- Az idősek jövedelme nő, de nem egyformán
- Nyugdíjasoknak egyértelműen jobb, nyugdíjasoknak nem annyira
- Az időseknek könnyebb összejönni, mint egyedül
- Mit mutat még a KSH kutatása?
A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből kiderül, hogy a 60 év felettiek, valamint a nyugdíjasok és nyugdíjasok háztartásaiban a bevételek és a kiadások egyaránt nőnek. Fontos, hogy az anyagi helyzet javulása nemcsak számokban, hanem maguknak a válaszadók szubjektív értékelésében is megmutatkozik. A pozitív tendenciák azonban nem tekinthetők stabilnak. - Már 227 ezer. embereknek az állam által garantált minimumnál alacsonyabb nyugdíjat kapnak - riasztja a ZUS elnöke. Miért?
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése "A háztartások helyzete 2022-ben a háztartási költségvetési felmérés eredményeinek tükrében" érdekes adatokat hoz többek között a nyugdíjasok és nyugdíjasok háztartásainak életszínvonaláról, valamint minden olyan háztartásról, ahol legalább egy 60 éves vagy annál idősebb személy él. A kutatók rámutattak mindhárom gazdaságtípus jövedelmi és anyagi helyzetének közös jellemzőire, de feltárták a megjelenő különbségeket is.
Az idősek a lengyel háztartások jelentős részét alkotják vagy járulnak hozzá. 1/3-ban csak nyugdíjasokat vagy rokkantnyugdíjasokat találunk. 2016-ban az összes magánháztartásnak pontosan 35%-a volt, és ennek a csoportnak a 82%-a nyugdíjas háztartás volt.
Ugyanakkor a lengyelországi háztartások csaknem felében legalább egy 60 éves vagy idősebb személy él, és 1/4-e csak ebbe a korcsoportba tartozik (beleértve a 60 év feletti nyugdíjasokat és nyugdíjasokat is) ). Így néz ki a pénzügyi helyzetük.
Az idősek jövedelme nő, de nem egyformán
A jelentésben bemutatott adatok optimista képet adnak. Amint azt a tanulmány készítői hangsúlyozzák, a 2004-2018-as években minden lengyelországi háztartás pénzügyi helyzete szisztematikusan javult. Az utóbbi időben az idősek életszínvonalában is történt javulás – de nem mindegyiknél. Ez a GUS-felmérésben azonosított öt társadalmi-gazdasági csoport – azaz a munkavállalók, a gazdálkodók, a mezőgazdaságon kívüli önálló vállalkozók, a nyugdíjasok és a nyugdíjasok – közötti tartósan viszonylag magas különbséggel függ össze az átlagos havi jövedelem és kiadás között.
Öregségi nyugdíj: mi ez és ki jogosult?
Betegnyugdíj: kinek jár és mennyi?
Házassági nyugdíj: ki jogosult és hogyan
Elemzők rámutatnak, hogy a lengyel háztartásokban az egy főre jutó jövedelmi különbségek szisztematikus csökkenése a Gini-együtthatóval mérve 2004 után egyértelműen lelassult. Sajnos az egyes társadalmi-gazdasági csoportok közötti egyenlőtlenségek a következő években sajnos növekedni fognak.
A lakóhely olyan tényező, amely egyértelműen megkülönbözteti az összes lengyelországi háztartás bevételeinek és kiadásainak dinamikáját és szerkezetét.
Az aránytalanságok mind a vajdaságok, mind az azonos vajdaságok különböző méretű városai között láthatóak - elsősorban a város-falu vonal mentén, de kisebb-nagyobb városok között is
Így az egy főre jutó átlagos havi rendelkezésre álló jövedelem a városi háztartásokban 29,9%-kal magasabb, mint a vidéki területeken, és a különbség évről évre mélyült (28,8% 2022-ben). Ezek az aránytalanságok mind az egyéni háztartások által megszerzett jövedelmek összegéből, mind a háztartásban – vidéken átlagosan magasabb – számból adódnak. Ugyanakkor az egy főre jutó költés egy háztartásban a városban átlagosan 34,5%-kal magasabb, mint vidéken – ráadásul évről évre nőtt (a 2022-es 32,6%-ról).
