ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Tomasz Nęcki

A személyiségzavarokat nem könnyű diagnosztizálni – pl. mert az egyéni személyiségzavarok felismerésének kritériumai olyan összetettek, hogy néha nehéz megkülönböztetni a viselkedési normát az attól való eltéréstől. Sok esetben azt is nehéz pontosan meghatározni, hogy egy adott betegnél melyik személyiségzavar van jelen.

Osztályokszemélyiségzavarokvan legalább néhány – lent található az elérhető besorolások egyike:

Személyiségzavarok - paranoid személyiség

Az ebben a személyiségzavarban szenvedő betegek túlságosan gyanakvók, és azt hiszik, hogy mások megpróbálják bántani őket. Emiatt titkolóznak, és nem szívesen mesélnek másoknak magukról. Észrevehetik a sértést olyan viselkedésben és szavakban, amelyeknek egyáltalán nem volt célja az üzenet közvetítése.

Ezenkívül a paranoiás személyiségzavarban szenvedők általában vonakodnak a megbocsátástól.

Nehéz lehet együtt élni egy paranoiás emberrel, mert gyakran a hűtlenség gyanúja – általában alaptalan – a partner felé irányul.

Személyiségzavarok - skizoid személyiség

A skizoid személyiségű emberek általában individualisták. A másokkal való kapcsolattartás nem okoz számukra elégedettséget, ezért a skizoid személyiségzavarban szenvedő betegek nem lépnek tartós kapcsolatokba. A szexualitással kapcsolatos kérdések is alig érdeklik őket.

Az ezzel a problémával küzdők általában inkább önállóan végeznek különféle tevékenységeket, ezért inkább olyan foglalkozásokat választanak, ahol nincs szükség csoportmunkára

Személyiségzavarok – elkerülő személyiség

Ahogy a neve is sugallja, elkerülő személyiségzavarok esetén a betegek kerülik a tevékenységeket.

Nem vállalnak igényesebb feladatokat, korlátozhatják az interperszonális kapcsolatokat is. Az ilyen magatartás alapja az alacsony önbecsülés és a kritikától való félelem.

Személyiségzavarok - függő személyiségzavar

Az eltartott betegeket mások eltartottként írhatják le. Nehezen fejezik ki véleményüket, nehezen tudnak önálló döntéseket hozni. Folyamatos támogatást várnak el másoktól ésellátás, és ezek az igények olyan nagyok, hogy kielégítésük érdekében a betegek készek még kellemetlen tevékenységek elvégzésére is.

A függő személyiségzavarban szenvedő betegek viselkedésének oka az a félelem, hogy mások segítsége nélkül nem lesznek képesek egyedül megbirkózni az élettel.

Személyiségzavarok - borderline személyiség

Nem csak a borderline személyiségzavarban szenvedő betegek élnek nehezebben – az ezzel a rendellenességgel járó problémákat a beteg közvetlen környezete is érzi. Ebben a kategóriában a legélénkebb kifejezés a "szerelemből a gyűlöletbe" lesz.

Ez a fajta személyiségzavar azzal a ténnyel jár együtt, hogy a betegek könnyen átmennek egyik érzelmi állapotból a másikba – egy pillanat alatt kifejezhetik szeretetüket valaki iránt, csak hogy egy pillanat alatt mennyire utálják ugyanazt a személyt.

Ezeknek a betegeknek a hangulata gyakran ingerlékeny (diszfóriásnak nevezik). A Borderline típusú személyiségzavarok során impulzív viselkedés figyelhető meg, mint például kockázatos szexuális tevékenység, szerencsejáték vagy kábítószer-használat.

személyiségzavar - anankasztikus személyiség

Előfordulhat, hogy az anakasztikus személyiségzavarral küzdő személyt nem kedvelik a felettesei. Az ilyen betegeket néha túlzottan merevnek nevezik – mindent meghatározott sorrendben és a részletekre való túlzott odafigyeléssel kell csinálni.

Az anankasztikus típusú személyiségzavarok során a perfekcionizmus oda vezethet, hogy igen - a feladatot rendkívül pontosan hajtják végre, de a fő cél elmosódik

Annak érdekében, hogy csak meghatározott feladatokat vagy tevékenységeket végezzenek, az e kategória problémájával küszködő emberek dönthetnek úgy, hogy nem pihennek vagy nem szocializálódnak.

