A szélütés minden beteg ember életében pusztítást okoz. A fizioterápia a posztakut stroke betegek fő kezelési lehetősége. A fizioterápia egy nagyon változatos terápiás szer, amelyet stroke-os betegeknél három fő formában alkalmaznak: kinezioterápia (kezelés mozgással), fizikoterápia (fizikai ingerekkel végzett kezelés) és masszázs.

A fizioterápiát a stroke utáni betegek számáraa lehető legkorábban el kell kezdeni, és minden beteget bevonni kell. A stroke utáni kezelés legelterjedtebb és legkézenfekvőbb módja a kinezoterápia, amely természetes reakció a mozgás részleges vagy teljes megszűnését okozó betegség következményeire. A fizioterápiát (fényterápia, elektromos terápia, ultrahang, alacsony és nagyfrekvenciás mágneses mezők, vízi környezet, hőterápia stb.) és a masszázst nem önálló módszerként kezelik a stroke főbb következményeinek kezelésében, hanem kinezioterápiát támogató vagy enyhítő hatásként. a betegség egyes másodlagos következményei, pl. fájdalom, felfekvés, duzzanat stb. A fizioterápia alkalmazása mindig indokolt azokban az esetekben, amikor a stroke utáni bármilyen automatikus vagy reflexes mozgásszabályozás zavart szenved, azaz szinte mindig.

A stroke utáni fizioterápia: szakembergárda munkája

A stroke utáni gyógytorna folyamatát gyógytornász irányítja, és ez elsősorban a terápia alapelemeit érinti, vagyis az adott szakaszban alkalmazott stratégiákat, az eljárás intenzitási szintjét, a legkedvezőbb formákat öltve. a beteg befolyásolása és annak meghatározása, hogy milyen arányban kell másokat bevonni a fizioterápiába

A gyógytornász irányítja a fizioterápiás folyamatot a stroke után

A mozgásgyakorlatokat és a munkaterápiát e területek szakemberei végzik, de ezen a területen az eredményesség abszolút feltétele a rehabilitációs team többi tagjának, valamint a gondozóknak és a beteg családjának aktív részvétele. A stroke utáni beteget a napi tevékenység minden megnyilvánulása során (lehetőleg folyamatosan) motoros stimulációnak kell alávetni, ennek feltétele minden vele akkor kapcsolatba kerülő személy megfelelő ismerete. A betegekkel való foglalkozás fenti csoportos módja a filozófia részestroke egységek, és megalapozza nagyobb hatékonyságukat a stroke kezelésében.

A stroke utáni fizioterápia céljai

A stroke-beteg mozgatásának különböző céljai vannak, a motoros rendellenesség mértékétől és típusától, valamint a felépülés szakaszától függően. A gyógytorna alapvető céljai megegyeznek a kezelés fő céljaival, melyek a következők: a beteg minél teljesebb társadalmi szerepvállalásának helyreállítása, a beteg által kívánt életminőség helyreállítása. A gyógytornász befolyása a betegség korai szakaszában a következőkre összpontosul:

  • a légutak állandó átjárhatóságának biztosítása, valamint a tüdőgyulladás és a tüdőembólia megelőzése
  • a páciens biztonságos nyelési funkciójának helyreállítása (aspirációs tüdőgyulladás megelőzése), amelyben a gyógytornász szorosan együttműködik a beteg neurológusával, ápolójával és gondozóival
  • megakadályozza a mélyvénás gyulladást (tüdőembólia kockázata) azáltal, hogy biztosítja a vénás rendszerben a zökkenőmentes véráramlást (a vérrögképződés veszélye) a vénás erekbe, nem pedig a mélyekbe.

Mivel a motoros funkciók helyreállítása még sok évvel a stroke után is elérhető, és a beteg kórházi tartózkodása nagyon rövid, és általában nem haladja meg az incidens utáni első néhány hónapot, a fizioterápiás kezelést kezdetben összpontosítani kell. az alapvető motoros készségek helyreállításáról, amelyek magukban foglalják:

  • a fekvő pozíció változásainak függetlensége
  • független leülés és ellenőrzött visszatérő mozgás
  • a független ülő helyzetének megtartása tartás, támogatás és mozgások nélkül ebben a helyzetben
  • önálló átszállás az ágyból a tolószékbe
  • önállóan felállni és ellenőrzött visszafelé mozgásban
  • álljon egyedül, és mozogjon ebben a pozícióban
  • független, funkcionális járás.

A fenti tevékenységekkel párhuzamosan a betegnek a stroke utáni első napoktól kezdve gyakorolnia kell az alapvető napi tevékenységeket, különösen az öltözködést, a személyes WC-t, valamint az étkezések elkészítését és étkezését. Ezt az eljárást mélyen indokolja, hogy a fenti funkciók zavarának mértéke nagymértékben meghatározza a beteg önállóságának mértékét, és ez az alapja a bonyolultabb motoros készségek kialakításának - amelyek meghatározzák a munkába való visszatérését vagy az önmegvalósítás egyéb formáit. (pl. manipulatív).

