Az immunmemória lehetővé teszi, hogy immunrendszerünk jól megbirkózzon a szervezetünket korábban megtámadó vírusokkal és baktériumokkal. Ennek köszönhetően immunitást nyerünk a korábbi fertőzésekkel szemben. Mechanizmusai a megelőző védőoltások hatékonyságának is az alapját képezik. Hogyan keletkezik az immunmemória? Mi a folyamata a betegségekkel szembeni rezisztencia megszerzésének az oltás után?

Az"immun memória"az immunrendszer azon képességét írja le, hogy gyorsan felismer egy antigént, egy potenciálisan veszélyes anyagot. Ezzel a mechanizmussal potenciálisan káros behatolók, például kórokozó vírusok és baktériumok jelenlétét fedezik fel. Az immunmemória használata a mikrobák elleni küzdelemben csak akkor lehetséges, ha már megtörtént az azonos típusú invázió.

Miközben fertőzésekkel küzdenek, az immunrendszer speciális sejtjei emlékeznek a mikrobák antigénjeire. Ennek köszönhetően a szervezet hatékonyan tudja legyőzni, amikor legközelebb érintkezik a kórokozó tényezővel.

Az immunmemóriát mindenki immunrendszere hozza létre élete során. A fejlődését elindító ingerek különböző, az egészségre potenciálisan veszélyes tényezőknek való kitettség helyzetei. Legyőzésével az immunrendszer megtanulja felismerni a fenyegetést, és megfelelően küzdeni ellene.

Az immunmemória az immunizálás hatásmechanizmusának is az alapja. A folyamat során vírusok vagy baktériumok antigénjeit adják be a páciensnek ellenőrzött körülmények között. Ily módon az immunrendszer megtanulja a harcot ezekkel a mikrobákkal. A védőoltások eredményeként mesterséges immunitást szerzünk, amely megvéd bennünket bizonyos betegségektől.

A "mesterséges" elnevezés a vakcina beadása után kialakuló immunitásra utalva az antigén páciensnek történő beadásának folyamatára utal. Az így elért immunológiai memória „természetes” módokat biztosít szervezetünk számára a fenyegetés elleni küzdelemben.

Antigének és az immunmemória kialakulása

Az antigének olyan idegen anyagok, amelyek serkentik immunsejtjeink termelésétspecifikus antitestek ellenük. Ez a név olyan glikoproteineket takar, amelyek képesek veszélyes molekulákhoz kötődni.

Rendkívül fontos, hogy az immunrendszer felismerje az egyes veszélyes anyagokat. Ez a folyamat lehetővé teszi az idegen sejtek megkülönböztetését azoktól, amelyek testünket alkotják. Ily módon az immunsejtek megtanulják, hogy vírus vagy baktérium támadta meg a szervezetet.

A T-limfociták és a B-limfociták képesek felismerni a korábban ismert antigéneket. Ennek köszönhetően gyorsan és hatékonyan semlegesíthetik őket. Ezen sejtek aktivitása az immunmemória működésének alapja.

Az immunrendszer információinak emlékezése

A fertőzés elsődleges immunválaszt vált ki a betegség okának leküzdésére. Amikor a mikrobiális inváziót legyőzzük, a szervezet felépül, de az eseményről szóló információ az immunmemóriában marad.

A speciális sejtek, a memória limfociták testünkben maradnak készen arra, hogy taszítsák a már ismert ellenséget. Gyorsan és hatékonyan reagálnak, ha újrafertőződnek. Ennek köszönhetően megelőzhetik egy egészségügyi állapot kialakulását.

Az immunmemória kialakulása sejtszinten

A memória B limfociták az immunrendszer sejtjei, amelyek képesek felismerni az antigéneket. Speciális peptid komplexek, szomszédos T-limfociták formájában jelenítik meg őket, ami e sejtek aktiválódásához és gyors proliferációjához vezet. A folyamat az elsődleges immunválaszként ismert.

A fertőzés legyőzése után az elsődleges immunválaszban részt vevő aktívan harcoló sejtek megszűnnek. A fenyegető antigénekre válaszul kis mennyiségű antitest azonban megmarad. Az immunmemória elemei, és fontos szerepet játszanak a védekezési mechanizmusban ugyanazon mikroorganizmus későbbi fertőzései esetén.

Az antitesteken kívül kevés memória T- és B-sejt is marad a szervezetben. Ezek az immunmemória sejtelemei. A fertőzés után is folytatódnak szervezetünkben, nyugalmi állapotban maradnak. Egy már ismert behatolóval való újabb találkozás esetén azonnal tudnak reagálni. Ennek köszönhetően még a kórfolyamat megkezdése előtt meg tudják szüntetni.

A memóriacellák élettartama hosszú. Még több tucat évvel a fertőzés után is a szervezetben maradnak, biztosítva a betegség elleni immunitást.

B-limfociták és immunmemória

A B-limfociták érésének helye a csontvelő és a nyirokcsomók. Ezután ezek a sejtek a nyirokcsomókba és a lépbe költöznek. A plazmociták prekurzorai szerepét töltik be, amelyek feladata antitestek termelése. A fertőzések során visszamaradt glikoproteinek némelyike ​​az immunmemória alkotóelemét képezi.

Szaporodás után a B limfociták plazmává és memóriává differenciálódnak. Ez utóbbiak az immunmemória egyik sejtkomponensei.

