A légzési elégtelenség lehet akut vagy krónikus. Az előbbi hirtelen – perceken vagy órákon belül – jelentkezik, és hatása visszafordítható. A krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegek prognózisa, amelyet a légzésfunkció hosszú ideig tartó fokozatos és progresszív romlása jellemez, sokkal rosszabb, mert hatásai visszafordíthatatlanok. Mik a légzési elégtelenség okai és tünetei? Mi a kezelés?

Légzési elégtelenségolyan állapot, amelyben a légzőrendszer működési zavara, ami hipoxiához vezet

A légzési elégtelenség a betegség időtartama szerint akut és krónikusra osztható. A vérben bekövetkezett változások miatt megkülönböztetünk hipoxémiás (részleges) kudarcot a vér oxigén parciális nyomásának 60 Hgmm alá csökkenésével és hipoxémiás-hiperkapniás (teljes) kudarcot, amelyet mind az oxigén parciális nyomásának csökkenése, mind a szén-dioxid növekedése jellemez. 45 Hgmm felett.

Akut légzési elégtelenség

Az akut légzési elégtelenség a megbetegedéstől vagy a korábbi tünetek súlyosbodását követő egy héten belül alakul ki. Ez az állapot általában reverzibilis, de bizonyos esetekben a szöveti hipoxia következtében többszervi elégtelenség alakulhat ki, amely halálhoz vezethet.

Akut légzési elégtelenség - okok

Az akut kudarc okai a következők:

  • tüdőödéma - okozhatja bal kamrai szívelégtelenség, hiperhidráció, fúzió, tüdőtranszplantáció vagy artériás embólia eltávolítása utáni állapot
  • vérzés az alveolusokba - ez érgyulladásban, kötőszöveti betegségekben és vérzéses diathesis során fordul elő
  • súlyos tüdőgyulladás
  • atelektázia - a légutak idegen test vagy daganat általi elzáródása okozza
  • tüdősérülés
  • a tüdőereken keresztüli véráramlás csökkenése - tüdőembólia vagy sokk következménye lehet
  • mellhártyabetegség
  • sepsę
  • gyomortartalom leszívása
  • méreganyagok vagy füst belélegzése
  • mellkas besugárzása
  • vérkészítmények tömeges transzfúziója – akut transzfúziós tüdősérüléshez vezethet
  • terhességi szövődmények - eclampsia, magzatvíz embólia
  • akut hasnyálmirigy-gyulladás - zsírembóliához vezethet
  • gyógyszerreakciók és gyógyszermérgezés

Akut légzési elégtelenség – tünetek

A légzési elégtelenség legjellemzőbb tünete a légszomj. Pihenésre és edzésre osztható.

Egyéb tünetek az alapbetegségtől függenek. Ezek lehetnek:

  • köpettermék köhögés - gyakran társul tüdőgyulladáshoz
  • hemoptysis - szisztémás vasculitis jellemzi
  • láz
  • mellkasi fájdalom – tüdőembóliára, pneumothoraxra, anginára és szívrohamra jellemző tünet
  • cianózis
  • tachycardia, azaz fokozott pulzusszám
  • gyors légzés

Akut légzési elégtelenség - diagnózis

A légzési elégtelenség diagnosztizálásánál alapvető fontosságú a nehézlégzés egyéb okainak kizárása, mint például a szén-monoxid- vagy cianidmérgezés, a pajzsmirigy túlműködése, a fájdalom, a szorongás és az egészséges emberek megerőltető testmozgása

Kutatások, például:

  • pulzoximetria - ez egy nem invazív teszt, amely lehetővé teszi a vér oxigén parciális nyomásának perkután értékelését, amely légzési elégtelenség esetén csökken
  • vérgáz - hipoxémiát, vagy bizonyos esetekben emellett hypercapniát és acidózist mutat
  • mikrobiológiai vizsgálatok - a fertőzések gyakori oka miatt érdemes például vérkultúrával azonosítani az etiológiai tényezőt
  • Mellkasröntgen - atelektázist, légmellt, folyadékot a pleurális üregben, vagy gyulladásos infiltrátumok jelenlétét a tüdőben
  • EKG - a szívizom ischaemia jeleit észleli.

Akut légzési elégtelenség – Kezelés

Az akut légzési elégtelenség kezelése magában foglalja a légutak megnyitását, ami a páciens problémáitól függően többféleképpen is elvégezhető

  • eszköz nélküli légúti nyitás - a páciens hátára helyezéséből, a fej hátradöntéséből és az esetleges idegen testek szájból való eltávolításából, majd az állkapocs felemeléséből vagy nyújtásából áll.
  • endotracheális intubáció - az eljárás során a páciens nyugtatók, altatók és fájdalomcsillapítók hatása alatt áll. A légcsőcsövet a szájon vagy az orron keresztül a glottis nyílásán keresztül a légcsőbe vezetik, majd csatlakoztatják a lélegeztetőkészlethez. Ezt a technikát a beteg eszméletvesztése és védekező reflexei esetén alkalmazzák, valamint érzéstelenítés alatt.általános.
  • cricothyrotomia – fecskendőhöz csatlakoztatott tűvel átszúrja a gége cricothyreoid szalagját, majd a katétert a tűre csúsztatja és eltávolítja a tűt. Cricothyrotomia gégeödéma, a légutak idegentest általi elzáródása vagy koponyasérülés esetén javasolt.
  • tracheotómia – ez egy fül-orr-gégészeti beavatkozás, melynek során fel kell nyitni a légcső elülső falát, és egy csövet kell a légutakba helyezni, amely lehetővé teszi a tüdő szellőzését. Ezt a módszert általában masszív gégeödéma és hosszan tartó gépi lélegeztetés esetén alkalmazzák.