Stroke utáni fizioterápia: neuro-facilitáció

A motoros funkciók premorbid formában történő újrateremtésének stratégiája ma a legnyilvánvalóbbposzt-stroke betegeknél. Ezt az irányt "neuro-facilitációnak" nevezték, és leginkább két fizioterápiás koncepció fejlesztette ki: a proprioceptív neuromuszkuláris facilitáció és a Bobath-koncepció. A huszadik század közepétől a PNF-et és az NDT-Bobath-ot használó terapeuták megközelítése áttörést jelentett a stroke utáni betegek mozgásának kezelésében, mivel a fizioterápia hittel kezdett az érintett test felére koncentrálni, amit mára számos tudományos bizonyíték is alátámaszt. hogy a stimuláció csökkentheti a paresis mértékét. A modern fizioterápia előfutárai többek között azt hitték, hogy a kóros izomfeszülés mintái módosulnak a megfelelő gyakorlatok hatására, amelyek hozzájárulnak a megfelelőbb mozgásminták kialakításához. Úgy gondolták, hogy a mozgás visszanyerhető a terápiában számos facilitációs és stimulációs technika alkalmazásával, amelyekhez a terapeuta általában testét és mindennapi tárgyait, ritkábban ortopédiai segédeszközöket használja.

Mindkét fenti koncepció modern megközelítése a stroke utáni betegek kinezioterápiájában számos, a témával foglalkozó szakember nézeteinek az évek során történő fejlődésének eredménye, és gyakorlati tükre a legújabb kutatási eredményeknek. a neurofiziológia területén, és más fejlesztési koncepciókat alkalmaz, mint például a Mozgás-helyreállítási Program, a Szükségszerűség által kiváltott gyakorlatterápia és mások.

A stroke utáni korai fekvőbeteg-fizioterápiás időszakban a betegek sikertelenül próbálják megmozgatni ernyedt végtagjaikat, és a helytelenül végzett mozgáskezelés (pl. túl nehéz gyakorlat) súlyosbítja azt az állapotot, amikor a betegek abbahagyják az érintett testrészek használatát. Az ilyen helyzet a páciens sajátos viselkedéséből adódik, amely abból áll, hogy kudarcokat tapasztal. A páciens, látva az edzéshatások hiányát, tudat alatt fokozatosan lemond a beteg testfél használatáról a meglévő motoros potenciál ellenére, amit „tanult használaton kívüli szindrómaként” definiáltak. A legújabb tudományos bizonyítékok fényében a pácienst tájékoztatni kell arról, hogy a gyors spontán funkciójavulás egy bizonyos időkeretben korlátozható, de azt is tudnia kell, hogy intenzív edzéssel és funkcióismétléssel élete végéig konkrét javulás érhető el.

A fizioterápia eredményessége stroke után

Rengeteg tudományos bizonyíték van arra, hogy a fizioterápia hatásos a stroke után. Az izomerő-ellenállás edzése a lábakban és a karokban még sok évvel a stroke után is javíthatja az erőt. Az állóképességi edzés növeli a funkcionális hatékonyságot és jelentősen javítja a paramétereketszív- és érrendszeri betegségek sok hónappal a stroke után. Az agyvérzést követő első napoktól kezdve nagyon fontos a megfelelő mozgástartományok megtartása és a kóros izomfeszülés megelőzése, amit nyújtó technikákkal, ízületi és izommobilizációval, a végtagok sorozatos gipszezésével, tapingozással (gumival ragasztás) lehet elérni. szalag), ortézisek segítségével, a helyes testtartáson dolgozva.

Necessity Motor Extortion Therapy (rövidítés CIMT), vagy "terápiás interakciók családja, amelynek célja, hogy a szélütést követően a gyengébb felső végtag intenzívebb igénybevételét váltsa ki napi több órán keresztül a mozgás korlátozásával a test egészséges fele", még sok évvel a stroke után is hatásos. A gyalogos futópadon végzett séta edzést egy konkrét feladatra összpontosító hatékony terápia példájaként ismerték el. Számos tudományos tanulmány kimutatta a motoros kéreg jelentős stimulációját a motoros képalkotás során.

Megéri tudni

A stroke utáni kinezioterápia új technológiái a kezelés hatékonyságát javító „know-how”-ként, elsősorban a motoros hiányosságok nagyobb csökkentésében, valamint finom, érzékeny és objektív eszközökként várják a rehabilitáció eredményeit. A mozgásterápia területén a virtuális valósággal, a robotikával és az interaktív visszajelzési programokkal kapcsolatos kutatások eredményei nagyon biztatóak

Lengyel Fizioterápiás Egyesület

Kategória:

Terhesség