Személyiségzavarok - disszociális (antiszociális) személyiség

Emberek, akik tagadják a törvények és szabályok létezését – így lehetne jellemezni a disszociális személyiségzavarral küzdő embereket. Ezek a betegek ismételten megszegik a törvényt, tiltott cselekményeket követnek el, és agresszívek lehetnek. Viselkedésük legalábbis impulzívnak mondható, emellett gyakran visszaélnek különféle pszichoaktív szerekkel (alkohollal vagy drogokkal).

A disszociális személyiség másik jellemzője, hogy a betegek elvesztik a mértékletesség érzését, és viselkedésük nem idézi elő a saját viselkedésükre vonatkozó reflexiókat, ami végső soron nincs összhangban az uralkodó társadalmi normákkal.

Ajánlott cikk:

Disszociális személyiség (pszichopátia): okok, tünetek, kezelés

Személyiségzavarok - hisztrionikus személyiség

EzzelA személyiségzavar állandóan a figyelem középpontjába kerül. A betegek gyakran nem megfelelően viselkednek az általánosan elfogadott szabályokhoz képest, viselkedésük rendkívül csábító lehet, vagy szexuális felhangok jellemzik.

Histrionikus személyiségzavarok esetén felhívható a figyelem a viselkedés túlzott teatralitására és az interperszonális kapcsolatok túlzottan bensőséges észlelésére (ezeknél a betegeknél a másokkal való kapcsolat sokkal szorosabbnak és bensőségesebbnek tűnik, mint amilyenek valójában).

A személyiségzavarok okai

  1. A személyiségzavar diagnosztizálásánál figyelembe vett kritériumok egyike az az életkor, amikor a betegnél először jelentkeztek a rendellenesség tünetei. Általánosságban elmondható, hogy a személyiségproblémák általában serdülőkorban és korai serdülőkorban jelentkeznek.
  2. A személyiségzavarok előfordulását befolyásolhatják különböző családi problémák (pl. szülőhiány, helytelen szülők közötti kapcsolatok, szociális patológiás körülmények között növekszik), de a bántalmazás megélése is.
  3. Az ismertetett problémacsoport kialakításában a gyermek és a szülők kapcsolata is fontos - a személyiségzavarok megélését befolyásolhatja pl. túlzott, állandó szülői kontroll vagy a gondozókból áradó érzelmi hidegség
  4. Egy még mindig tisztázatlan szempont a személyiségzavarok biológiai meghatározói. A neurotranszmitter rendszerek rendellenességeire vonatkozó hipotézis azon a tényen alapult, hogy egyes személyiségzavarokban a betegek állapotának javulása lehetséges a farmakoterápia (pl. antidepresszánsok bordeline zavarokban) végrehajtásának köszönhetően.
  5. A kábítószerrel való visszaélés hatásait is figyelembe veszik, mint a személyiségműködési problémák kialakulásához kapcsolódó tényezőket

Személyiségzavarok kezelése

A pszichoterápia a személyiségzavarok kezelésének alapja. Típusától és az adott beteg szükségleteitől függően időtartama változó – esetenként a kezelés akár több hónapot is igénybe vehet. Egyéni és csoportos pszichoterápiát, valamint családterápiát egyaránt alkalmaznak. Néha az ún szociális készségek képzése.

A farmakoterápiát időnként alkalmazzák személyiségzavarban szenvedő betegeknél, azonban egy tényt itt egyértelműen hangsúlyozni kell: a rendellenességek e csoportjának kezelésére nincsenek gyógyszerek.

A farmakológiai készítmények csak támogató szerepet töltenek be, és a beteg alapos felmérése után kerülnek bevezetésre - ha egyéb probléma (pl. depresszióval összefüggő depresszió) van, akkor segít.a betegnek antidepresszáns szedését javasolhatják.

A lehetséges gyógyszerhasználat a beteg személyiségzavarának típusától is függ - például borderline személyiségzavar esetén a betegek egy része kedvező hatást ér el a hangulatstabilizátorok (hangulat normalizálása), ill. antidepresszánsok

Ajánlott cikk:

A személyiségzavarok kezelésének módszereiA szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Pszichiátria