A hipoxémia leküzdésére oxigénterápiát alkalmaznak a légúti keverék magas oxigéntartalmával. Ha ez nem jár sikerrel, extrakorporális légzéstámogatás is biztosítható

A betegség okától függően a gyógyszeres kezelés és az olyan kezelések, mint a pneumothorax vagy a folyadék eltávolítása a pleurális üregből, szintén hasznosak lehetnek. Bizonyos esetekben a szén-dioxid-termelést csökkentő hiány- és szénhidrátszegény étrend is fontos.

Krónikus légzési elégtelenség

A krónikus légzési elégtelenség fokozatosan alakul ki, és nem lehet teljesen visszafordítani

Krónikus légzési elégtelenség – Okok

A krónikus légzési elégtelenség okai a következők:

  • hörgő obstruktív betegségek, például krónikus obstruktív tüdőbetegség, bronchiectasia vagy cisztás fibrózis
  • krónikus intersticiális tüdőbetegségek, például: szarkoidózis, gyulladás utáni fibrózis és cirrhosis, pneumokoniózis, idiopátiás tüdőfibrózis
  • légzőrendszeri daganatok
  • mellkasi deformitások
  • súlyos elhízás
  • izombetegségek és idegrendszeri betegségek, pl. myopathiák, Guillain-Barré szindróma, amiotrófiás laterális szklerózis, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, polyneuropathiák, maradandó traumás idegkárosodás
  • szív- és érrendszeri betegségek: krónikus szívelégtelenség, cianózis, szívhibák, krónikus tüdőembólia

Krónikus légzési elégtelenség - tünetek

A krónikus légzési elégtelenség tünetei általában kevésbé súlyosak, mint az akut légzési elégtelenségben. A fellépő nehézlégzés lehet nyugalomban és edzés közben is. Számos skála létezik a nehézlégzés értékelésére, ezek egyike az mMRC skála (módosított Medical Research Council), amely a súlyosságának felmérésére szolgál.

0 - ez a légszomj, amely csak jelentős fizikai terhelés során jelentkezik
1 - légszomj lép fel gyors, lapos séta közbenterepen vagy kis dombra
2 - légszomj miatt a beteg lassabban sétál, mint a vele egykorú egészséges emberek, vagy sík terepen a saját tempójában sétálva meg kell állnia, hogy levegőhöz jusson
3 - ~ 100 m megtétele után, vagy néhány percnyi sík terepen tett séta után a páciensnek meg kell állnia, hogy levegőt vegyen
4 - légszomj akadályozza a beteget abban, hogy elhagyja a házat, olyan egyszerű mindennapi tevékenységek során jelentkezik, mint a vetkőzés ill. öltözködés

Az egyéb tünetek előfordulása gyakran az alapbetegségtől függ. Ezek lehetnek:

  • álmosság
  • fejfájás
  • összegabalyodás
  • cianózis
  • hemoptysis - gyakori tüdődaganat és krónikus hörghurut esetén
  • izomgyengeség, neurológiai tünetek - jellemző a myasthenia gravisra, az amyotrophiás laterális szklerózisra és a Guillan-Barry-szindrómára
  • gyorsított pulzusszám
  • gyors légzés
  • a járulékos légzőizmok hipertrófiája és a belégzési mellkas helyzete
  • a bőr és a kötőhártya vörössége értágulat következtében

Krónikus légzési elégtelenség - diagnózis

A krónikus légzési elégtelenség diagnózisa főként egy interjú alapján történik, amely hosszú lefolyást jelez, és teljesített gasometriai kritériumokat. A betegség okának megállapítására végzett vizsgálatok közé tartozik a mellkasröntgen, a spirometria és a vérgázmérő.

Krónikus légzési elégtelenség – Kezelés

A krónikus légzési elégtelenség kezelése főként oxigénterápián alapul. Általában otthon is használható, de exacerbációk esetén a kórházakban kell beadni.

Bizonyos esetekben krónikus gépi lélegeztetést is alkalmaznak. Nagyon fontos az alapbetegség kezelése. A hiányosságokat megelőző és a szénhidrátot korlátozó diéta, a betegek és szeretteinek rehabilitációja és oktatása szintén fontos.

Krónikus légzési elégtelenség - szövődmények

A krónikus légzési elégtelenség a változások visszafordíthatatlansága miatt sokkal rosszabb prognózisú, mint az akut légzési elégtelenség. Számos káros változáshoz vezet a szervezet működésében, például:

  • pulmonalis hipertónia
  • jobb kamrai elégtelenség
  • másodlagos policitémia és hiperviszkozitási szindróma
  • vénás thromboembolia
  • alultápláltság és cachexia

A krónikus légzési elégtelenség szövődményeinek felmérésére végzett vizsgálatok közé tartozik az EKG, az echokardiográfia és a vérképkerülete.

Hiba

Orvostanhallgató. Szenvedélye az egészség és minden, ami ezzel kapcsolatos, beleértve az egészséges táplálkozást is. Szabadidejében krimiket olvas és erősítő edzéssel foglalkozik.

Kategória:

Légzőrendszer