Ezzel szemben területileg, azaz vajdaság szerint a háztartások átlagos összjövedelme (tehát nem csak az idősek, nyugdíjasok, nyugdíjasok esetében) magasabb az országos átlagnál a következő vajdaságokban: Mazowieckie (itt a legmagasabb eredmény, átlagosan 2032 PLN/fő – 20,0%-kal több az országos átlagnál), ráadásul a Śląskie, Dolnośląskie, Pomorskie és Zachodniopomorskie vajdaságokban.
A legalacsonyabb rendelkezésre álló átlagos jövedelem a Podkarpatkie vajdaságban érhető el (1347 PLN - 20,4%-kal kevesebb, mint az országos átlag). Az egyes vajdaságokban az egy főre jutó legmagasabb és legalacsonyabb átlagjövedelem közötti különbség tehát az országos átlaghoz viszonyítva 40,4 százalékpont. - nincs észrevehető változás évről évre (0,7 százalékpontos csökkenés 2022-höz képest).
Mi a helyzet a kiadásokkal? Az összes háztartás (nem csak az idősek) országos átlagánál magasabb értéket mutattak ki a következő vajdaságokban: Mazowieckie (és itt a legmagasabb eredmény, átlagosan 1421 PLN - 19,7%-kal több az országos átlagnál), valamint Pomorskie, Śląskie, Dolnośląskie , Nyugat-Pomeránia, Lodz és Opole régiók
A legalacsonyabb egy főre jutó átlagos kiadás ismét Podkarpackie tartományban van (960 PLN - 19,1%-kal kevesebb, mint az országos átlag). Az egy főre jutó átlagos kiadások legmagasabb és legalacsonyabb szintje közötti különbségvajdaság tehát 38,8 százalékpont. - éves összevetésben enyhén csökkent (1,9 százalékponttal 2022-hez képest).
A KSH kutatási eredményeinek tükrében a bevételek és kiadások dinamikájában és szerkezetében is jelentős differenciálást vezet be a fogyatékos személy adott háztartásban való jelenléte
Az egy főre jutó átlagos havi rendelkezésre álló jövedelem a fogyatékossággal élő háztartásokban 15,5%-kal marad el az országos átlagtól, és ez a különbség évről évre mélyül (2022-ben 14,4%)
Ugyanakkor ezeknél a háztartásoknál az egy főre jutó átlagos havi rendelkezésre álló jövedelem több mint fele (51,8% - nem változott) szociális ellátásokból származó jövedelem, míg a többi háztartásban a szociális juttatások adják a bevétel 27,5%-a. Azokban a háztartásokban, ahol legalább egy fogyatékos személy él, a havi kiadás is alacsonyabb az átlagosnál - az eltérés 14,0%, így évről évre nőtt (2022-ben 13,1%)
Nyugdíjasoknak egyértelműen jobb, nyugdíjasoknak nem annyira
A nyugdíjasok háztartásaiban a rendelkezésre álló jövedelem (azaz a minden forrásból származó folyó jövedelem összege, csökkentve az esedékes adó- és társadalombiztosítási járulékelőlegekkel) átlagosan 1733 PLN/fő volt. költségek - 1297 PLN.
Így a kiadások a rendelkezésre álló jövedelem 74,8%-át tették ki. Mindezek a mutatók a lakosság átlagánál kedvezőbbek voltak (jövedelem 1693 PLN, kiadás 1187 PLN – azaz a bevétel 70,1%-a), és a tanulmányban megkülönböztetett többi kategóriához képest ezek az értékek a második helyen álltak az önköltség mögött. mezőgazdaságon kívüli alkalmazottak (jövedelem: 2012 PLN, kiadások 1400 PLN – a bevétel 69,6%-a).
A nyugdíjasok aránya volt a legmagasabb éves reáljövedelem-növekedés is a vizsgálatban megkülönböztetett csoportok között (4,4%-kal 2022-höz képest), valamivel magasabb az átlagnál (4,3%), és ráadásul a fő bevételi forrásból származó bevételek aránya a legmagasabb (82,7%), ami azt jelzi, hogy nincs szükség plusz bevételre a nyugdíjhoz
Nyugdíjasok esetében – akiknek egy része 50 év feletti vagy akár nyugdíjkorhatáros, de ezekre az ellátásokra való jogosultság nélkül – a helyzet egyértelműen rosszabb. A rokkantnyugdíjasok háztartásai esetében találták az egy főre jutó rendelkezésre álló átlagos jövedelem legalacsonyabb szintjét - 1355 PLN.
