Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A hámlási szindróma (hámlási szindróma, XFS) egy olyan szembetegség, amelyben megemelkedik az intraokuláris nyomás és nyitott zugú glaukóma alakul ki. Lefolyása súlyosabb és a prognózis rosszabb, mint az elsődleges nyitott zugú glaukómánál. Melyek a hámlási szindróma (hámlasztás) okai és tünetei? Mi a kezelés?

Hámlás szindróma (hámlási szindróma, XFS)a szem életkorral összefüggő extracelluláris mátrix rendellenessége, amelyben abnormális rostos anyag termelődik és rakódik le a szemben. Ennek következtében megemelkedik az intraokuláris nyomás és viszonylag súlyos nyitott zugú glaukóma alakul ki (lefolyása súlyosabb és a prognózis is rosszabb, mint a primer nyitott zugú glaukóma esetében). Jelenleg a hámlási szindróma tekinthető a nyitott zugú glaukóma leggyakrabban azonosított okának. Emellett egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az XFS és a szürkehályog és esetleg az RVO (retina vénás elzáródás) közötti etiológiai összefüggésre, azaz a retina vénás érének (vagy ereinek) vérrög által okozott elzáródására. A hámlási szindróma a szem ischaemiás szindrómához is társul.

Hámlási szindróma (hámlási szindróma, XFS) - okok és kockázati tényezők

Gyanítható, hogy a hámlási szindróma olyan szisztémás rendellenesség lehet, amely kezdetben átmeneti ischaemiás rohamokkal, agyi érrendszeri betegségekkel (különösen stroke) és szív- és érrendszeri betegségekkel (különösen magas vérnyomással és szívinfarktussal) társul. Egyes kutatók az XFS-t neurodegeneratív betegségekkel (különösen az Alzheimer-kórral) társítják. Ebben az irányban azonban további kutatásra van szükség.

Felmerült, hogy a szabad gyökök és az oxidatív stressz okozta károsodások is fontos szerepet játszanak a betegség folyamatában. Emellett feltételezhető, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak. 2007-ben a tudósok azonosítottak egy gént - a LOXL1-et -, amelyről úgy vélik, hogy szorosan kapcsolódik az XFS-hez, de önmagában nem járul hozzá a betegség kialakulásához. A hámlási szindrómához hozzájáruló további genetikai tényezők, valamint a földrajzi és környezeti tényezők azonosítása a jövőbeli kutatások célja.

Viszont az életkort tekintik a hámlási szindróma előfordulásának fő kockázati tényezőjének (a betegség kialakulásának kockázata az életkorral növekszik). A nem is fontos (a betegséget általában 40 év feletti nőknél diagnosztizálják) és a fehér faj.

Hámlási szindróma (hámlási szindróma, XFS) - tünetek

A nyitott zugú glaukóma kialakulása hámlási szindrómában ugyanaz, mint az elsődleges nyitott zugú glaukómában

A szem belsejében az ún vizes humor, melynek feladata a szem tápanyagokkal való ellátása. Feladatának eleget téve a könnyezési szögön keresztül kiáramlik a szem elülső kamrájából (ez a folyamatért felelős szerkezet). A folyadéktermelés és annak kiáramlása közötti egyensúly határozza meg a helyes intraokuláris nyomást.

Ha ez a szög zárva van, vagy a benne lévő lyukak eltömődtek (pl. a fent említett rostos anyag miatt), a folyadék elvezetése lehetetlen. Ekkor megemelkedik a szem belsejében a nyomás, ami a retina idegrostjainak és az azokat tápláló ereknek visszafordíthatatlan tönkremeneteléhez, a látóideg sorvadásához vezet. Ez szemfájdalomnak és csökkent látásélességnek tekinthető. Végső megoldásként elveszíti a látását.

Hámlási szindróma (hámlási szindróma, XFS) - diagnózis

A diagnózis a réslámpás vizsgálati eredmények alapján történik (a kóros anyag a szem pupillája határán látszik leginkább.)

Hámlási szindróma (hámlási szindróma, XFS) - kezelés

A kezelés célja az intraokuláris nyomás csökkentése vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel

Ha a nyitott zugú glaukóma gyógyszeres kezeléssel nem kontrollálható, a következő lépés az argon lézeres trabeculoplasztika. Ez egy olyan eljárás, amely csökkenti az intraokuláris nyomást a finom lézerfókusz létrehozása miatt a trabekuláris régióban.

A sebészeti szűrés az utolsó lehetőség.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Szembetegségek és látászavarok