ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Katarzyna Banaszczyk

A gyakori fertőzések, különösen a légúti fertőzések, sok szülő számára igazi csapást jelentenek. Hányszor lehet beteg egy gyerek egy évben? Mikor kell aggódnia és elmélyíteni a diagnózist? Mi a helyzet a felnőtteknél?

Hányszor fázik meg egy gyerek egy évben?

Sok szülő úgy érzi, hogy gyermeke folyamatosan beteg. Ez elsősorban a bölcsődékre és az óvodákra vonatkozik. Ez teljesen normális, a baba új kórokozókkal kerül kapcsolatba, és évente akár 8-10 alkalommal is megbetegedhet.

Ha ezek tipikus megfázások, és a gyermek felépül, és a fertőzések közötti időszakban nincsenek zavaró tünetek, ez nem utal immunhiány gyanújára. Az életkor előrehaladtával a fertőzések száma csökken, és a gyermek egyre ritkábban betegszik meg.

Az immunrendszer az életkorral fejlődik, és megtanul reagálni az új mikroorganizmusokra – az emberi immunitás kiépül.

Gyakori fertőzések – mikor érdemes elmélyíteni a diagnosztikát?

Itt érdemes elolvasni néhány iránymutatást, amelyek jelzik, hogy milyen típusú fertőző betegségek és évente hány közülük keltsünk fel aggodalmunkat és kényszerítsünk szakorvoshoz.

Ezeket a tüneteket riasztótüneteknek nevezzük, és lehetnek egy immunhiánynak nevezett rendellenesség tünetei. Gyermekeknél az esetek túlnyomó többségében elsődleges, azaz öröklődő immunhiányra gyanakszunk.

A riasztási tünetek közé tartoznak az alábbi klinikai helyzetek:

  • fülgyulladás – évente legalább négy ilyen fertőzés, egy vagy két fülfertőzés semmiképpen sem ad okot aggodalomra,
  • antibiotikum terápia alkalmazása javulás nélkül két hónapig, ha az antibiotikumot a javallatok szerint alkalmazzák - azaz bakteriális fertőzés esetén,
  • legalább két vagy több arcüreggyulladás egy évben,
  • tüdőgyulladás - ugyanúgy, mint az arcüreggyulladásnál, évente két vagy több tüdőgyulladásnak szorongást kell okoznia,
  • mély bőrtályogok, szervi tályogok – a tályog a szövetekben vagy szervekben előforduló genny jól körülhatárolt gócabelső,
  • kóros súlygyarapodás,
  • hosszan tartó intravénás antibiotikumok alkalmazásának szükségessége fertőzés során,
  • krónikus szájüregi mycosis - ez az 1 évesnél idősebb gyermekekre vonatkozik - a csecsemőknek (azaz egy év alatti gyermekeknek) gyakran vannak szájüregi fertőzései, és ez nem tekinthető immunhiánynak,
  • immunhiány diagnózisa valakinél a gyermek családjában, megmagyarázhatatlan gyermekhalál a családban,
  • súlyos fertőzés kialakulása - mint például szepszis, súlyos bőrfertőzés, csontgyulladás, agyvelőgyulladás - egy ilyen súlyos fertőzésnek legalább kétszer előfordulnia kell egy életen belül, hogy riasztó tünetnek minősüljön.

Mi a teendő, ha a tünetek riasztóak?

A fent említett riasztó tünetek (elég egy ilyen tünet) esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, aki egy interjú után dönt a további diagnosztikai lépésekről. Gyermekek esetében az ilyen irányú diagnosztikát végző klinikák immunhiányos klinikák. Ott a szakorvosok beküldhetik a gyermeket esetleges immunrendszeri rendellenességek vizsgálatára.

Az egészségügyi alapellátásban működő háziorvosnak vagy gyermekorvosnak nincs lehetősége gyermeket beutalni szakorvosi vizsgálatokra ezen a területen, de vizsgálat és interjú után dönthet úgy, hogy ilyen szakrendelést keres. Immunhiányos klinikára beutaló szükséges, amelyet háziorvosától vagy gyermekorvosától szerezhet be.

Elsődleges és másodlagos immunhiányok

Az immunitás hiányosságait elsődleges és másodlagosra osztják. Az elsődleges immunhiányok veleszületett állapotok. Ezek többek között az ellenanyagtermelés károsodásából származhatnak – ez a mechanizmus a leggyakoribb elsődleges immunhiányos betegségben, az IgA-hiányban fordul elő.

Ez az állapot gyakran tünetmentes, és olyan egyéb rendellenességeket is kísérhet, mint a cöliákia, az 1-es típusú cukorbetegség, a juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás és a gyulladásos bélbetegségek, például a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség.