Jelentős eltérés látható az átlagos nyugdíjas jövedelméhez képest, ugyanakkor évről évre nőtt (a 2022-es 1296 PLN-ről). A nyugdíjas háztartások kiadásai ugyanakkor fejenként 1141 PLN-t tettek ki, ami a legkisebb többletet jelenti (aa rendelkezésre álló bevétel és a kiadások összege) az 5 elemzett csoport közül. Sajnos ezt nem ellensúlyozta a kiadások enyhe növekedése éves szinten (a 2022-es 1132 PLN-ről).
A rokkantnyugdíjasok háztartásaiban a kiadások aránya a rendelkezésre álló jövedelemből a kívánt éves csökkenés ellenére (a 2022-es 87,4%-ról 2022-re 84,2%-ra) a legnagyobb az összes csoport között. Ez a kedvezőtlen arány nagy valószínűséggel az egészségügyi kiadásokkal magyarázható (gyógyszerek, rehabilitációs eszközök, gyógytornász szolgáltatások stb.)
Ami riasztó, a rokkantnyugdíjasok alacsony rendelkezésre álló jövedelme egyre inkább eltávolodik a lengyelek átlagos jövedelmétől – 2022-ben 18,9%-kal, 2022-ben pedig 20,0%-kal volt alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a rokkantnyugdíjasok a nyugdíjak indexálásával megegyező mértékű nyugdíjindexálás ellenére nem vesznek részt a jelenleg nyilvántartott gazdasági növekedés hatásainak újraelosztásában
Mint fentebb említettük, a kvantitatív kutatást (a kutatásban részt vevő háztartások összes bevételének és kiadásának nyilvántartása) kvalitatív kutatás kísérte – egy kérdőíves interjú, amely többek között a ezekhez a gazdaságokhoz tartozó személyek szubjektív jelenlegi saját anyagi helyzete
Évek óta szisztematikusan javulnak ezek az értékelések, ami a 2022-től kezdődő kutatásból is kitűnik. Egyrészt nő a háztartások aránya, helyzetüket nagyon jónak vagy inkább jónak értékelik (44,0%) összesen a háztartások 37 , 2%-ával szemben 2022-ben). Másrészt - csökken azok aránya, akik inkább rossznak vagy rossznak tartják (8,1% a 2022-es 11,2%-hoz képest).
A nyugdíjasok tekintetében is pozitívak az adatok, különösen az értékelések javuló tendenciája miatt. Ebből 34,1%-uk nagyon jónak vagy inkább jónak ítéli meg háztartása helyzetét (2022-es 27,7%-os növekedés), 55,3%-uk átlagosnak (enyhe csökkenés a 2022-es 58,3%-hoz képest), 10,6%-uk pedig inkább. rossz vagy rossz (csökkenés a 2022-es 14,1%-ról.
Más a helyzet azoknál a nyugdíjasoknál, akik saját anyagi helyzetüket a legrosszabbnak ítélik meg a kutatók által megkülönböztetett 5 társadalmi-gazdasági csoport közül. A háztartások e csoportján belül azonban pozitív az értékelések javuló tendenciája. A válaszadók 18,1%-a nagyon jónak vagy inkább jónak minősítette anyagi helyzetét (2022-es 14%-ról növekedés), átlagosnak 58,0%-nak (növekedés a 2022-es 56,7%-ról), meglehetősen rossznak vagy rossznak - 23,9% (28,8%-ról csökkenés). ).
Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló bevételek és kiadások szerkezetéhez és dinamikájához hasonlóan a saját háztartás anyagi helyzetének szubjektív megítélése is jelentősen összefügg a lakóhellyel. A vidéken élők általában rosszabbul értékelik a sajátjukathelyzet, mint a városok lakói, különösen a legnagyobbak (500 000-től)
És itt azonban javulás figyelhető meg az előző évhez képest. 2022-ben az 500 000 lakosú városból érkező válaszadók 53,0%-a nagyon jónak vagy jónak minősítette háztartásaik helyzetét. vagy több lakos, a válaszadók 39,3%-a pedig vidéki. 2022-ben ez a GUS válaszadók 44,5%-a, illetve 32,6%-a volt.
Az időseknek könnyebb összejönni, mint egyedül
Mi a helyzet azokban a háztartásokban, ahol legalább egy fő 60 éves vagy annál idősebb? Általánosságban elmondható, hogy az egy főre jutó átlagos havi rendelkezésre álló jövedelem ebben a kategóriában mindössze 1,0%-kal volt alacsonyabb, mint az országos átlag (az összes lengyelországi háztartás esetében) és az idősek nélküli háztartások átlagánál.
