A száj az emésztőrendszer kiindulópontja. Számos funkciót lát el, amelyek alapja a rágás, a táplálékfelvétel és a hangképzés. Nem ezek az egyetlen feladatai. Milyen egyéb funkciókat lát el a szájüreg? Hogyan épül fel az emésztőrendszer kezdeti szakasza? Végül, melyek a leggyakoribb szájbetegségek?
A szájüregaz emésztőrendszer első része. Elsősorban a táplálék lenyeléséért, őrléséért és kezdeti emésztéséért felelős. Ezeket a funkciókat a szájüregben lévő fogaknak és nyelvnek köszönhetően lehet végrehajtani. Munkájukat a nyálmirigyek munkája támogatja
A nyál a kis és nagy nyálmirigyekben egyaránt termelődik, és megkönnyíti a táplálékfelvételt. A széttöredezett és megnedvesített táplálék a gasztrointesztinális traktus következő szakaszaiba kerül, ahol megemésztődik és a felesleges táplálékmaradványok kiválasztódnak.
Hogyan épül fel a szájüreg?
A száj az emésztőrendszer első szakasza. A szájüreg elölről a felső és alsó ajak által határolt szájnyíláson keresztül érintkezik a külvilággal. Hátul határolja a torkot. A szájüreg az előcsarnokból és a megfelelő szájüregből áll.
A száj előcsarnokaaz ajkak belseje és az orcák, valamint a fogak külső része és az íny által borított alveoláris folyamatok közötti tér. Az ajkakon és az arcokon található kis nyálmirigyek a váladékot a száj előcsarnokába vezetik. Ezenkívül a pitvarban két Stenon-csatorna található, amelyek a nyálat a bal és a jobb oldali fülmirigyből vezetik el. Ezeknek a csöveknek a nyílásai szimmetrikusan helyezkednek el az orcák nyálkahártyáján, a második felső őrlőfogak környékén.
A felső állcsont alveoláris nyúlványaitól és a mandibula alveoláris részétől hátul található amegfelelő szájüreg , amely visszahalad a gyomor-bél traktus következő szakaszába - a garatba. A megfelelő szájüreget felülről a kemény szájpad, alul a lágy szájpadlást a nyelv alatti szájüreg határolja. A száj és a torok közötti hátsó határtorokfolt .
Ahogy elölről és oldalról már említettük, a megfelelő szájüreget határoljamaxilláris alveoláris folyamatok és a mandibularis alveolaris rész a fogakkal együtt. A száj zárása és a fogívek tömörítése esetén a tényleges szájüreg érintkezik a szájüreg előcsarnokával az ún. az őrlőfogaktól hátul elhelyezkedő fogköz
A száj belsejében van egy nyelv. Nyálkahártyával borított harántcsíkolt izmokból áll. Mobilitásának köszönhetően számos funkciót ellát. Lehetővé teszi az étel rágását, a morzsolt étel áthelyezését az emésztőrendszer további szakaszaira vagy hangok képzését. A nyelv két részből áll, a testből és a nyelv mélyebb gyökeréből. A nyél a nyelv elülső része, és el van választva a gyökerétől az ún határbarázda. A nyelv alatti szöveteket úna száj alja . Nyálkahártyával borított izmokból áll. Ennek a területnek a nyálkahártyája vékony és vérrel gazdagon ellátott. A nyelv alatt a submandibularis és a nyelv alatti mirigyek szája található.
A száj belsejétnyálkahártya béleli, ami nem egyforma a száj minden területén. Funkciótól függően megkülönböztethetünk rágó-, bélés- és speciális nyálkahártyát. A speciális funkciójú nyálkahártya a nyelv felszínén helyezkedik el, és speciális receptoroknak köszönhetően az ízérzést is lehetővé teszi. Az ízreceptorok jellegzetes struktúrákba, úgynevezett ízlelőbimbókba vannak csoportosítva.
