- A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) okai
- A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kockázati tényezői
- A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) tünetei
- A poszttraumás stressz zavar (PTSD) következményei
- A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) felismerése
- A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelése
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) különféle traumák – például autóbaleset, szeretett személy halála, de katonai műveletekben való részvétel – után is kialakulhat. A tünetek – amelyek jelentősen befolyásolják a beteg működését – akár több hónappal a stresszhelyzet kialakulása után is jelentkezhetnek. Tehát milyen tünetek jelentkezhetnek a PTSD során? Mik ennek az egyénnek az okai, és hogyan kezelik?
A poszttraumás stressz zavar(PTSD) csak az 1970-es években vált egyértelműen megkülönböztethetővé az orvosi besorolásokban, vele együtt a betegségek különböző pozíciókban jelentek meg. Bizonyítékként Odüsszeusz említhető, aki visszatérő emlékeket élt át azon háborúkról, amelyekben részt vett. A PTSD-t azonban nemcsak az irodalmi hősök, hanem maguk a szerzők is megtapaszt alták – a 19. században Charles Dickens egy vasúti baleset résztvevője volt, amely után valószínűleg élete végéig kísértették a baleset emlékei.
Nem csoda, hogy a poszttraumás stressz zavar a kezdetektől fogva az emberiségben lehetett. Hiszen bármikor megtörténhettek különféle stresszes, traumatikus események. Manapság a problémát jól ismerik az orvosok. Ismeretes, hogy bármely korcsoportban előfordulhat, és a nők gyakrabban küzdenek PTSD-vel, mint a férfiak. A poszttraumás stressz zavar okait is felfedezték.
A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) okai
Általánosságban elmondható, hogy a PTSD-t különféle, rendkívül megterhelő, traumatikus, szokatlan események okozhatják, amelyek meghaladják az egyén azon képességét, hogy kezelni tudja ezeket. Tehát lehetetlen egyértelműen felsorolni itt a poszttraumás stressz zavar összes lehetséges okát.
Ahogy egy ember jobban meg tud birkózni egy eseménnyel, egy másik személy ugyanabban a helyzetben egy kicsit rosszabbul járhat, és végül PTSD alakulhat ki.
A poszttraumás stressz zavar jellemzően egy nagyon erős trauma átélésével jár, és valóban - előfordulhat például:
- frontkatonákban,
- szexuális erőszak áldozatainál
- vagy egyes balesetek résztvevői és szemtanúi, pl. autó- vagy vonatbaleset.
A PTSD egy rendkívül súlyos betegség diagnosztizálása vagy egy szeretett személy halála után is előfordulhat (különösen, ha a halál erőszakos volt, vagy gyermekkel kapcsolatos).
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kockázati tényezői
Van néhány ismert kockázati tényező a poszttraumás stressz rendellenességnek. Főleg:
- rosszul működő családban nő fel,
- korábbi gyermekkori trauma,
- személyiségzavar tüneteinek előfordulása a betegnél,
- a közvetlen környezet támogatásának hiánya,
- jelentős életváltozás a traumát megelőzően (pl. munkahelyváltás, költözés).
A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) tünetei
A betegek különböző típusú betegségeket tapasztalhatnak a poszttraumás stressz zavar során. Ebben az esetben az egyik legfontosabb probléma az átélt trauma újraélése.
A PTSD-s betegeknek tolakodó, nem kívánt gondolatai vannak egy traumatikus eseményről. A traumával kapcsolatos rémálmokat tapasztalhatják. Az úgynevezett flashbackek, amelyeket a köznyelvben flash-nek neveznek. Ezek során a páciensnek az a benyomása, hogy újra átéli az egész traumás eseményt.
A PTSD másik sarkalatos problémája az elkerülés. Az élet nagyon különböző területeivel foglalkozik. Általában azonban a PTSD-ben szenvedő személy inkább igyekszik elkerülni minden olyan ingert vagy helyzetet, amely a traumára emlékezteti.
Emiatt elkerülhet bizonyos embereket, helyeket vagy tevékenységeket. Emellett az is előfordul, hogy a beteg – tartva a nagyon súlyos emlékek visszatérésétől – egyáltalán nem akar majd senkivel beszélni a traumájáról.
A PTSD tünetei közé tartozik néhány kognitív hanyatlás és hangulatzavar is. Előfordul, hogy a betegek nem emlékeznek a traumás esemény körülményeire. Vannak azonban olyan gondolataik is, amelyek nincsenek összhangban a valósággal a trauma okáról vagy következményeiről. Nem ritka, hogy bűntudatot érez, rontja önbecsülését, vagy önmagát hibáztatja azért, hogy a traumatikus esemény egyáltalán megtörtént.
A poszttraumás stressz zavar során is előfordulhatanhedonia (képtelenség boldognak érezni magát) és depressziós hangulat. Egyes betegek depressziós hangulat helyett diszfóriát tapasztalnak.