A kizárólag 60 év felettiek által létrehozott gazdaságokat az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem 15,5%-kal magasabb volt, mint az idősek nélküli gazdaságok átlaga. Ez a mutató összefügg ezen gazdaságok kisebb számával, illetve azzal, hogy minden tagjuk (általában egy-két) saját bevételi forrással – többnyire öregségi nyugdíjjal – rendelkezik. Kevésbé pozitív szál viszont a kizárólag időskorúak által létrehozott háztartásokra jellemző kiadások átlagosnál magasabb (az összes lengyelországi háztartáshoz viszonyítva) aránya a rendelkezésre álló jövedelemből. Annyi bevezető megjegyzés, most vessünk egy pillantást a részletekre.
Azokban a háztartásokban, ahol összesen legalább 1 fő 60 év felett van (azaz egy- vagy többfős háztartások, csak idősek vagy fiatalabbak részvételével) a rendelkezésre álló jövedelem 1676 PLN, a kiadások pedig PLN-t tettek ki. 1164 - a bevétel 69,4%-a. Évről évre javulás tapasztalható a kulcsfontosságú paraméterekben (2022-ben a bevétel 1585 PLN volt, a kiadások pedig 1172 PLN - a bevétel 74,0%-a), és ezeknek a gazdaságoknak a helyzete nem sokban tér el hátrányosan vagy az országos átlagtól. (a paraméterek valamivel jobbak - jövedelem 1693 PLN, kiadás 1187 PLN - 70,1%), sem az idősek nélküli háztartások átlagánál (itt a mutatók valamivel jobbak - jövedelem 1705 PLN, kiadás 1203 PLN - a bevétel 70,5%-a).
Egyértelműen kedvezőbbek a kizárólag 60 évesek, valamint házaspárok és más együttélési formák (nem hivatalos párok, testvérek stb.) által létrehozott háztartások adatai. a gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos költségek hiánya miatt (ezek a költségek befolyásolják a nagycsaládos háztartások egy főre jutó eredményét)
Itt a rendelkezésre álló jövedelem 1970 PLN, a kiadások pedig 1501 PLN – a bevétel 76,2%-a. Igaz, a kiadások aránya benaz itteni jövedelem magasabb (ami kedvezőtlenebb) a fent említett országos átlagnál, de érezhetően alacsonyabb a tavalyinál (2022-ben 80,2%). A bevételek növekedésével (2022-ben 1889 PLN-ről) a kiadások összege is csökkent (2022-ben 1515 PLN), ami nagyobb megtakarítást jelent ezeken a gazdaságokon.
Érdemes megjegyezni, hogy a kizárólag 60 év felettiek által létrehozott háztartásokra vonatkozó elemzéseikben a GUS elemzői az egy- és kétágyas háztartások alkategóriáit különböztették meg. Mit tudunk meg róluk?
Az egyedül élő idősek esetében a rendelkezésre álló jövedelem valamivel alacsonyabb az összes 60 év feletti háztartás átlagánál, és 1963 PLN (növekedés a 2022-es 1889 PLN-hez képest), a kiadások összege pedig egyértelműen magasabb - 1640 (enyhe csökkenés a 2022-es 1651 PLN-hez képest). Ennek a csoportnak a bevételéből kiemelkedően magas a kiadások aránya. 83,5%-ot tesz ki (kedvező csökkenés a 2022-es 86,9%-ról), és csak a második a rokkantnyugdíjasok háztartásaiban regisztrált arány (84,2%) után.
Szokás szerint jobb a helyzet a kettős (házasságban vagy más élettársi kapcsolatban, beleértve a testvéreket, unokatestvéreket stb.) élő idősek háztartásaiban, ahol a fix díjak egy része kettőre oszlik - pl. vagy ingatlanadó , fűtési költség, villany, gáz, internet, kábeltévé stb. költségeinek egy része. Az egy főre jutó kiadások összege tehát itt jóval alacsonyabb mind az egyedül élő idősek átlagánál, mind az összes időskorúnál. háztartások – ez 1435 PLN (nem változott 2022-hez képest). Ugyanakkor az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem itt valamivel magasabb, átlagosan 1978 PLN-t tesz ki (növekedés a 2022-es 1886 PLN-hez képest), a kiadások bevételből való részesedése pedig eléri a 72,6%-ot, ami éves szinten egyértelmű csökkenést jelent. 76,1%-tól.
