Az arcideg bénulása az egyik leggyakoribb agyidegbénulás. Az arcideg (hetedik agyideg) bénulásának okai eltérőek, csakúgy, mint a tünetek – egyes betegek csak egy cseppet tapasztalnak a szájzugból, míg másoknak az összes arcizom megbénul. Nézze meg, hogyan lehet felismerni az arcidegbénulást, hogyan kell kezelni és rehabilitálni ezt az állapotot.

Arcidegbénulása koponyaidegek egyik leggyakoribb bénulása. Az arcideg a hetedik a tizenkét agyidegpár közül. Ez a szerkezet az autonóm rendszerhez tartozó szenzoros, motoros és paraszimpatikus rostokat tartalmaz. Emiatt az arcideg megfelel többek között a nyelv elülső 2/3-ának ízérzésére, szabályozza az arcizmok aktivitását, valamint részt vesz a könny- és nyálkiválasztás szabályozásában is.

Az arcideg bénulása: okai

Az arcideg bénulása lehet veleszületett és szerzett is. Az arcidegbénulás lehetséges okai:

  • Moebius-szindróma (az elrabló ideg bénulásához is társul)
  • szülés csipesszel
  • szarkoidózis
  • stroke (főleg sinus stroke)
  • Lyme-kór
  • aktív herpeszfertőzés
  • zsindely
  • myotóniás dystrophia
  • fejsérülések (különösen azok, amelyek a halántékcsont károsodásával járnak)
  • Millard-Gubler szindróma
  • fülgyulladás
  • Guillain-Barre csapat
  • Ramsay-Hunt szindróma
  • cukorbetegség
  • szklerózis multiplex
  • mononukleózis
  • fültőmirigy daganatai
  • pajzsmirigy túlműködés
  • terhesség
  • A-vitamin hiány
  • mérgezés (pl. szén-monoxiddal vagy etilénglikollal)
  • központi idegrendszer daganatai (különösen azok, amelyek az arcideg magjai vagy rostjai közelében alakulnak ki)
  • alkoholfogyasztás
  • Melkersson-Rosenthal szindróma
  • myasthenia gravis
  • fejben végzett posztoperatív beavatkozások szövődményei (akkor az arcideg bénulása iatrogénnek minősül, ilyen szövődmény léphet fel pl. a mandula eltávolítása, ill.daganat reszekciót követően)

A lehetséges okok kivételesen nagy száma ellenére az arcidegbénulás kiváltó okát leggyakrabban nem lehet azonosítani – ekkor diagnosztizálják az arcideg idiopátiás bénulását (Bell-bénulás).

Arcidegbénulás: típusok és tünetek

Az arcidegbénulásnak két típusa van:

Az arcideg bénulása lehet kétoldali, de ez ritka helyzet - a leggyakoribb ennek az idegnek az egyoldali bénulása

  • perifériás: akkor fordul elő, ha a hiba magában az arcideg rostjaiban található, a tünetek az arc teljes oldalára vonatkoznak az idegkárosodás oldalán
  • központi: az agyi arcideg magjának károsodásával jár, ennek során a tünetek az arc ellenkező oldalára vonatkoznak, és a bénulás csak az arc alsó részének izmait érinti

Az arcidegbénulás során az arcizmok működésképtelenné válnak. Előfordulhat, hogy a betegek nem tudják:

  • homlokráncolva
  • vigyorog a foga
  • vonja fel a szemöldökét
  • síp
  • csukja be a szemet (a szemgolyót körülvevő izmok bénulása miatt problémák adódhatnak a szem becsukásával)

A könny- és nyálkiválasztásban is zavarok léphetnek fel, valamint az arc érzésében, valamint a nyelv elülső felületéről származó ízérzékelésben is.

Arcidegbénulás: diagnózis

A diagnosztikai folyamat menete az arcidegbénulás gyanúja esetén a betegség feltételezett okától függően változik. Mint korábban említettük, a leggyakoribb a Bell-féle bénulás, amelynek oka nem állapítható meg, de alapértelmezés szerint ez a diagnózis – csak az arcidegbénulás minden egyéb lehetséges okának elvetése után állapítható meg.

A neurológiai vizsgálatok alapvető fontosságúak a betegség diagnosztizálásában. Ennek alapján felvethető a gyanú, hogy a bénulás központi vagy perifériás. Ezenkívül ez a teszt felméri, hogy a páciens megbénította-e más agyidegeket, és van-e egyéb neurológiai rendellenesség. A további diagnózis a betegség lehetséges okától függ. Képalkotó vizsgálatok végezhetők fejsérült betegeknél vagy olyanoknál, akiknek proliferatív betegségük van. A kutatás is hasznos lehetlaboratóriumi vizsgálatok (pl. vér a gyulladásos markerek meghatározására fertőzés gyanúja esetén) vagy immundiagnosztika (pl. Lyme-kór gyanúja esetén). Alkalmanként elektrofiziológiai vizsgálatokat is végeznek az arcideg károsodás mértékének felmérésére

Megéri tudni

Ha egy betegnél az arc ideg bénulását diagnosztizálják, az állapot súlyossága a House és Brackmann skála segítségével határozható meg. Ezen a skálán hat fok van:

  • I. fokozat: az arcizmok teljesen működőképesek
  • II-V. fokozat: a mimikai izmok paréziséhez kapcsolódik, enyhe (II), mérsékelt (III) és jelentős (IV) és súlyos (V) között
  • VI. fokozat: teljes bénulást jelent az arcizmok mozgásának képtelenségével

Arcidegbénulás: kezelés

A leggyakoribb arcidegbénulás, a Bell-féle bénulás esetén gyógyszeres kezelést alkalmaznak - glükokortikoszteroidot kapnak a betegek. Más esetekben a terápia a bénulás konkrét okától függ.

Abban az esetben, ha az arcideg tartósan károsodott (pl. trauma vagy egyéb állapotok sebészeti kezelésének szövődményei miatt), műtéti kezelés alkalmazható. Idegtranszpozíciós eljárásokat alkalmaznak (pl. lehetőség van a sérült ideg összekapcsolására egy másik, kórosan nem érintett arcideggel, vagy más agyideggel, pl. szublingvális), valamint izomtranszplantációt (ennek köszönhetően a beteg képes lehet hajtson végre bizonyos arcmozgásokat ezen egyéb izmok segítségével).

A szem becsukásának korlátozott lehetősége miatt az arcidegbénulásban szenvedő betegeknek ajánlott a szem fokozott ápolása. A szaruhártya túlzott kiszáradása például a fertőzés kockázatának növekedéséhez vezethet. A szem védelme érdekében tanácsolható a betegeknek az ún műkönnyek, ráadásul éjszakai elalvás előtt speciális tapaszokkal takarhatják be a szemet.

Arcidegbénulás: prognózis

Az arcidegbénulásban szenvedő betegek prognózisa a betegség okától függ. A legtöbb esetben a bénulás tünetei idővel eltűnnek, de különböző időpontokban fordulnak elő - egyes betegeknél a betegség néhány nap múlva, másokban csak néhány hónap múlva megszűnik. A bénulás okától függetlenül a betegeknek ajánlott rehabilitáció. Míg az arcizmok gyakorlása általában nem gyorsítja fel a gyógyulási folyamatot, de megakadályozza a tartós kontraktúrák megjelenését

Egy kicsit rosszabba teljes arcidegkárosodásban szenvedő betegek prognózisa - ilyen helyzetekben a bénult izomműködés (legalábbis részleges) helyreállítása általában műtéti kezelés nélkül lehetetlen.

Kategória:

Neurológia