchez és a test középvonalához közelebb eső) mélyedés található, amely az ún. a vese üreget. Itt lép be a vesébe a veseartéria, amely ehhez a szervhez szállítja a vért. Ezenkívül a vese üregében található egy vesevéna (amely ebből a szervből viszi el a vért), valamint az ureter, a nyirokerek és az idegrostok.A vesét több hüvely veszi körül. A leginkább belsőleg az ún rostos táska, felette egy zsírszöveti réteg található, kialakítva az ún zsíros zacskó. A vese legkülső hüvelye viszont a vese fascia.A vesékszámos különböző szervvel szomszédosak (a jobb vese, beleértve a májat és az epehólyagot, valamint a bal vese, beleértve a gyomrot és a lépet), de a mellékvesék (mellékvese), a vesék felső pólusai közelében található.

Vesék: belső szerkezet

A veséknek két része van:

  • vesekéreg (külső rész)
  • vesemag (belső rész)

Wa vesék második részében kúpos alakú vesepiramisok találhatók, amelyek mindegyike vesepapillával végződik - ezen a helyen vannak az úgynevezett nyílások. gyűjtőtekercsek

A vese szerkezeti és funkcionális egysége a nefron. Egyetlen vese körülbelül 1-1,5 millió nefront tartalmaz. Egy ilyen veseegységen belül két fő elemet különböztetünk meg: a glomerulust és a vesetubulust.

A vese glomerulusa kapillárisok hálózatából felépülő szerkezet, melyben a vese alapvető feladatai zajlanak, vagyis a szerven átáramló vér szűrése. Ezeket a struktúrákat közelebbről megvizsgálva elmondható, hogy a glomerulusok a következőkből állnak:

  • endoteliális sejtek
  • podocyták
  • alaphártya
  • mezangium (glomeruláris támasztóelem)
  • falhám sejtje

A nefron nem csak egy glomerulus, hanem egy vesetubulus is. A vese ezen összetevője is több részből áll, és a következőket tartalmazza:

  • proximális tekercscső (közelebb, elsőrendű)
  • Henle hurok összetevőivel
  • disztális spirális tubulus (distalis, másodrendű)

A nefronban nyert szűrlet a distalis tekercses tubulusból a gyűjtőtubulusokba jut, onnan a vizelet a vesemedence felé áramlik, amely végül a veséből kivezető ureterré válik. A bal és a jobb veséből egy-egy ureter van, amely végül a hólyagban köt ki.

Vesék: vaszkularizáció és beidegzés

vesénnagyon nagy mennyiségű vér áramlik - eléri a szív teljes ütési kapacitásának 20-25%-át (ez azt jelenti, hogy 800-1200 ml vér egy perc alatt áramlik át a vesén. A vér a veseartérián keresztül áramlik a vesébe, amely a hasi aorta egyik ága. A vesevéna, amely a vena cava inferiorba áramlik, felelős a vér kiáramlásáért ebből a szervből.

A vesék beidegzése elsősorban az autonóm rendszerből származik. A vesefonatból szimpatikus rostok jutnak a vesébe, a vesék paraszimpatikus beidegzése pedig felelős többek között a vagus ideg. A vesékből érkező szenzoros impulzusok a gerincvelő mellkasi szakaszaiba (Th10-Th11) irányulnak – ez az oka annak, hogy a különböző vesebetegségek fájdalmat okozhatnak az ágyék területén.

Vesék: Jellemzők

A vesék elsődleges feladata a vizelettermelés, de ezeknek a szerveknek számos más funkciójuk is van - hormonális aktivitást mutatnak, felelősek a vitaminok termeléséért, és részt vesznek aa szervezet homeosztázisát (egyensúlyát) fenntartó folyamatok

  • Veseműködés: vizelettermelés

A vesékbe jutó vér a glomerulus struktúráiban szűrődik ki - ez az ezen a struktúrán átáramló összes vér kb. 10%-ára vonatkozik, ami (az előzőleg megadott értékeket figyelembe véve) azt jelenti, hogy 80-120 ml folyékony. Ez a paraméter a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) néven ismert, és az egyik elsődleges mutató, amellyel az orvosok arra a következtetésre juthatnak, hogy a veseműködés normális. Teljesen kiürül – ha így lenne, akkor az emberi szervezet egy nap alatt termelne. még körülbelül 180 liter vizelet is. Az első szűrletet elsődleges vizeletnek nevezik, és különféle folyamatokon megy keresztül a nefron többi elemében. Ide tartoznak az olyan jelenségek, mint például a felszívódás (különféle anyagok visszaszívása a vérbe), de a különféle anyagcseretermékek és elektrolitok kiválasztódása is a vizeletbe.