Fennmaradnak ezek a pozitív tendenciák? Igen, de nem tudni, meddig. Érdemes hangsúlyozni, hogy a nyugdíjas gazdaságok jelenlegi - viszonylag kedvező - anyagi helyzete közvetlenül a jelenlegi ellátási szinttől függ, amely a következő években átlagosan csökkenni fog.
Társadalombiztosítási Intézet elnöke prof. Gertruda Uścińska a Rzeczpospolita 2-nek adott interjújában arra figyelmeztet: "Azoknak a száma, akik karrierjük során nem halmozták fel a nyugdíjminimum szintű ellátást biztosító tőkét, és nem halmozták fel az erre jogosító biztosítási időt sem. egy minimális öregségi nyugdíj (…)" - jelenleg 1100 PLN. Hányan részesülnek ezen összeg alatti ellátásban? „Az általános rendszerben jelenleg mintegy 5,7 milliót számláló nyugdíjasok teljes népességéből 227 ezer kedvezményezett részesül.egy ilyen nyugdíj. Ez a szám dinamikusan növekszik – kilencszeresére az elmúlt nyolc évben” – hangsúlyozza Uścińska aggódva, és rámutat, hogy ez a kedvezőtlen tendencia kétségtelenül csak tovább romlik.
Mit mutat még a KSH kutatása?
A 2022 májusában bemutatott jelentés bemutatja az ún jelző információ. Az időskorúak által létrehozott vagy közösen létrehozott háztartásokról teljesebb és részletesebb adatok (beleértve a kiadások szerkezetét és a tartós cikkekkel ellátott lakásfelszerelések színvonalát) a következő tanulmányban szerepelnek majd. Ennek ellenére itt is találunk néhány további figyelemre méltó szálat.
Ezek közül az egyik, hogy a nyugdíjasok (40,9 m2) és a nyugdíjasok (38,6 m2) háztartásában találtuk a legnagyobb hasznosítható területet 1 főre, ami egy adott házban, lakásban kisebb létszámhoz kapcsolódik. - főleg gyerekek. Emiatt a legkisebb egy főre jutó területet a bérelt alkalmazottak háztartásai jelentik - a gyermeket nevelő emberek jelentős része (24,2 m2)
Egyéb - hogy a fogyatékkal élők jelentős része, akiknek otthonában különösen nagy szüksége van különféle kényelmi szolgáltatásokra, a kutatások szerint nemhogy nem jut hozzá, de még alacsonyabb életszínvonallal is szembesülnie kell. . A fogyatékkal élőkkel való együttélés kritériuma alapján elválasztott háztartások tartósabb tárgyakkal (főleg technológiailag fejlett eszközökkel) rosszabbul felszereltek, mint az ilyen személyek nélküli háztartások
A fogyatékkal élő háztartások 57,7%-a használt személygépkocsit, 69,4%-uk rendelkezett internet-hozzáféréssel, 58,9%-a pedig okostelefonnal. A fogyatékkal élőket nem tartalmazó gazdaságok esetében ezek a mutatók egyértelműen magasabbnak bizonyulnak - 68,0%, 76,9% és 69,3%
Hogyan zajlott a kutatás?A GUS jelentésében szereplő adatok a lengyel lakosok háztartási költségvetésének éves elemzéséből származnak. A felmérés reprezentatív – mintegy 37 ezerre terjed ki. magánháztartások az ország egész területéről, összesen 13,5 millió lengyelországi magánháztartásból választották ki oly módon, hogy a minta körülbelül 0,3%-nak felel meg összességében a teljes népesség demográfiai, társadalmi-gazdasági szerkezetét tükrözte. A kutatásra kiválasztott gazdaságok egy speciális jegyzetfüzetben rögzítik az összes bevételt és kiadást egy hónapra vonatkozóan.
A számadatokat kérdőíves interjú formájában gyűjtött információk egészítik ki. Az interjúknak köszönhetően többek között megismerhetjük szubjektív értékelések a vizsgált gazdaságokban élők anyagi helyzetéről
A szerzőrőlPaweł DombrowskiPolitológus, interdiszciplináris tanulmányokat végzettpolitikatudományi és szociológiai tanulmányok a szociálpolitika területén (Varsói Egyetem Újságírás- és Politikatudományi Kar). Az újságírásban főként a gerontológia széles körben értelmezett tárgyával foglalkozik.Olvasson további cikkeket a szerzőtől