T-limfociták és immunmemória

A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, majd eljutnak a nyirokcsomókba és a lépbe. Ők felelősek a sejt típusú immunválasz kiváltásáért. Felületüket immunglobulin receptorok borítják, amelyek antigénkötő antitestekként működnek.

A T-limfociták a fertőzés során elszaporodnak, majd citotoxikusra és memóriára differenciálódnak. Ez utóbbi típus a sejtes immunmemória fontos eleme. A memória T-sejtek a betegség után évekig tárolnak információkat az ismert antigénről.

Természetes úton szerzett aktív immunitás

A természetes úton szerzett aktív immunitás egy behatoló mikroorganizmus hatásának eredményeként jön létre. Bakteriális és vírusos fertőzések leküzdése után jön létre.

A kórokozó hatásának következtében kezdetben elsődleges immunválasz alakul ki. Ez a folyamat végül az immunválaszt kiváltó mikroorganizmus immunmemóriájának kialakulásához vezet. Ez testünk természetes folyamata, amely felvértezi magát a következő harcra a kórokozó vírusok és baktériumok ellen.

Az immunrendszer számos rendellenessége negatívan befolyásolhatja a megszerzett aktív immunitás kialakulását. Ide sorolhatjuk a szerzett vagy veleszületett immunhiányt. Az immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása is megzavarja ezt a folyamatot.

Mesterségesen szerzett aktív immunitás

A mesterségesen szerzett aktív immunitást immunizálás váltja ki. Ezek során a páciens egy erre alkalmas mikroorganizmus speciálisan elkészített antigénjét kapja. Ezáltal a vakcina serkenti az elsődleges választ az antigénre anélkül, hogy betegség tüneteit okozná. Végső soron alkalmazása egy adott mikroorganizmusra vonatkozó immunológiai memória kialakulásához vezet.

A védőoltások hatékonysága a természetes fertőzések utánzásán alapul. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően a szervezet kórokozóval szembeni rezisztenciájának kialakulása vagy erősödése érhető el. Az így létrejövő immunmemória hasonló ahhoz, amelyaz első érintkezés eredményeként jelenik meg egy valódi fenyegetéssel, ami egy baktérium vagy vírus.

Az oltás célja, hogy a páciens aktív mesterséges immunitást szerezzen. Megszerzése megvéd a súlyos betegségektől.

Minden vakcina legfontosabb összetevője az antigének. Lehetnek vírusok, baktériumok vagy ezek termékei, például toxinok, poliszacharidok vagy fehérjék. Ezekkel az anyagokkal való érintkezés lehetővé teszi a kórokozó mikroorganizmusokkal kapcsolatos immunológiai emlékek kialakulását

A vakcinákban lévő antigének a következő formában lehetnek:

  • legyengült mikrobák élnek,
  • elölt vagy inaktivált mikroba,
  • törött mikroorganizmusok vagy azok töredékei,
  • tisztított mikrobiális fehérjék,
  • rekombináns, genetikailag módosított fehérjék,
  • tisztított poliszacharidok,
  • bakteriális toxinok.

Az élő, legyengített mikroorganizmusokat tartalmazó vakcinák erős reakciót váltanak ki a szervezetben. Beadásuk után már egyetlen adag után is lehetséges a betegségekkel szembeni rezisztencia. Általában azonban ezek bevétele súlyosabb mellékhatásokkal jár, mint más típusú oltásoknál.

Más típusú vakcinák, amelyek elpusztult organizmusokat vagy azok összetevőit tartalmazzák, megfelelő időközönként több adag beadása után immunitást biztosítanak.

Egy antigén bejuttatása a szervezetbe serkenti az immunsejteket, hogy megfelelő antitesteket termeljenek ellene. A védekező folyamatok hatására immunmemóriasejtek is kialakulnak. Nekik köszönhetően a megelőző védőoltás hosszan tartó hatása lehetséges.

Az immunmemória megszerzésének biztonsága oltással

A fertőző betegségekkel szemben a megelőző védőoltások eredményeként megszerzett immunitás hasonló a fertőzés után kialakulóhoz. Az immunmemória alakításának ez a két módja testünk immunválaszának ugyanazon természetes mechanizmusán alapul.

A vakcinázással nyert immunimmunitást "mesterségesnek" nevezik. Ez a név azonban magával az antigénnel való szabályozott érintkezés módszerére utal. Az ebben a folyamatban elsajátított módszerek a mikrobákkal való küzdelem teljesen „természetesek” testünk számára.

A "természetes" immunitást a gyakran veszélyes fertőzések révén lehet megszerezni. Egy fertőző betegségben való megbetegedés néha súlyos szövődményekkel is jár. A rutin oltások következményeként jelentkező mellékhatások az esetek túlnyomó többségében jelentkeznekenyhe

A súlyos szövődmények rendkívül ritkák. Ezért az immunmemória formálása vakcina beadásával sokkal biztonságosabb, mint „természetes” fertőzés útján.

  • Mitől függ a szervezet immunitása?
  • Rugalmasság – hogyan erősítsük meg
  • Immunitás – 9 módszer a szervezet immunitásának erősítésére
  • Immunitás – 22 módszer a szervezet immunitásának erősítésére

Kategória:

Immunrendszer