Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Az idegrendszer a szervezet sajátos irányítási központja. Az idegrendszer megfelelő működésének köszönhető, hogy képesek vagyunk gondolkodni, érezni vagy végrehajtani a különféle tevékenységeket. Az idegrendszer többféleképpen osztható fel: központi és perifériás idegrendszerre, vagy szomatikus és autonóm idegrendszerre. Az idegrendszer felépítése éppoly összetett, mint a funkciói. Mi az idegrendszer része, mik a funkciói és milyen betegségei vannak az idegrendszernek?

Az idegrendszerttartják a legfontosabbnak az emberi szervezetben létező rendszerek közül. A test ezen részének ilyen kezelése annak a ténynek köszönhető, hogy az idegrendszer irányítja más testrendszerek tevékenységét. Az idegrendszer felépítésének összetettsége természetesen nem meglepő - a szerkezetnek annyi funkciója van, hogy bonyolult felépítése általában érthető.

Idegrendszer: fejlesztés

Az idegrendszer korán kezd fejlődni – első magvai a születés előtti élet harmadik hetében jelennek meg a szervezetben (kb. 18-19 nappal a fogantatás után).

Az idegrendszer első szerkezete - az ideglemez - a neuroektodermából jön létre (az embrió három levele közül az egyik sejtje, az ektoderma, differenciálódnak abba)

Az emberi idegrendszer fejlődésének következő szakasza az idegmirigy kialakulása, és amikor - kb. 20-25 nappal a megtermékenyítés után - szélei benőnek, kialakul az idegcső
A magzati élet második hónapjában a magzat idegrendszere egymást követő változásokon megy keresztül. Az agyhólyagok az idegcsőből alakulnak ki, elindítva az agy három fő részének fejlődését – ezek a következők:

  • előagy
  • középagy
  • hátsóagy

Ezzel egyidejűleg kialakulnak az agy kamrai rendszerének struktúrái

A magzat életének következő hónapja az az időszak, amikor a központi idegrendszeri szöveteket ellátó erek intenzíven kialakulnak

A megtermékenyítést követő negyedik hónap az az idő, amikor megindul az agyban a körözési folyamat, mely során barázdák és hajlatok alakulnak ki az agyon belül
Az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos legfontosabb folyamatok A rendszer a méhen belüli életben zajlik, azonban ez nem jelenti azt, hogy amikor az ember a világra jön, az idegrendszere teljesen kifejlődik.

Az olyan folyamatok, mint a myelinizáció (azaz az idegrostok körüli mielinhüvelyek kialakulása) az anyaméhben kezdődnek, de a születés után még hosszú évekig folytatódnak. Kiderült, hogy a mielinizációs folyamatok akár 20 éves korig is lezajlhatnak, de néha még tovább is.

Idegrendszer: morfológiai felosztás

Az idegrendszer alapvető felosztása két részt különböztet meg: a központi idegrendszert és a perifériás idegrendszert. A központi idegrendszer (CNS) az emberi idegrendszer legfontosabb szerkezete. Itt található az összes fontos központ, amely a szervezet különféle tevékenységeinek ellenőrzéséért felelős. A központi idegrendszer struktúrái a következők:

  • a koponyában található agy (amelynek elemei közé tartozik a megfelelő agy, a dumbrain és az agytörzs, amely magában foglalja a középagyot, a hidat és a velőt)
  • a gerincvelőt a gerinc szerkezetei védik

A központi idegrendszer szövetei két összetevőből állnak. Ezek a szürkeállomány (főleg az idegsejtek testéből állnak) és a fehérállomány (az idegrendszer sejtjeinek rostjaiból állnak)
A központi idegrendszer valóban a szervezet tevékenységeinek irányító központja. , de ez a szerkezet nem tölthetné be szerepét a perifériás idegrendszer nélkül – az idegrendszernek ez a második része az, amely a szervezet minden struktúrájából kiáramló idegimpulzusok központi idegrendszeri továbbításáért felelős. A perifériás idegrendszer a következőket tartalmazza:

  • agyidegek (ebből 12 pár van)
  • gerincideg (ebből 31 pár van)
  • ideg ganglionok (a test különböző helyein elhelyezkedő idegsejtek klaszterei)
  • perifériás idegvégződések

Idegrendszer: funkcionális felosztás

Az emberi idegrendszer nemcsak felépítése, hanem funkciói alapján is felosztható. A funkcionális felosztásban megkülönböztetjük a szomatikus idegrendszert és az autonóm idegrendszert

A szomatikus idegrendszeraz idegrendszer azon része, amely elsősorban azokhoz a tevékenységekhez kapcsolódik, amelyekről tudomást szerezünk. Az idegrendszer ezen eleme felelős többek között mozgáshoz - ezeket a jelenségeket a

irányítja
  • piramisrendszer- elsősorban szándékos és tervezett tevékenységek végzésében vesz részt
  • extrapiramidális rendszer- funkciója az automatikus mozgások vezérlése, amelyek teljesítményéről általában nem is tudunk)

Elrendezésideges szomatikuskülönböző érzékszervi ingereket is kap, például érintést vagy hőmérsékletet, ez is egy olyan szerkezet, amely az érzékszervektől impulzusokat, azaz látás-, hallás-, szaglás- vagy ízingereket kap.