A szájüreg másik jellegzetessége a fogak. Egy felnőtt fogsora 28-32 maradó fogból áll, amelyek két ívben (felső és alsó) helyezkednek el. Metszőfogakból, szemfogakból, premolárisokból és őrlőfogakból áll. Minden fog egy, az íny fölé kiálló koronából és a maxilla vagy a mandibula csontjaiban elrejtett gyökérből (gyökökből) áll.
Szóbeli funkciók
Tekintettel arra, hogy a szájüreg az emésztőrendszer kezdeti része, fő funkciója az étel összezúzása és lenyelésre való előkészítése. Az ételharapást összetörő fogakra és a nyelvre van szükség, amely az étel egyenletes eloszlásáért, darálásáért felelős. A nyál nagyon fontos egy darab étel feldolgozásában. Nedvesíti az ételt, megkönnyíti a lenyelést és nem sérti a nyálkahártyát. Ezenkívül a nyálmirigyek szekréciója számos enzimben gazdag. Az egyik a nyál amiláz, amely a keményítő kezdeti emésztéséért felelős. Az így feldolgozott és feldolgozott élelmiszer-tuskó készen áll a következő útra. A nyelés során átkerül az emésztőrendszer következő szakaszaiba.
A táplálékfelvétellel szorosan összefüggő másik funkció az ízérzékelés. Ez köszönetFőleg a nyelven lévő receptorokat élvezzük. Tudatják velünk, mi az édes és mi a keserű, mit szeretünk és mit nem.
A szájüreg másik nagyon fontos funkciója a hangképzés, melynek köszönhetően beszéddel tudunk kommunikálni. A nyelv, a lágy szájpadlás és az ajkak mozgása feldolgozza a gége hangredőin keltett hangokat, így lehetővé válik meghatározott hangok megszól altatása
A szájüreg segédfunkciója a légzésfunkció. Fiziológiás körülmények között a levegő az orron keresztül szívódik be, majd a légzőrendszer egymást követő szakaszaiban a tüdőbe kerül. Ha nem lehetséges a levegő beszívása az orron keresztül (ok lehet például a kellemetlen orrfolyás), a szájüreg támogatja a légzőrendszert, és a légutak alternatív kiindulópontja.
A szájüreg fő betegségei
A szájüreg nagyon összetett szerkezete miatt ezen a területen számos betegség különböztethető meg. A fogászati betegségek, köztük a fogszuvasodás a leggyakoribb betegségek ezen a területen. A zománc kezdetben ártalmatlan vízkőtelenítése kis üregeket eredményez, amelyek ha nem kezelik, egyre nagyobbak lesznek. Az ilyen állapot hajlamosít a pulpagyulladás kialakulására, és ennek eredményeként a gangréna kialakulására. A kolonizáló baktériumok elnekrotizálják a pépet a gyökércsatornákon keresztül a gyökércsúcsok környezetében lévő csontokba, majd más szöveteket is elfoglalva ún. fog tályogok. A fogászati betegségek gyakran nagyon fájdalmasak, ezért a fogorvosi rendelő látogatásának fő okává válnak.
A betegségek másik csoportja a fogágybetegségek, amelyek az ún folt. Ínyvérzést, kilazult fogakat, rossz leheletet okozhatnak. Ezek a fogvesztés második leggyakoribb okai a fogszuvasodás után.
A nyálkahártya kóros állapotai a betegségek külön csoportját alkotják. Különféle formákat öltenek, az elszíneződéstől a masszív daganatokig, amelyek zavarják a normál működést. A szájnyálkahártya betegségeinek számos oka van. Ide tartoznak a gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzések, mechanikai, kémiai sérülések vagy születési rendellenességek.
A szájnyálkahártya életveszélyes rákos megbetegedések kialakulásának helyévé válhat. A zavaró tünetek miatt a lehető leghamarabb keresse fel orvosát, ahol alapos diagnózist és megfelelő kezelést végeznek.
Szonda