Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A vajsavat vagy butirátot a bélbaktériumok termelik, és az emésztőrendszer védőanyagaként működik. Ha kimerül, a belek szenvednek. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk e sav termelésének csökkenését, fontos a megfelelő étrend betartása és a megfelelő pótlás alkalmazása. Hol található a vajsav?

A vajsavegy rövid szénláncú zsírsav (SCFA), amelyet a vastagbélben lévő baktériumok termelnek. Az élelmi rost és a rezisztens keményítő fermentációjának mellékterméke, amely nem emésztődött meg a belekben. Az emésztetlen élelmiszer-maradványok elfogyasztásával a baktériumok értékes anyagokat is termelnek a szervezet számára:

  • ecetsav,
  • propionsav
  • és a vajsav, amelyek fontos funkciókat töltenek be a szervezetben, beleértve védő a bélhám ellen.

A vajsavat termelő baktériumok főleg:

  • Eubacterium spp.,
  • Clostridium spp.,
  • Fusobacetrium,
  • Megasphaera elsdenii,
  • Butyrivbrio spp.,
  • Mitsuokella multiacida.

Táplálékuk exogén emészthetetlen szénhidrátokból származik, mint például:

  • oligoszacharidok (inulin, laktóz, stachiosis, raffinóz, alkoholok),
  • rezisztens keményítő,
  • nem keményítő poliszacharidok.

Ezen kívül endogén:

  • tejoligoszacharidok,
  • mucin,
  • kondroitin-szulfát.

Egészséges emberben, aki elegendő rostot fogyaszt, a baktériumok által termelt SCFA mennyisége 300-400 mmol.

Mik a vajsav tulajdonságai és funkciói?

A vajsav gyulladáscsökkentő hatásáról ismert, mert gátolja a bélnyálkahártya gyulladásos mediátorait. Ezenkívül a kolonociták (a vastagbél sejtjei) fő energiahordozója, táplálja őket és biztosítja megfelelő működésüket.

A butirát a bélnyálkahártya épségét is biztosítja azáltal, hogy csökkenti a bélgátban való szivárgás kockázatát, ami megakadályozza, hogy túl nagy élelmiszerrészecskék kerüljenek a véráramba

Ennek következtében csökken az allergia vagy gyulladás valószínűsége. A vajsav javítja az inzulinérzékenységet is, és felhasználhatóa vastagbélrák megelőzése

Hogyan lehet növelni a vajsav termelését? Hol működik?

A rostban gazdag étrend olyan étrend, amely támogatja a bélbaktériumok vajsav termelését. Ezért érdemes olyan termékekhez nyúlni, mint:

  • teljes kiőrlésű kenyér,
  • sötéttészta,
  • dió,
  • vastag dara,
  • valamint zabpehely és korpa

Ez utóbbi, amint azt egy svédországi tanulmány kimutatta, az SCFA jelentős növekedését okozza (a vizsgálat résztvevői 40 g zabkorpát fogyasztottak 8-12 héten keresztül, valamint a rövid szénláncú zsírsavak, köztük a vajsav tartalmát , székletben tesztelték).

Hasonló kutatást végeztek Hallert és társai is, akik fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknek napi 60 g zabpelyhet adtak. A hatás az volt, hogy 4 hét elteltével a butirát termelése 40%-kal nőtt a betegeknél, és 12 hét után csökkent a hasi kellemetlenség.

A vajsav mennyiségének növelése érdekében érdemes az étrendjébe bevinni a frukto-oligoszacharidokban gazdag élelmiszereket, mint például:

  • hagyma,
  • fokhagyma,
  • spárga,
  • banán

és a prebiotikus tulajdonságokkal rendelkezők:

  • éretlen banán
  • vagy hűtött rizs.

A butirát előállítását olyan zöldségek is pozitívan befolyásolják, mint:

  • sárgarépa,
  • káposzta,
  • paradicsom,
  • burgonya

és gyümölcsök:

  • sárgabarack,
  • alma,
  • szeder,
  • áfonya,
  • kivi,
  • narancs,
  • szárított gyümölcs.

Amikor a megnövekedett élelmi rostmennyiség különböző okok miatt nem előnyös az egészségre, mert felerősíti az emésztőrendszer meglévő problémáit, pl. a hasfájást, akkor érdemes megfontolni a vajsav pótlását.

Nem könnyű, mert a szájon át szedett vajsav vagy nátrium-butirát nagyon gyorsan metabolizálódik a gyomorban és felszívódik a nyombélben. Így nincs lehetőségük az emésztőrendszer további részeire költözni.

Tehát ahhoz, hogy a vajsav elérje a vékony- és vastagbeleket, megfelelően kapszulázni kell. Emiatt javasolt a vajsav vagy nátrium-butirát formájú étrend-kiegészítő vásárlásakor körültekintően eljárni, és figyelni, hogy milyen formában kerül alkalmazásra, illetve hogy a csomagolás tartalmaz-e információt a készítmény bélben oldódó hatásáról.

