- Dohányzó tüdeje – hogyan néz ki?
- Dohányos tüdeje – a dohányosok leggyakoribb tüdőbetegsége
- Dohányzó tüdeje – hogyan védekezhet a tüdőbetegségek ellen?
A dohányos tüdeje koromsötét. Mindez a cigarettában lévő szén-monoxid, nikotin és kátrány rendszeres belélegzése miatt. Ezek az anyagok csökkentik a vörösvértestek által biztosított oxigén mennyiségét, és ragacsos anyagot képeznek a dohányos tüdejében. A fő légzőszerv működésének károsodása miatt a dohányos különösen ki van téve számos tüdőbetegség kialakulásának, beleértve a daganatos elváltozásokat is. Tudja meg, miért fekete a dohányos tüdeje, és milyen tüdőbetegségeknek van kitéve.
Dohányzó tüdeje – hogyan néz ki?
A dohányos tüdejenaponta ki van téve a körülbelül 4000 egészségre ártalmas vegyszert tartalmazó cigarettafüst káros hatásainak. Közülük három a legveszélyesebb:
- szén-monoxid - csökkenti a vörösvértestek által a tüdőbe szállított oxigén mennyiségét;
- kátrány - a tüdő belsejében megvastagodnak, ragacsos anyagot képezve benne;
- nikotin – mérgező anyag, halálos dózisa 0,06-0,1 gramm.
Ezen anyagok rendszeres belélegzése rontja az alveoláris makrofágok munkáját. Ezek a tüdőt szegélyező csillók, amelyek célja a belélegzett levegő mechanikus tisztítása a porrészecskéktől, a portól és a légutakon keresztül a tüdőbe jutó esetlegesen káros anyagoktól.
- A dohányzás hatásai – milyen mítoszokban hisznek a dohányosok?
Általában ezeket a szennyező anyagokat köhögéssel távolítják el – ez egy természetes reflex, amelyet minden ember naponta többször végrehajt. A káros anyagok tüdőre történő rendszeres lerakódása azonban tönkreteszi a csillókat, amelyek leállnak és "kisöprik" a légutakból a szennyező anyagokat. Ennek eredményeként egyre több mérgező anyag halmozódik fel a cigarettafüstből, beleértve a kátrányt is, ami feketévé teszi a tüdőt.
- A nikotin hatása. Hogyan hat a nikotin az egészségére?
Milyen vegyületeket tartalmaz a cigarettafüst?
Dohányos tüdeje – a dohányosok leggyakoribb tüdőbetegsége
A tüdő védekezésének serkentése, azaz több nyálkatermelés, miközben károsítja a csillókat, ami nem tudja kitisztítani a tüdőt, rontja a tüdő működését, ami növeli számos súlyos légúti betegség kockázatát, pl.tartalmazza:
- tüdőrák-a tüdőrák kialakulásának kockázatára a legnagyobb hatással a dohányfüst hosszú távú belélegzése, amely több mint 4000 embert érint. rákkeltő anyagok. A passzív dohányzás is növeli a megbetegedések kockázatát. A tüdőrák tünetei: köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom és vérzés. Diagnózisának alapja a kórszövettani vizsgálat, azaz a daganatminták mikroszkópos vizsgálata a kórfolyamat jellegének felmérése céljából. Az anyagot például bronchoszkópia során - a légutak endoszkópos vizsgálata során - gyűjtik össze.
- asztma – Ez egy krónikus gyulladásos folyamat, amely a légutak túlérzékenységéhez vezet, ami elhúzódó hörgőgörcsöt eredményez. Az asztma tünetei: légszomj rohamok éjszaka, reggel, edzés után, hirtelen hőmérséklet-változással vagy cigarettafüsttel érintkezve. Ezenkívül a betegnek nehezen kap levegőt, és nyomást érez a mellkasában. Az asztma jellegzetes tünete a zihálás légzéskor és a köhögés is: száraz vagy sűrű, nehezen váladékozó (váladék)
- emfizéma-olyan betegség, amelyben az alveolusok kóros megnagyobbodása következik be, faluk szerkezete megreped, következésképpen számuk csökken. Ennek eredményeként a belélegzett oxigén átvitele a tüdőből a véráramba megszakad. Az emfizéma kezdeti tünetei a következők: köhögés, légzési nehézség, sőt légszomj.
- hörghurut egy krónikus betegség, amely fájdalmas köhögésben, amely során vastag nyák képződik, a szegycsont mögötti fájdalom, láz, légzési nehézség és jellegzetes sípoló légzés,
Ha a krónikus hörghurut és a tüdőtágulás által okozott tüdőkárosodás átfedi egymást, akkor az alábbiak alakulnak ki:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) Ez a betegség a légutak súlyos beszűkülését okozza, ami megnehezíti a beteg számára, hogy levegőt szívjon ki a tüdőből és lélegezzen be. ki. A betegség leggyakoribb tünete a légszomj, a mellkasi szorító érzés és a zihálás. A vizsgálatok, amelyek segítségével ellenőrizhetjük, hogy van-e COPD-nk, a következők: spirometria (a tüdő térfogatát és kapacitását vizsgálja), vérgázszint, pulzoximetria (a vér oxigéntartalmát méri) és tüdőröntgen, amely meghatározza a súlyosságot. tüdőtágulás vagy hörghurut. .
Jó tudni: A gégerák leggyakrabban a dohányosokat érinti
Dohányzó tüdeje – hogyan védekezhet a tüdőbetegségek ellen?
- először is a lehető leghamarabb hagyja abba a dohányzást;
- maradj távoldohányosok körében a cigarettafüst belélegzésének elkerülése (úgynevezett passzív dohányzás);
- kerülje a szénporral, kipufogógázokkal vagy kéményfüsttel szennyezett helyeket;
- a fokozott influenza és egyéb légúti megbetegedések szezonjában kerülje a nagy csoportokat;
- vezessen egészséges életmódot: vegyen részt fizikai aktivitásban, kövesse a fehérjében és kalciumban, káliumban, C-, E-vitaminban és egyéb antioxidánsokban gazdag étrendet. Korotinoidok és flavonoidok intenzív színű zöldségekben és gyümölcsökben;
- távolítsa el étrendjéből a sót, az üdítőket és a feldolgozott élelmiszereket;