Az idegrendszer második funkcionális eleme azvegetatív (vegetatív) idegrendszer . Az idegrendszer ezen elemének elnevezése onnan ered, hogy tevékenysége teljesen a tudatos irányításunk nélkül megy végbe. Az autonóm rendszeren belül két ellentétes rész van:

  • szimpatikus idegrendszer
  • paraszimpatikus rendszer

Az autonóm rendszer számos különböző jelenségért felelős, pl. befolyásolja a szívműködést, szabályozza az emésztőrendszert, szabályozza a záróizom (beleértve a hólyagzáróizom) állapotát, felelős a pupilla állapotáért (az autonóm rendszer okozza a pupilla szűkületét vagy tágulását), ill. befolyásolja a légutak állapotát (ez a rendszer a hörgők szűküléséhez vagy tágulásához vezethet.)

Idegrendszer: sejtszerkezet

Az idegrendszert felépítő alapsejtek aneuronok . Az idegrendszer működéséhez számos elem nélkülözhetetlen. Az idegsejt testének kétféle kiemelkedése van: rövidebb dendritek és hosszabb axonok.

A dendritekelsősorban a szorosan elhelyezkedő idegsejtek közötti információtovábbításra szolgálnak.Az axonokjóval hosszabb vetületek (emberben az axon hossza akár a száz centimétert is elérheti), és funkciójuk az, hogy idegimpulzusokat küldjenek sokkal nagyobb távolságra.

Az emberi idegrendszer akár 15 milliárd neuront is tartalmazhat, határozottan - mert akár tízszer annyi más sejt, úgynevezett gliasejtek is lehetnek benne. Az idegrendszer ilyen típusú sejtjei a következők:

  • mikroglia
  • oligodendrociták
  • asztrociták
  • ependemociták
  • Schwann-sejtek

Az ilyen típusú gliasejtek mindegyike fontos szerepet játszik az idegrendszerben. A mielinhüvely kialakításában részt vevő sejtek az oligodendrociták és a Schwann-sejtek.

Az asztrociták támogatják a neuronokat és befolyásolják az idegi impulzusok átvitelét, míg az ependemociták fontosak a vér-agy gát megfelelő működéséhez

A mikroglia sejtek feladata viszont az idegrendszer struktúráinak védelme – a mikroglia kifejezésaz immunrendszer idegrendszeri sejtjei

Idegrendszer: Jellemzők

Az idegrendszer elsődleges feladata a jelek - idegimpulzusok - továbbítása az idegsejtek között. Ennek oka a szinapszisok, vagyis az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok, de az idegsejtek és például az izomsejtek vagy az érzékszervekhez tartozó sejtek közötti kapcsolatok is.

Az idegsejteken belüli impulzusokat küldik, mert ezek a struktúrák elektromosan gerjeszthetők. Ily módon a jel addig halad az idegsejtben, amíg el nem éri a szinapszist, pontosabban a preszinaptikus terminálisnak nevezett elemét. Számos változás hatására neurotranszmittereknek nevezett molekulák szabadulnak fel a szinaptikus térbe. Elérik a szinapszis következő elemét - a posztszinaptikus terminált - és miután a receptorokhoz kötődnek, újabb elektromos impulzus jön létre.

Az emberi idegrendszerben számos különböző neurotranszmitter található, amelyek közül a legfontosabbak:

  • noradrenalina
  • szerotonin
  • dopamin
  • glutaminsav
  • gamma-aminovajsav (GABA)
  • acetilkolin
  • hisztamin
  • adrenalina

A szinapszisok létezésének köszönhetően az emberi idegrendszer képes információkat fogadni a külső környezetből - az ilyen jellegű impulzusok az ún. afferens rostok.