A nefront alkotó vesetubulusok korábban leírt részei különböző funkciót látnak el:

  • a proximális tubulusban történik többek között a felszívódás nátrium-, kálium- és kalciumionok, valamint glükóz, aminosavak és karbamid, emellett a proximális tubulusban ezekkel az anyagokkal együtt vízfelvétel is végbemegy (itt az elsődleges vizelet mennyisége akár 70%-kal is csökken); a nefron ezen részében például a páciens által szedett gyógyszerek (pl. antibiotikumok) kiválasztódnak a vizeletbe,
  • a Henle hurokban a vizelet tovább koncentrálódik - ez a nátrium-, klór- és vízionok szállításának összetett folyamatainak köszönhető,
  • a distalis tubulusban főként nátriumionok reorpciója megy végbe a vérbe, amelyek felszívódása a kálium-ionok vizeletbe történő kiválasztásával függ össze

Az ismertetett folyamatok során keletkező vizelet a gyűjtőtubulusokba kerül, ahonnan végül az ureterbe kerül, ahonnan a hólyagba kerül és kiválasztódik a szervezetből. Hogy mennyi munkát kell végeznivesemeggyőződhet arról, hogy a nagy - mivel jóval több, mint 100 literes - mennyiségű elsődleges vizelet átlagosan körülbelül 1,5 liter végső vizeletet termel vizelet naponta

  • Egyéb vesefunkciók

A vesékendokrin aktivitással is rendelkeznek: renint (elsősorban a vérnyomás szabályozásában vesz részt), valamint eritropoetint (a hormont) termelnek.a vörösvértestek termelésének serkentése). Ezek a szervek prosztaglandinokat és kinineket is termelnek (amelyek értágító hatásúak), emellett a vesék szintetizálják a D-vitamin aktív formáját. A vesék feladata a víz-elektrolit egyensúly szabályozása, de nem csak - befolyásolják az savegyensúly - bázikus. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy ezek a szervek felelősek a vérkoncentráció szabályozásának folyamataiért, beleértve hidrogénionok, de bikarbonát ionok is.

A vesék felelősek a vérnyomás szabályozásáért is. Az általuk termelt hormon - renin - az egyik eleme az ún a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS). Ezek a szervek érzékenyek a vérnyomás szabályozásában részt vevő számos különböző hormon, például a vazopresszin (antidiuretikus hormon, ADH) vagy a pitvari natriuretikus peptid (ANP) hatására is. A vesék különböző anyagcsere-folyamatokban is részt vesznek – például böjt idején ezek a szervek glükózt termelhetnek (ezt glükoneogenezisnek nevezik).

Vese: betegségek

A vesefejlődés már a magzati élet 4. hetében megkezdődik – így valószínűleg nem meglepő, hogy ezeknek a fejlődési folyamatoknak a lefolyása megzavarodhat, és veleszületett vesebetegségek, -rendellenességek megjelenéséhez vezethet. Ez lehet például:

  • patkóvese
  • agenesis (hiányzó) vesék
  • veleszületett hydronephrosis
  • az ureter duplikációja
  • veleszületett cisztás vese

A fent említett egységeket a vesefejlődési rendellenességekként kezeljük. Az e szerveket érintő betegségek között azonban számos más és különböző problémát említenek, amelyek mind öröklött genetikai mutációkhoz köthetők, mind az élet során elsajátíthatók. A leghíresebb vesebetegségek:

  • urolithiasis
  • glomerulonephritis
  • Diabéteszes nefropátia
  • pyelonephritis
  • Lupus Nephropathia
  • Alporta csapat
  • policisztás vesebetegség
  • vese magas vérnyomás
  • veserák (mindkét primer daganat létezik, mint pl. tiszta sejtes vesekarcinóma felnőtteknél vagy Wilms-daganat gyermekeknél, valamint áttétes daganatok más szervekből)
  • vesetályog
  • veseelégtelenség (akut és krónikus)

A veséken belül sok más patológia is előfordul. Valószínűleg ezért is emelkedik ki a belgyógyászati ​​betegségek területén a vesebetegségekkel foglalkozó szakosztályuk - itt a nefrológiáról és kb.vesével foglalkozó orvosok vagy nefrológusok. A vesebetegségek és tüneteik elsősorban egy szempont kapcsán érdemes megemlíteni. Nos, a veséknek nagy funkcionális tartaléka van – a becslések szerint mielőtt a betegnél bármilyen vesebetegség tünet jelentkezne, e szervek parenchyma teljes térfogatának körülbelül 3/4-ét meg kell sérteni. Előtte igen – a beteg tapasztalhat néhány tünetet, de ezek finomak és rosszul kifejezhetők. Ezért olyan fontos a rendszeres vizeletvizsgálat, és minden rendellenesség gyanúja esetén keresse fel orvosát - a veseelégtelenség korai diagnosztizálása gyorsabb kezelést tesz lehetővé, így jó eséllyel meg lehet állítani az esetleges betegséget, mielőtt annak ideje lenne. visszafordíthatatlan vesekárosodáshoz vezethet.

  • Vesefájdalom - okai
  • Beteg vese tünetei
  • Mesterséges vese (dializátor): hogyan működik? Dializátorok típusai
  • Vesekárosodás - osztályozás, tünetek, kezelés
  • Mobil (vándor)vese - okok, tünetek, kezelés

Kategória:

Anatómia