A kardiológia az orvostudománynak a szív és a keringési rendszer betegségeivel foglalkozó ága. A kardiológus felismeri a veleszületett kardiológiai betegségeket, olyan vizsgálatokat végez és értelmez, mint az EKG, szívecho, echokardiográfia, kezelést rendel és felügyeli az ezen a területen problémás betegek rehabilitációs folyamatát. Nézze meg, milyen betegségeket diagnosztizál a kardiológus, és melyek a kardiológia szakterületei.

Kardiológusa szív (veleszületett és szerzett) és a keringési rendszer betegségeivel és hibáival foglalkozik.Kardiológianapjaink orvostudományának egyik kulcsterülete, mivel a szív- és érrendszeri betegségek a fejlett országokban a leggyakoribb halálokok listájának élén állnak. A kardiológia leginkább a XX. Jelenleg ez a terület több alszakterületre oszlik:

  • non-invazív kardiológia - szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, anélkül, hogy a szervezet struktúráit befolyásolná (pl. EKG, echokardiográfia, szcintigráfia);
  • invazív (vagy intervenciós) kardiológia - lehetővé teszi a szívbetegségek kezelését a mellkas kinyitása nélkül. A kezeléshez vaszkuláris katétert használnak, főleg két technikával: szívkatéterezés és angiokardiográfia (koszorúér angiográfia);
  • gyermekkardiológia - a gyermekek szív- és keringési rendszerének betegségeivel foglalkozik;
  • szívsebészet - szívbetegségek sebészeti kezelésével foglalkozó osztály, a szívműtétek között van szívátültetés, billentyűcsere, pacemaker, by-pass beültetés

Érdemes hozzátenni, hogy a hipertenziológia, vagyis az artériás magas vérnyomás kezelésével foglalkozó külön szakirány a kardiológiából alakult ki

Tartalom:

  1. Kardiológia - a terület hatálya. Mit csinál egy kardiológus?
  2. Kardiológus - milyen betegségeket kezel?
  3. Kardiológia - kutatás
  4. Kardiológia - kezelési módszerek

Kardiológia - a terület hatálya. Mit csinál egy kardiológus?

Egy kardiológiára szakosodott orvos a következőkkel foglalkozik:

  • veleszületett és szerzett szív- és érbetegségek diagnosztikája
  • kezelési módszerek megállapítása és a betegek rehabilitációjának felügyeletea szív- és érrendszer betegségei;
  • kutatásokat folytat a non-invazív és invazív kardiológia területén;
  • intenzív alapellátás;
  • az orvostudomány más területeinek szakembereivel közösen irányelveket fogalmaznak meg, amelyek célja a szívkezelés és a műtéti technikák hatékonyságának növelése

Kardiológus - milyen betegségeket kezel?

A kardiológus az alábbi betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik:

  • koszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség)
  • magas vérnyomás
  • szívelégtelenség
  • szívinfarktus
  • érelmeszesedés
  • angina (angina)
  • szívritmuszavar
  • szívizomgyulladás
  • szívhibák, beleértve mitralis regurgitáció, aorta regurgitáció, mitralis billentyű szűkület, aorta szűkület, tricuspidalis regurgitáció, Fallot-szindróma,
  • tachycardia,
  • bradycardia.

Kardiológia - kutatás

A szív- és keringési rendszer betegségeinek és hibáinak diagnosztizálására használt tesztek a következők:

  • EKG
  • elektrokardiográfiás stresszteszt
  • holter EKG
  • nyomásrögzítő
  • Mellkasröntgen
  • szívvisszhang
  • echokardiográfiás stresszteszt
  • radioizotópos SPECT vizsgálat
  • 32 vagy 64 soros spiráltomográfia
  • MRI
  • pozitronemissziós számítógépes tomográfia (PET)
  • billentési teszt.

Kardiológia - kezelési módszerek

A kardiológiában a következő eljárásokat alkalmazzák:

  • kardioverzió - helyreállítja a helyes szívritmust pitvarfibrillációban, valamint kamrai és supraventrikuláris tachycardiában szenvedő betegeknél, elektródák segítségével a páciens testére, és elektromos impulzust vált ki, amely visszaállítja a helyes szívritmust;
  • RF abláció - szívritmuszavarban szenvedő betegeknél a femorális artéria vagy véna behelyezésével és az elektróda aritmia kialakulásának helyére helyezve történik, amely helyreállítja a megfelelő szívritmust;
  • koszorúér angioplasztika (ballonozás) - a beszűkült artériák kitágításából áll speciális ballonok használatával, az eljárást ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél végzik;
  • pacemaker - a készüléket helyi érzéstelenítésben, röntgen vezérlés mellett ültetik be. Az orvos felvágja a bőrt a mellkason, és zsebet hoz létre benne a készülék számára. A vénán keresztül elektródákat helyeznek a szívbe, és csatlakoztatják a pacemakerhez. Beteg utánehet és járhat a kezelés alatt;
  • kardioverter-defibrillátor beültetése - az eljárás hasonló a pacemakeréhez, a készüléket szívritmuszavarban, pl. kamrai tachycardiában, kamrai fibrillációban szenvedő betegekbe ültetik be;
  • rotabláció – az érelmeszesedésben szenvedő betegek beszűkült vénáiban lévő atherosclerotikus plakkok nyírására szolgáló eljárás;
  • percutan aortabillentyű beültetés - a femoralis artérián keresztül speciális vezetők és katéterek segítségével az aortabillentyűt a szívbe ültetik be. A páciens 3-7 nap múlva visszatérhet normál működéséhez.

A nyitott szívműtét módszerei közül a következők említhetők:

  • by-pass beültetés - a műtétet általános érzéstelenítésben végzik előrehaladott ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél. Az eljárás célja, hogy lehetővé tegye a vér megfelelő áramlását az aortából a szív beszűkült vagy zárt koszorúereibe azáltal, hogy "bypassokat" hoz létre a páciens vádlijából vett vénákból és/vagy a mellkas belsejéből vett artériából;
  • szívátültetés - szervátültetés olyan helyzetekben, amikor az izomkárosodás olyan kiterjedt, hogy a beteg élete veszélyben van;
  • a szívbillentyű cseréje – nyitott szívműtéti eljárás, amely magában foglalja a megfelelően illeszkedő billentyűprotézis varrását általános érzéstelenítés alatt álló betegnél. Az eljárás körülbelül 5-6 órát vesz igénybe, utána a páciens több napos rehabilitációt igényel;
  • aorta aneurizma műtét - az aorta, azaz az emberi test legnagyobb, a bal kamrából a hasüregbe tartó véna túlzott (50% feletti) kitágulása esetén végzik. Az aneurizmát kivágják, majd egy speciálisan kiválasztott mesterséges protézist helyeznek a helyére

Kategória:

Betegkészlet