Az elsődleges immunhiányhoz tartozó egyéb, tünetekkel járó betegségek:

  • gyakori változó immunhiány,
  • zavart sejtválaszból eredő állapot,
  • fagocitózis zavarából eredő betegségek

A másodlagos immunhiányt sokkal gyakrabban diagnosztizálják felnőtteknél. Más betegségek következményei- nem veleszületettek. A másodlagos immunrendszeri rendellenességek okai, amelyeket érdemes itt megemlíteni, a következők:

  • immunrendszert elnyomó gyógyszerek, azaz az úgynevezett immunszuppresszánsok alkalmazása – ezek közé tartoznak többek között a szteroidok, ciklosporin, metotrexát, számos, a rák kemoterápiájában használt gyógyszer,
  • fertőzések, vírusos és bakteriális fertőzések - HIV, kanyaró vírus, HSV, EBV, mikobakteriális és parazita fertőzések - pl. malária,
  • rák, különösen leukémiák és limfómák,
  • krónikus betegségek, például cukorbetegség, veseelégtelenség, alultápláltság, májelégtelenség, cirrhosis,
  • autoimmun állapot, mint például rheumatoid arthritis,
  • szervátültetés utáni állapot - a transzplantált betegeknek immunszuppresszív gyógyszereket kell alkalmazniuk a kilökődés megelőzése érdekében, ami sajnos hátrányosan befolyásolja az immunitást,
  • ionizáló sugárzásnak és bizonyos kémiai vegyületeknek való kitettség,
  • fehérjehiány - pl. égési sérülések,
  • az immunitás csökkentésére a krónikus stresszre is hajlamosít - amikor szervezetünkben a kortizol szintje folyamatosan emelkedik - tudomásul kell venni, hogy a kortizol egy szteroid hormon, így a fentiekhez hasonló módon hat majd szervezetünkre - említett szteroid gyógyszerek,
  • a lép hibás működése, lép hiánya - ez a szerv felelős a burkolt baktériumok elpusztításáért, amelyek közé tartoznak többek között a pneumococcusok, ezért hiánya vagy meghibásodása csökkent immunitási állapotokhoz kapcsolódik.

Mikor kell másodlagos immunhiányra gyanakodni?

Számos testrendszer rendellenességei társulhatnak másodlagos immunhiány jelenlétével. Az egyes rendszerek tekintetében ez így néz ki:

  • légzőrendszer esetén fel kell hívni a figyelmünket: bronchiectasisra, valamint a sarcoidosis vagy tuberkulózis diagnózisára,
  • emésztőrendszer esetén - krónikus, visszatérő hasmenés, jelentős, nem tervezett fogyás, colitis ulcerosa, cöliákia, visszatérő bakteriális és parazita emésztőrendszeri betegségek: szalmonellózis vagy giardiasis,
  • fül-orr-gégészeti betegségekkel kapcsolatban - gyakori otitis media előfordulása, visszatérő külső fül mikózisok,
  • osteoartikuláris rendszer esetén - visszatérő ízületi gyulladás vagy cellulitisz,
  • idegrendszer esetén - agyvelőgyulladás, toxoplazmózis, agyi limfómák,különösen cryptococcus agyhártyagyulladás,
  • a bőrrel kapcsolatban: visszatérő, nehezen kezelhető tályogok, valamint Kaposi-szarkóma – AIDS indikátordaganat, vírusos szemölcsök, amelyek nem reagálnak a kezelésre, ismeretlen eredetű alopecia és visszatérő övsömör.

Immunhiány diagnózis

Ha immunhiány gyanúja merül fel, érdemes laboratóriumi vizsgálatokat végezni az ilyen diagnózis megerősítésére vagy kizárására. Az első vonalbeli teszt vagy immunhiány-szűrés a következőket tartalmazza:

  • immunglobulinszintek (IgG, IgM, IgA, IgE),
  • a gyermekkorban beadott vakcina antigének elleni specifikus antitestek titerének meghatározása,
  • B-sejtek számának meghatározása áramlási citometriával

A gyakori betegség nem mindig immunhiányos

Milyen egyéb helyzetek okozhatnak gyakran beteget egy gyermeknek vagy felnőttnek? Nem csak az immunhiányos állapotokra érdemes gondolni, hanem a következőkre is:

  • allergia - a pollenszezonhoz kapcsolódó, és a tipikus antiallergiás kezelés (antihisztaminok) után javuló krónikus orrfolyás inkább allergológus felkeresésére ösztönözzen, akárcsak a visszatérő kötőhártya-gyulladás,
  • asztma - krónikus köhögés, sípoló légzés, idősebb gyermekeknél, légszomj, mellkasi szorító érzés, száraz paroxizmális köhögés, csökkent terhelési tolerancia - ezeknek a tüneteknek az asztma tüdődiagnózisát kell jelezniük,
  • vashiány, D-vitamin hiány - érdemes alapvető vizsgálatokat végezni, hogy kizárjuk a gyakori fertőzések hiányos okait. Különös figyelmet kell fordítani a szélességi körünkön elterjedt D-vitamin-hiány problémájára, és ne felejtsük el rendszeresen pótolni.

Kategória:

COVID 19