A PTSD más típusú betegségekhez kapcsolódik, mint például alvászavarok vagy koncentrációs zavarok. A PTSD-ben szenvedő betegek gyakran ingerlékenyek. Az is előfordul, hogy könnyen feldühödnek vagy agresszíven reagálnak különféle kudarcokra.
A PTSD-szorongásban szenvedő embereknél potenciális fenyegetés esetén „fokozott készség” figyelhető meg a menekülésre. Lehetséges szomatikus jellegű betegségek is, az ún a szorongás szomatikus megnyilvánulásai, például szívdobogásérzés vagy fejfájás
Érdemes megemlíteni, hogy a PTSD tünetei egy betegnél idővel megváltoztathatják intenzitásukat. Előfordul, hogy egy ideig egy személy különféle betegségeket tapasztal, és idővel intenzitásuk csökken. Azonban egy olyan eseményről hallva, amely közel áll az átélt traumához – a korábban fellépő tünetek ugyanolyan vagy még nagyobb intenzitással visszatérnek.
Ha figyelembe vesszük a poszttraumás stressz zavar fent leírt lehetséges tüneteit, egyértelmű, hogy mennyire összetett a probléma. Hozzá kell tenni azonban, hogy a PTSD következményei - különösen kezelés hiányában - rendkívül súlyosak lehetnek, mind a betegre, mind a közvetlen környezetére nézve.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) következményei
Valójában a PTSD lehetséges következményei meglehetősen könnyen elképzelhetők. Érdemes odafigyelni a problémával kapcsolatos különféle helyzetek elkerülésére, amelyek révén a beteg családi és szakmai élete megsérülhet
A PTSD azonban más mentális zavarok kockázatát is növeli, beleértve:
- depressziós rendellenességek,
- szorongásos zavarok
- vagy étkezési zavarok
Egy másik probléma, amely fokozottan veszélyeztetett a PTSD-ben szenvedők számára, a kábítószerrel való visszaélés.
Lehetetlen megemlíteni az egyénhez kapcsolódó alapvetően legnagyobb fenyegetést, az öngyilkos viselkedést.
A fent említett problémák mindegyikével jól látható a PTSD korai diagnosztizálásának és megfelelő kezelésének fontossága
A poszttraumás stressz-zavar (PTSD) felismerése
A poszttraumás stressz zavar diagnózisát pszichiáterek végzik A diagnózis felállításához össze kell gyűjteni részletes interjút és vizsgálatot végeznia beteg mentális állapota
A PTSD diagnosztikai kritériumai között az egyik legfontosabb szempont, hogy az egyén tünetei valamilyen specifikus, traumatikus esemény kapcsán jelentkezzenek.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a különböző betegségek általában valamivel a trauma után jelentkeznek. Ez az idő heteket vagy akár több hónapot is elérhet,általában azonban a PTSD tünetei a traumás esemény átélését követő 6 hónapon belül jelentkeznek .
Ha PTSD gyanúja merül fel, figyelni kell más entitásokra, akikkel ezt a problémát meg kell különböztetni. Mindenekelőtt meg kell különböztetni az akut stresszreakciótól és az alkalmazkodási zavaroktól. Ezenkívül a differenciáldiagnózisnak tartalmaznia kell a depressziós rendellenességeket, a szorongásos zavarokat és a kényszerbetegségeket is.
Fontos odafigyelni arra is, hogy a betegnek „tipikus” PTSD-je van-e, vagykomplex poszttraumás stressz-zavar (PTSD)Ez utóbbinál különösen jelentkezhetnek problémák. amikor a beteg nem egy, hanem sok ismétlődő traumát él át. Ennek következtében sokkal több tünet alakul ki nála, mint az egyetlen trauma következtében fellépő PTSD.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelése
A PTSD kezelésében a legjobb eredményeket kétféle interakció kombinálásával érhetjük el, ezek a pszichoterápia és a farmakoterápia.
A traumaterápia kétségtelenül nehéz és sokáig tart. Ráadásul a betegek számára gyakran nehéz részt venni rajta, már csak azért is, mert a PTSD-vel kapcsolatos tendencia, hogy elkerüljék a traumatikus esemény újbóli átélését.
Általában azonban a pszichoterápia kézzelfogható előnyökkel járhat. A poszttraumás stressz-zavarban szenvedőknek különösen ajánlott interakciók között elsősorban az expozíción alapuló terápiák, pl. kognitív viselkedésterápia
A poszttraumás stressz zavar gyógyszeres kezelése főként antidepresszánsokat használ, mint például:
- fluoxetin,
- sertralina
- vagy venlafaxin.
Az ilyen típusú gyógyszerek alkalmazása segíthet a betegeknek, pl. hangulatuk és lendületük javításával vagy szorongásuk csökkentésével. Általában azonban csak a gyógyszerek önmagukban nem teszik lehetővé a trauma „átdolgozását”, ezért a farmakoterápiának ki kell egészítenie a pszichoterápiát.
PTSD esetén más módszereket is alkalmaznak. Itt még megemlítheti:
- terápiacsoport,
- szemmozgás-deszenzitizáló terápia
- vagy ismétlődő koponyán keresztüli mágneses stimuláció