A neurózis olyan betegség, amely elsősorban a félelem által nyilvánul meg. Ezenkívül a neurózisban szenvedő betegek olyan szomatikus tüneteket is tapasztalhatnak, mint a szívdobogás, a légszomj és a tartós hasi vagy fejfájás. Pontosan melyek azok a problémák, amelyeket neurotikus rendellenességeknek nevezünk, és mi alapján kezelik a neurózisokat?

A neurózis valójában egy olyan kifejezés, amelyet már ritkán használnak – a régebben így emlegetett problémákat manapság szorongásos rendellenességeknek vagy neurotikus rendellenességeknek nevezik. Mi a neurózis és mik a tünetei és kezelési módszerei?

Mi a neurózis?

A neurózis egy pszichiátriai probléma, amelyről Hippokratész már beszélt, amikor bevezette a hisztéria fogalmát. Ma már nem használják a hisztéria fogalmát. Ugyanaz, mint a neurózis kifejezéssel.

Mivel a múltban nem volt nehéz találkozni ezzel a kifejezéssel a különböző orvosi tanulmányokban,manapság a neurózisokat szorongásos vagy neurotikus rendellenességeknek nevezik .

Az egyik legelterjedtebb mentális zavar, ráadásulneurotikus rendellenességek tulajdonképpen minden korosztályban megtalálhatók , mind gyermekeknél, mind fiatal felnőtteknél, mind időseknél

Becslések szerint az egész élet során a neurózisnak minősített problémák valamelyike ​​még a lakosság több mint 30%-ánál is előfordul. Mindkét nem szenvedhet szorongásos zavaroktól, de a neurózis gyakoribb a nőknél.

A neurózis okai

Valójában a neurózisok okai nagyon különbözőek lehetnek, sőt manapság hangsúlyozzák, hogy ezeknek a problémáknak az etiológiája többtényezős

Más pszichiátriai problémákhoz és különféle szomatikus betegségekhez hasonlóan nagy figyelem irányul a neurotikus rendellenességek és az öröklött gének közötti kapcsolatra. Észrevehető, hogyolyan embernél, akinek családjában valaki neurózisban szenved, jelentősen megnő annak a kockázata, hogy náluk is előfordul hasonló probléma .

Példaként idehozható a neurózis egyik fajtája, ami a generalizált szorongásos zavar - az ilyen betegek gyermekei, akárHatszor gyakrabban fordul elő ez a probléma életük egy pontján, mint a lakosság körében élő gyermekeknél.

Azonban nem csak a gének járulnak hozzá a neurózis kialakulásához. Meg kell jegyezni, hogy a különböző helyzetek, amelyek jelentős stressz forrásai, hajlamosíthatnak különféle szorongásos zavarokra.

Többek között ezek iskolai kudarcok, kortársak általi zaklatás az iskolában, egy szeretett személy halála, valamint áthelyezés, munkahely elvesztése vagy anyagi nehézségek

A környezet, amelyben az ember felnő, szintén hatással lehet a szorongásos zavarok kialakulására. Észrevehető, hogygyakrabban fordul elő neurózis azoknál, akik gyermekkorukban szüleik érzelmi hidegségének voltak kitéve, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott odafigyeléssel.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a neurózissal küszködő szülők által felnevelt gyerek megfigyelésük révén valahogy átveheti a valósághoz való szorongásos attitűdjét, és végül hajlamossá válik arra, hogy szorongásos zavarok is megjelennek, és vele együtt.

Egyes szomatikus betegségek a neurózisokkal is kapcsolatban állnak. A szorongásos zavarok gyakrabban fordulnak elő krónikus betegségben (pl. szívritmuszavarok, cukorbetegség, asztma) szenvedőknél, a neurózisok csoportjába tartozó problémákhoz endokrinpátiák is társulhatnak, amelyek során a pajzsmirigy vagy a mellékvese működési zavarai lépnek fel.

A pszichoaktív anyagokkal való visszaélés a neurózisok előfordulásával is összefügg. Az alkoholisták fokozottan ki vannak téve az ilyen típusú problémáknak, de azok is, akik kábítószert szednek vagy pszichotróp szerekkel visszaélnek – náluk neurózis jelentkezhet, különösen, ha megpróbálják fenntartani az absztinenciát.

Neurosis - tünetek

A neurózis alapvető tünete - a szorongás - többféle formát ölthet. Előfordul, hogy a betegek legtöbbször ezt tapasztalják (akkor generalizált szorongásos zavarnak nevezik), míg másoknak szorongásos rohamai vannak (vagyis pánikbetegséggel küzdenek).

A neurózishoz kapcsolódó szorongás úgy tűnhet, hogy nincs összefüggésben semmilyen tényezővel vagy helyzettel, és rohamait egy adott tárggyal vagy eseménnyel való érintkezés válthatja ki.

Maga a szorongás nagyon megnehezítheti a betegek működését, de határozottan nem ez az egyetlen lehetséges tünete a neurózisnak. A szorongásos zavarok valamelyikében szenvedő betegek általában különféle szomatikus panaszokat is tapasztalnak.

A neurózis tünetei:

  • szorongás
  • szívdobogás,
  • légszomj,
  • kezet fog,
  • fokozott izzadás,
  • szédülés,
  • fejfájás,
  • szájszárazság,
  • hányinger.