Miben segít a vajsav? Milyen betegségek esetén érdemes kiegészíteni?

Gyulladásos bélbetegségek

Olyan betegségekben, mint a fekélyes gyulladásvastagbél vagy Crohn-betegség tartós bélgyulladáshoz (UC) vezet. Bár ezeknek a betegségeknek genetikai alapjaik vannak, aktiválódásuk különböző környezeti tényezők hatására megy végbe, így pl kedvezőtlen étrend.

Emiatt a fent említett betegségekben szenvedőket könnyen emészthető, sok rostot tartalmazó étrendre állítják át, és nátrium-butirát formájában vajsav-kiegészítőt kapnak. Ennek eredményeként a bélhám regenerációs ideje felgyorsul, és trofikus hatás érhető el.

A vajsavat bélgyulladásban szenvedőknél alkalmazzák, mert gátolja a belekben a gyulladásos mediátorokat, valamint csökkenti a neutrofilek és makrofágok aktivitását és számát. Erősíti a bélhám védőgátját is, ami elősegíti a fekélyek gyorsabb gyógyulását és gyógyulását.

Másrészt a kolonociták jobb táplálása, ami a nátrium-butiráttal történő kiegészítést követi, gyorsabb szaporodásukhoz és éréshez vezet.

Hasmenés

A hasmenés okától függetlenül (bakteriális, vírusos), a vajsav támogatja a bélmozgás gátlását és szabályozását

Először is normalizálja a víz és a nátrium felszívódását a belekben, és egyensúlyba hozza a bélmozgást. Ezen kívül védő hatása is van, aminek nagy jelentősége van bakteriális hasmenés esetén

A vajsav bevételével a kórokozók már nem tapadnak meg annyira a bélnyálkahártyán, és nem tudnak olyan gyorsan megtelepedni.

A nátrium-butirát az immunrendszert is mozgósítja, ami a hízósejtek és makrofágok nagyobb mértékű aktiválásával, valamint a mikroorganizmusok gyorsabb eltávolításával jár.

Szedés után jótékony baktériumflóra (megfelelő baktériumtörzsek) alakul ki, amelyek antagonista hatást fejtenek ki olyan kórokozókkal szemben, mint például a Salmonella vagy az Escherichia coli

Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bélmotilitás zavarával összefüggő állapot:

  • krónikus hasmenés jellemezheti,
  • állandó székrekedés
  • vagy mindkettő felváltva.

Az IBS-re jellemző, hogy a bélrendszerben nincsenek szerves elváltozások, anatómiai hibák, de a beteg ismétlődően szenved:

  • gyomorfájdalmak,
  • puffadás,
  • felesleges gáz,
  • laza széklet
  • és rendszertelen székletürítés.

Nagyon gyakran az irritábilis bél szindróma pszichoszomatikus természetű, és megjelenésében a stressz nagy szerepet játszik. MertA gyomor-bél traktusból származó kellemetlen tünetek miatt a beteg jelentősen korlátozza étrendjét, gyakran elhagyja a rostban gazdag ételeket, elősegíti a butirát termelődését és fenntartja az egészséges bélflóra

Ezért az IBS-ben szenvedők butiráthiányban szenvedhetnek, és ezáltal a bélnyálkahártya állapotának romlásától és a bélgát feloldódásától. Ez további egészségügyi szövődményekhez és más élelmiszerek rosszabb toleranciájához vezet.

A belek egyensúlyának helyreállítása és a bélhám regenerációjának felgyorsítása érdekében érdemes az ilyen típusú betegeknél étrend-kiegészítő formájában exogén butirátot alkalmazni, és a magasabb rosttartalmú termékeket lassan beépíteni a bélrendszerbe. diéta.

A kutatások azt mutatják, hogy a vajsav képes csökkenteni az emésztőrendszer kellemetlen bántalmait, ami jelentősen javítja a betegek életminőségét

Az emésztőrendszer alsó részének daganatai

A vajsav különösen fontos a vastagbélrákban vagy vastagbélrákban szenvedők számára, mivel a kutatások kimutatták, hogy képes felgyorsítani a mutáns sejtek pusztulását és aktiválni az egészséges kolonociták szaporodását.

Ezt a fajta jelenséget "butirát paradoxonnak" nevezték. A bélbaktériumok által termelt más rövid szénláncú zsírsavak nem hatnak ilyen módon a bélsejtekre.

  • Prebiotikumok - típusok, hatások és előfordulási források
  • Mikrobiom - mi ez és mik a funkciói?
  • Mikrobióta. A bélbaktériumok hatása a szervezetre

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Egészség