Az emberi szervezet eltérően tud reagálni a kapott ingerekre - például a környezet alacsony hőmérsékletére vonatkozó információ regisztrálása után stimulálhatók a szervezetben a hőtermeléssel kapcsolatos jelenségek. Az ilyen információ a központi idegrendszer struktúráiból a végrehajtó szervekbe a fent említett rostokon kívül más, azaz pl. centrifugális (efferens) szálak

Az idegrendszer funkciója a szenzoros ingerek már említett észlelése, de szerepe a motoros tevékenységek szabályozása is. Az idegrendszer struktúrái szabályozzák, hogyan járunk, írunk vagy nyúlunk bármilyen tárgyhoz. Szinte elképzelhetetlennek tűnhet, de mielőtt bármilyen tevékenységet végeznének az idegrendszer struktúráiban, nagyszámú idegi jel átvitele történik meg, melynek célja az adott mozgás folytonosságának és helyességének biztosítása

Az idegrendszer az az átfogó szint, amely a többi testrendszer tevékenységét szabályozza. Az agytörzsben elhelyezkedő központok befolyásolják a szív működését, szabályozzák a légzőrendszer működését vagy akárszabályozza a vérnyomást.

Az endokrin rendszer is állandó kapcsolatban áll az idegrendszerrel – az utóbbihoz tartozó szervek, mint például az agyalapi mirigy és a hipotalamusz, különféle hormonokat (például a hipotalamusz liberinjeit és sztatinjait, valamint az agyalapi mirigy trópusi hormonjait) választják ki. más endokrin mirigyek, például a pajzsmirigy, a mellékvesék vagy az ivarmirigyek működésének és szekréciójának szabályozása.

Az idegrendszer funkciói közé tartozik a hajtási viselkedés szabályozása is. Az emberi testnek ebben a részében helyezkednek el az éhséggel és jóllakottsággal kapcsolatos központok, emellett az idegrendszer felelős az emberi szexualitással és szaporodással kapcsolatos jelenségek szabályozásáért is.

Az idegrendszeren belül az érzékszervekből érkező ingerek végső feldolgozása is megtörténik. Az idegrendszer legfelső szintjén - a központi idegrendszeren belül - az érzékszervek által kapott impulzusok elemzése és integrálása történik.

A nyelven és az orr belsejében található fül-, szem- vagy receptorsejtek természetesen szükségesek az érzékszervi ingerek fogadásához, de csak ezek megfelelő elemzése az agy meghatározott központjaiban - például a látó- vagy hallókéregben - teszi lehetővé azt látjuk, amit látunk, azt halljuk, amit hallunk.

Az idegrendszer funkciói közül nem lehet megemlíteni azokat a jelenségeket, amelyeket minden ember átél, ugyanakkor még nem kellően ismert és értett. Olyan jelenségekről beszélünk, mint az emlékezet vagy a gondolkodás – az idegrendszer megfelelő működésének köszönhetően ilyen jelenségek is lehetségesek

Idegrendszer: betegségek

Az idegrendszerrel összefüggő betegségekkel neurológus foglalkozik

A betegségek csoportjában sok különböző entitás található, amelyek megtámadják a szervezet kezelési központját. Az idegrendszer betegségei a következők:

  • Veleszületett entitások (például spina bifida, meningealis hernia, hydrocephalus és anencephalia)
  • fertőző betegség (például központi idegrendszeri szifilisz, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy agytályog)
  • központi idegrendszeri daganat (sok különböző központi idegrendszeri daganat létezik, például glioblasztóma, meningioma vagy asztrocitóma)
  • emellett a központi idegrendszerben a test más szerveiből származó daganatok áttétei is előfordulhatnak, mint például a tüdőrák vagy a melanoma
  • érbetegségek (beleértve pl. a stroke-ot, de agyi aneurizmákat vagy fejlődési rendellenességeket isCNS erek)
  • sokféle epilepszia
  • neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór vagy amiotrófiás laterális szklerózis)
  • sclerosis multiplex
  • demencia (pl. Lewy-testes demencia vagy frontotemporális demencia)
  • myasthenia gravis
  • Guillain-Barre-szindróma
  • sérülések és kapcsolódó - gyakran sajnos visszafordíthatatlan - idegrendszeri károsodások (például különféle hematómákkal, például subarachnoidális vagy intracerebrális hematómával, vagy egyéb problémákkal, mint például agyi zúzódás vagy gerincvelő-szakadás)
  • Parkinson-kór
  • prionbetegségek (pl. Creutzfeldt-Jakob-kór)
  • a központi idegrendszer szöveteinek mérgező károsodása (pl. Korsakoff-szindróma formájában)
  • különböző típusú fejfájás (mint pl. migrén, cluster fejfájás vagy paroxizmális hemicransmissió)
  • polyneuropathia

A fenti lista - összetettsége ellenére - csak szerény vázlata az idegrendszer lehetséges betegségeinek.

Ennek a kérdésnek a megvitatása során nem lehet megemlíteni azokat az entitásokat, amelyek előfordulása idegrendszeri rendellenességekkel, azaz mentális betegségekkel és rendellenességekkel kapcsolatos. Problémák, például

  • skizofrénia
  • bipoláris zavar
  • depresszió
  • autizmus
  • mentális retardáció

is általában az idegrendszer betegségeinek tekintik.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia