Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A nikotint gyógyszernek minősítette az Egészségügyi Világszervezet. A szervezetre gyakorolt hatása hasonló a heroinhoz és a kokainhoz – a nikotin fokozza a dopamin termelődését, örömérzetet ad, és hozzájárul a függőség kialakulásához. Dohányfüsttel kombinálva ez az anyag növeli a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ellenőrizze, hogy a nikotin milyen egyéb hatással van a szervezetre.
A nikotin ugyanúgy hata szervezetre, mint bármely pszichoaktív anyag - az agy specifikus receptorainak stimulálásával serkentő vagy nyugtató hatással van az idegrendszerre. Könnyen hozzáférhető booster, amely egyrészt ellazít, oldja a stresszt, másrészt javítja a gondolkodási folyamatokat. A nikotinhatásaa felszínen jótékony hatásúnak tűnhet, de a szervezetbe jutásának módja (cigarettafüst) és addiktív tulajdonságai káros anyaggá teszik.
Ellenőrizze, hogyan működik a nikotin, és milyen hatással van az emberi egészségre.
Nikotin - tulajdonságai és előfordulása
A nikotin idegméreg, ami azt jelenti, hogy nagy dózisban károsítja az élő szervezetek idegrendszerének működését és halálhoz vezet. Emiatt a nikotin gyakran megtalálható a mezőgazdaságban használt mérgező rovarirtó szerekben. Természetesen előfordul a cigaretták és más dohányzásra szánt termékek gyártásához használt dohánylevélben. Egy cigaretta általában 0,8-1 g dohánylevelet tartalmaz, aminek 2%-a tiszta nikotin (ez 6-11 mg anyagnak felel meg). 1-3 mg nikotin hatol be a dohányos szervezetébe. A legmagasabb koncentrációja a vérben a cigaretta eloltásakor figyelhető meg - akkor 20-30 ng / ml. 10 percig ezen a szinten marad, majd szintje csökkenni kezd. 1-2 óra elteltével a nikotin kiürül a szervezetből.
Nikotinhatások
Alacsony dózisban a nikotin serkentő hatással van az idegrendszerre. Felgyorsítja a szívverést, emeli a vérnyomást, kitágítja a pupillákat, serkenti az emésztőrendszert. A cigarettafüst felületes felfújása aktiválja az agyat, javítja a memóriát és a koncentrációt. Tudományos kutatások kimutatták, hogy a dohányosok jobb eredményeket érnek el az intellektuális teljesítményt igénylő feladatok megoldásában, mint a nemdohányzók. Ezenkívül a nikotin befolyásoljafokozott dopamin szekréció miatt. Ez a neurotranszmitter, más néven boldogsághormon, befolyásolja a jó közérzetet, energiát ad és felelős az örömérzetért. Úgy tartják, hogy a dopamin kulcsszerepet játszik a pszichoaktív anyagoktól való függőség mechanizmusában. A nikotin a drogokhoz hasonlóan dopamin felszabadulását okozza az agyban, és azonnal jobban érzi magát. Koncentrációja azonban ugyanolyan gyorsan csökken, ami miatt a gyógyszer következő adagjához kell nyúlni.
Nagyobb adag nikotin mellett a dohányos kipihentnek érzi magát. A cigarettafüst mély belélegzése nyugtató hatású és csökkenti a stresszt. A pszichiáterek még a nikotin terápiás hatásáról is beszélnek – a szenvedélybetegek akkor nyúlnak cigarettához, ha fokozott idegfeszültséget éreznek. A stimulánsnak köszönhetően jobban tudnak működni a társadalomban, kiegyensúlyozottabbak, nem engednek könnyen az érzelmeknek, így könnyebben koncentrálnak a rájuk bízott feladatokra
A nikotin hatása az egészségre
Még mindig nincs határozott válasz arra a kérdésre, hogy a nikotin hozzájárul-e a rák kialakulásához. A 20. század végéig úgy tartották, hogy az anyag önmagában nincs hatással a szervezetben zajló daganatos folyamatokra, és a dohányfüst belélegzése felelős a megnövekedett betegségek kockázatáért. Az elmúlt években néhány tudós vitatja ezt a nézetet, de még mindig vita folyik a nikotin ártalmasságáról.
Az biztos, hogy a nikotinfüggőség legnépszerűbb formája - a dohányzás - nagyon negatív hatással van az egészségre. A dohányfüst számos rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, pl. kátrány, amely az évek során felhalmozódik a légutakban, és tüdő-, gége-, torok- és nyelőcsődaganatokat okozhat. Tartalmaz továbbá mérgező szén-monoxidot, hidrogén-cianidot és fenolokat, amelyek rontják a légzésfunkciót és növelik a krónikus tüdőbetegségek és a tuberkulózis előfordulását. A dohányzás nagyon negatív hatással van a szív- és érrendszerre is - hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához, beleértve a szívrohamot, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, az aneurizmákat és a stroke-ot. A dohányosok nagyobb valószínűséggel szenvednek gyomor- és nyombélfekélyben, mivel a nikotin túlzottan stimulálja az emésztőrendszert és fokozza a gyomornedv termelését. A nikotinfüggőség tünetei kívülről is láthatóak – a szenvedélybetegek fogaikon gyakran barna bevonat található, bőrük nem hidratálódik, száraz, sápadt, a kollagén- és elasztinhiány miatt gyorsabban öregszik