A hiperurikémia veleszületett és szerzett okokból is fakadhat – genetikai rendellenességek és a nem megfelelő étrend vezethet. A túlzott húgysavszint a szervezetben tünetmentes lehet, de jelentős fájdalommal járó betegségekhez is vezethet, mint például vesekő vagy köszvény

Hyperuricemia( hyperuricemia ) a húgysav megnövekedett szintje a vérben. A húgysav olyan anyag, amely olyan vegyületek metabolizmusa során képződik, mint a purinbázisok vagy nukleinsavak. Kiürülése a szervezetből elsősorban a húgysav vizelettel együtt történő eltávolításával történik, kis része (kb. 25%) pedig az emésztőrendszerbe kerül, és onnan a széklettel együtt távozik.

A szervezetben fiziológiásan termelődő húgysavat eltávolítják belőle, majd koncentrációja a vérszérumban nem haladja meg a normál határértéket, ami 7 milligramm húgysav egy deciliter vérben. Abban az esetben, ha ennek az anyagnak a tartalma a vérben meghaladja a fent említett értéket, lehetővé válik a hiperurikémia diagnosztizálása. Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul minden életkorban, mert a hiperurikémia sokféleképpen fordulhat elő.

Hiperurikémia: okai

A hiperurikémia általában háromféleképpen fordul elő. Az első a húgysav fokozott termelése, a második a csökkent kiválasztódása és az ezzel járó koncentráció növekedése a vérben, a harmadik mechanizmus pedig a fent említett kettő kombinációja.

A hyperuricemia megjelenhet a betegben születésétől fogva fennálló betegségek következtében, és az egyén élete során szerzett terhekkel összefüggésben is kialakulhat. Az elsődleges hiperurikémia a purinvegyületek metabolizmusával kapcsolatos, genetikailag meghatározott enzimatikus rendellenességek eredménye. Ilyen probléma például a Lesch-Nyhan-szindróma, hiperurikémia is kialakulhat - a vér emelkedett húgysavszintjének okai ebben az esetben a következők lehetnek:

  • magas vérnyomás,
  • bizonyos gyógyszerek (pl. kacs- és tiazid diuretikumok, ciklosporin, acetilszalicilsav vagy etambutol) használata,
  • purinban gazdag ételek fogyasztása (pl.vörös hús),
  • pajzsmirigy alulműködés,
  • veseelégtelenség,
  • túlzott alkoholfogyasztás,
  • elhízás

A meglehetősen szokatlan állapotok hiperurikémiához is vezethetnek. Az első az ún tumor lízis szindróma, amely rákellenes gyógyszerek alkalmazása után fordulhat elő. Ezt az állapotot a fokozott sejtlebomlás okozza, és a hiperurikémia egyik tünete. A vér húgysavszintjének emelkedésének másik lehetséges oka a rendkívül magas … fizikai megerőltetés

Hiperurikémia: tünetek

Maga a hyperuricemia nem kell, hogy a betegekben semmilyen betegség fellépését okozza, sőt, még az emelkedett húgysavszinttel küzdők 2/3-ánál sem alakul ki hyperuricemia tünete. A betegek addig nem tapasztalnak egészségügyi problémákat, amíg a hyperuricemia szövődményei nem alakulnak ki – ezek közül a leggyakoribb a köszvény és a nephrolithiasis.A köszvény során a nátrium-urát kristályok felhalmozódnak az ízületekben, ami végül ezen ízületek gyulladásának kialakulásához vezet. A köszvényes betegek a következőktől szenvedhetnek:

  • erős fájdalom és merevség az ízületekben,
  • mozgáskorlátozott az érintett ízületekben,
  • az ízületi struktúrák vörössége és duzzanata

Egy másik állapot, amelyet hyperuricemia okozhat, a nephrolithiasis. A kialakuló köszvénylerakódások kicsik lehetnek, és a vizelettel együtt ürülhetnek ki a szervezetből, míg a nagyobb képződmények a húgyúti rendszer struktúráiban helyezkedhetnek el, és olyan betegségekhez vezethetnek, mint:

  • erős fájdalom (különböző helyeken lokalizálható, pl. az ágyéki régióban, a hasban vagy az ágyékban),
  • hányinger,
  • fájdalom vizelés közben,
  • vér a vizeletben,
  • vizelési nehézség

Hiperurikémia: diagnosztika

Magát a hiperurikémiát a húgysav koncentrációjának mérésével diagnosztizálják a vérben. Néha olyan betegeknél, akiknél hiperurikémia gyanúja áll fenn, vizeletvizsgálatot is elrendelnek. Az emelkedett húgysavszinttel rendelkező betegeknél végzett egyéb vizsgálatok a tüneteiktől függenek. Például köszvényben szenvedőknél lehetőség van folyadékgyűjtésre az érintett ízületekből elemzés céljából, amiben kimutatható a nátrium-urát kristályok jelenléte. Másrészt a vese urolithiasis gyanújával rendelkező betegek diagnosztizálásában képalkotó vizsgálatok, például ultrahangvizsgálatok alkalmazhatók, amelyek lehetővé teszik a lokalizált kórképek megjelenítését.vizelet lerakódások

Hiperurikémia: kezelés

A hyperuricemia kezelése nem mindig szükséges. Azoknál az embereknél, akiknél ez az állapot nem vezet semmilyen tünethez, a kezelést általában csak akkor kezdik meg, ha vérük húgysavszintje meghaladja a 12 mg/dl-t.

Más a helyzet azoknál a betegeknél, akiknél a hyperuricemia miatt köszvény alakult ki. Ebben az esetben a kezelés kettős: a betegeknek gyógyszereket adnak a köszvény rohamának megállítására (például kolchicint vagy nem szteroid gyulladáscsökkentőket), valamint a betegség későbbi epizódjainak megelőzésére szolgáló készítményeket. A köszvényes rohamok megelőzésének kezelésében olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a húgysav koncentrációját a plazmában. E csoport képviselőiként allopurinol, febuxosztát, benzbromaron és probenecid adható, azonban a hyperuricemia kezelése nem csupán gyógyszeres terápiát foglal magában. A betegeknek óvakodniuk kell az olyan anyagok fogyasztásától is, amelyek a vér húgysavszintjének növekedéséhez vezethetnek – ilyenek például bizonyos élelmiszerek (például belsőségek, vörös húsok vagy magas fruktóztartalmú édes termékek) és az alkohol. A hiperurikémia kockázatának csökkentése érdekében a beteg egyéb állapotainak (pl. magas vérnyomás vagy cukorbetegség) megfelelő kezelése is szükséges, az elhízott embereknél pedig fogyás szükséges.

Kategória:

Kardiológia