A neurózis típusai

A neurotikus rendellenességek csoportjában különböző problémák szerepelnek, amelyek tünetei kissé eltérnek egymástól - emiattkülönböző típusú neurózisok vannak .

Az egyik legismertebb a generalizált szorongásos zavar (generalizált szorongásos zavar, másképpenszorongásos neurózis ), amelyre jellemző, hogy a betegek szorongást tapasztalnak, ami kíséri őket legtöbbször.

Az ezzel a problémával küzdők gyakorlatilag állandóan aggódnak, és hangulati ingadozásokat, állandó fáradtságérzetet vagy alvási nehézségeket tapasztalhatnak.

A neurózis egyben pánikbetegség is (pánikzavar), ahol a betegek – teljesen váratlan helyzetekben – akár pánikrohamokat is átélhetnek

A neurotikus rendellenességek csoportjába tartozik még a szociális fóbia, az agorafóbia és számos specifikus fóbia, pl. klausztrofóbia, arachnofóbia és magasságtól való félelem, valamint olyan kevésbé ismert problémák, mint a filofóbia (a szerelemtől való félelem), az entomofóbia (a rovaroktól való félelem) vagy az ablutofóbia (a megmosakodástól való félelem).

A betegek normális működését jelentősen akadályozó neurotikus rendellenesség az ún. Obszesszív-kompulzív zavar.

A probléma lényege a rögeszmés gondolatok és kényszerek jelenléte a páciensben, azaz különféle tevékenységek végzésének szükségessége (pl. a villany többszöri felkapcsolása vagy nagyon gyakori kézmosás).

A szintén neurózisnak minősülő problémák között megemlíthetjük:

  • vegyes szorongásos és depressziós rendellenességek,
  • poszttraumás stressz zavar (PTSD),
  • konverziós zavar,
  • szomatomorf rendellenességek,
  • hipochondria,
  • tartós pszichogén fájdalmak,
  • neuraszténia.

Itt megemlíthetők a neurózisok is, amelyek a lakosság körében jellemzőek a gyermekek és serdülők számára. Ezeket a problémákat érzelmi zavaroknak nevezzük, amelyek gyermekkorban kezdődnek, és a következők:

  • szeparációs szorongás gyermekkorban,
  • gyermekkori szociális szorongás,
  • fóbiás szorongásos zavarok gyermekkorban
Megéri tudni

A neurózis egy pszichiátriai probléma, amelyet már nagyon régóta emlegetnek. Az egyik első tudós, aki ezzel a témával foglalkozott, Hippokratész volt, aki bevezette a hisztéria fogalmát.

szerintehhez a nőkre jellemző betegséghez kapcsolták, többek között olyan betegségekhez, mint könnyelműség vagy különféle demonstratív, bizonyos értelemben teátrális viselkedés.

A hisztéria oka Hippokratész szerint a méh meghibásodása lehetett, ami - szexuális érintkezés hiányában - a nőknél a hasüregből felfelé mozdul el, nyomást gyakorolva az ott lévő szervekre. és bizonyos betegségek előfordulásához vezethet.

Az évek során a fent említett neurózis okairól alkotott elképzelések megváltoztak – többek között azt gondolták, hogy a hisztéria fellépését egy nőre öntött bűbáj vagy tisztátalan erők megszállta okozhatja.

Neurózis diagnosztizálása

A pszichiáterek a neurózisok diagnosztizálásával és kezelésével foglalkoznak. A probléma felismerhetőpszichiátriai vizsgálat

elvégzésével, de fontos, hogy mindig gyűjtsük össze a pácienssel az általános kórelőzményt - néha kiderül, hogy a beteg valóban valamilyen neurózis tüneteit tapasztalja. szomatikus betegség, ami lehet pl. pajzsmirigy túlműködés.

Az alapos pszichiátriai kivizsgálás is fontos, és a differenciáldiagnózis elvégzésének szükségessége miatt - a neurózistól megkülönböztetendő problémák között mindenekelőtt a depressziós zavarokat, személyiségzavarokat, étkezési zavarokat említhetjük és pszichoaktív anyagok használatából eredő rendellenességek

Neurózis kezelése

A neurózisok kezelésében elsősorban két módszert alkalmaznak, ezek a pszichoterápia és a farmakoterápia. A pszichoterápiás jellegű interakciók időnként a kezelés alapmódszerét jelentik - ez a helyzet például specifikus fóbiák esetén, amikor a beteget meg kell szabadítani a pókoktól, a sötétségtől vagy a szűk, zárt terektől való félelemtől, pl. kognitív-viselkedési terápia.

A gyógyszeres terápiát a neurózisok kezelésében elsősorban akkor alkalmazzák, ha a neurotikus rendellenességek tüneteinek intenzitása olyan erős, hogy azok jelentősen akadályozzák a beteg napi működését

A neurózissal küzdő betegek számára javasolt pszichotróp szerek elsősorban antidepresszánsok (főleg a szerotonin újrafelvételt gátlók csoportjából)

Ezenkívül szorongásoldó szerek, például benzodiazepinek is használhatók. Mivel azonban használatuk függőséget okozhat, ezeket a gyógyszereket csak rövid ideig használják.

Napjainkban azonban még mindig keresik a neurózisok kezelésének új lehetőségeit - példaként a jelenlegiek említhetőkmár egy ideje dolgozik az idegsebészeti eljárások alkalmazásának lehetőségén a rögeszmés-kényszeres betegségek kezelésében

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichiátria