Egyre több olyan tényezőt fedeznek fel, amely hozzájárul a mentális betegségek patogeneziséhez. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a mentális betegségek okai a méhen belüli élet során átélt és az egyéni élet során bekövetkezett eseményekre oszthatók. A mentális betegségek okai között vannak biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők.

A betegségeket és a mentális zavarokat – annak ellenére, hogy számos tanulmány foglalkozott velük – még mindig nem ismerik és értik teljesen. A tudósok azonban nem tétlenkednek, és az emberi psziché működésének egyre több olyan aspektusa válik világossá, amely eddig rejtély volt.

Kétségtelen, hogy a kialakulásukban szerepet játszó tényezőkön végzett munka ugyanolyan fontos, mint a mentális betegségek kezelésének módjainak felfedezése.mentális betegségek okairól

vonatkozó elméletek megváltoztak az emberi pszichére vonatkozó további kutatások közzétételével. Ma a múltban elismert államokról, többek között, a varázslat hatásáról vagy a démon általi birtoklásról már sokkal többet tudunk.

A patogenezisben szerepet játszó mentális betegségek okainak általános felosztása biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőket különböztet meg

Mentális betegségek okai: genetikai tényezők

Hajunk, szemünk és vércsoportunk színe az öröklött génektől függ. A szülők által továbbadott genetikai anyaggal lehetőség nyílik különféle betegségekre - köztük lelkiekre is - hajlam kialakítására. A gének mentális betegségek patogenezisében betöltött szerepének gyanúja olyan megfigyelések alapján merült fel, amelyekben hajlam volt az elmezavarok (pl. hangulati vagy szorongásos zavarok) családi előfordulására.

Kiderül, hogy ha egy szülő mentális betegségben szenved, akkor utódait fokozottan veszélyezteti ugyanilyen és más mentális betegségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan megjelenik - a gének inkább a betegségre való fokozott fogékonyságot határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy egy öröklött hajlamú betegnél, a mentális betegségek kialakulásában szerepet játszó egyéb tényezők hatására (lásd alább), nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának, mint a mentális betegségek előfordulásával nem terhelt személynek.mentális egészségügyi problémák a családban

A mentális betegség kialakulásának kockázata személyenként változó. Úgy gondolják, hogy a bipoláris zavar az a probléma, ahol a genetikai tényezők a legkifejezettebbek. Az egypetéjű ikreken (egypetéjű, azaz pontosan azonos genetikai anyaggal rendelkező egypetéjű ikreken) végzett vizsgálatok során kiderült, hogy amikor egyikük a fent említett betegségben szenvedett, annak előfordulásának kockázata, a másik iker esetében pedig 80%-os volt.

Mentális betegségek okai: neurotranszmitterek

A neurotranszmitterek olyan molekulák, amelyek az idegrendszer sejtjei közötti jelek továbbításáért felelősek. A neurotranszmitterek példái közé tartozik a noradrenalin, a dopamin és a szerotonin. Az agyban ezen anyagok mennyiségének megzavarása a mentális betegségek egyik okának tekinthető.

A probléma lehet a hiányuk (például szerotoninhiány depresszióban szenvedő betegeknél) és a túlzott mennyiség (a túl sok szerotonin néha mániás epizódokkal jár, míg a túlzott dopaminszint, amely bizonyos agyi struktúrákat érint, pszichotikus epizódokat okozhat)

Majdnem 8 millió 18-64 éves lengyel küzd kisebb-nagyobb mentális zavarokkal

Mentális egészségügyi problémákat, az élet egy szakaszában, az emberek negyede tapasztal, és a mentális betegségek 20 százalékát teszik ki. Európában minden betegség. A Pszichiátriai és Neurológiai Intézet adatai azt mutatják, hogy közel 8 millió 18 és 64 év közötti lengyel küzd kisebb-nagyobb mentális zavarokkal

Forrás: Biznes.newseria.pl

Mentális betegségek okai: az idegrendszer felépítésének zavarai

A mentális betegség a páciens által átélt trauma következménye lehet. A mentális egészségügyi problémák másik forrása a központi idegrendszer proliferatív folyamatai. Egy eddig teljesen egészséges embernél például egy pszichózis epizódja nem csak pszichiátriai, hanem átfogó diagnózis jelzése kell, hogy legyen – a normális lelki állapottól való ilyen eltérések az agydaganat első tünete lehet.

Az idősek mentális betegségeinek egyik leggyakoribb csoportja a demencia. Ezek közül a leggyakoribb, az Alzheimer-kór a fehérje kóros formáinak agyban történő lerakódásával jár. Végső soron a jelenség idegi károsodás kialakulásához és egy mentális betegség kialakulásához vezet a demencia szindróma formájában.

Mentális betegség okai: ben tapaszt alt eseményekméhen belül

Azt, hogy a beteg pszichiátriai betegségben szenved, a szervezetét még a méhen belüli életszakaszban befolyásoló tényezők határozhatják meg. Mentális betegségeket okozhatnak az agyi hipoxia epizódjai egy fejlődő babánál az anyaméhben. Az anya nem megfelelő viselkedése is növelheti a gyermek fogékonyságát a fent említett betegségekre – ezt a hatást kifejthetik egyes gyógyszerek, de pszichoaktív anyagok, pl. alkohol vagy drog fogyasztása is.

Mentális betegségek okai: exogén anyagok

Feleslegben alapvetően minden lehet mérgező, de vannak olyan anyagok, amelyek néha különösen szerepet játszanak a mentális zavarok kialakulásában. Példák:

  • alkohol (főleg túlzott és krónikus alkoholfogyasztás),
  • drog,
  • booster.

A fent említett pszichoaktív szerek használata kiváltó tényező lehet egy mentális betegség kialakulásában. A kockázat mind az ilyen szerek használatával, mind azok abbahagyásával jár – ha a betegnél kialakult egy adott szerrel szembeni tolerancia, a használat abbahagyása például depressziós epizódot okozhat.

Mentális zavarok epizódjai is társulnak a páciens által szedett gyógyszerekhez. Példaként említhetők a kortikoszteroidok, amelyek mellékhatásai lehetnek depressziós hangulat és pszichózis epizód is. A gyógyszereknél érdemes megemlíteni a hormonális fogamzásgátlókat is, amelyek használata a beteg fokozott ingerlékenységével vagy hangulatromlásával járhat (előfordulhat, hogy egy ilyen epizód intenzitása megegyezik a depresszióéval).

Mentális betegségek okai: fertőzések

Többé-kevésbé, de a fertőzések és fertőzések gyakorlatilag minden embert érintenek. Némelyikük befolyásolhatja a psziché működését. Kiderült, hogy gyermekeknél az ADHD-ra jellemző viselkedésekkel összefüggő rögeszmés- és kényszerspektrum-zavarok egyes esetei streptococcus fertőzés szövődményei lehetnek (akkor az ún. PANDAS-szindrómáról beszélünk - gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai betegségek streptococcus fertőzések).

Mentális betegségek okai: nehéz életesemények

Bizonyos események, amelyek jelentősen megterhelhetik a páciens pszichéjét, olyan ingerek lehetnek, amelyek kiváltják a mentális betegség kialakulását. Példák:

  • egy szeretett személy (házastárs, másik családtag vagy odaadó személy) halálabarát),
  • munkahely elvesztése,
  • lakhelyváltoztatás,
  • válás,
  • terhességvesztés,
  • traumatikus eseményen (lehet autóbaleset és nemi erőszak is),
  • súlyos, krónikus stresszt él át (otthon, munkahelyén vagy bármilyen más környezetben).

A pszichológiai tényezők jelentős szerepet játszanak a mentális betegségek kialakulásában, különösen a rájuk hajlamos embereknél (pl. genetikai terhelés miatt). Súlyos életesemények átélése azonban olyan embereknél is okozhatja a betegséget, akiknek nincs teher – példaként említhetjük egy szeretett személy halálát, amikor nagyon erős szomorúság (normálisnak tekinthető, társul bánat) akár súlyos depresszió epizódjává is válhat.

Mentális betegségek okai: környezeti tényezők

Előfordul, hogy a pszichés betegségek kialakulásában a beteg működési környezete is szerepet játszik. Azok a serdülők, akik társaikkal szemben zaklatást és zaklatást tapasztalnak, különböző típusú depressziós és szorongásos zavarokat is kifejleszthetnek. A túlsúlyos emberek – ha folyamatosan nevetségessé teszik őket – olyannyira aggódhatnak környezetük véleménye miatt, hogy étkezési zavarok, például anorexia vagy bulimia alakulnak ki bennük.

A páciens napi működésének körülményei rendkívül fontosak a psziché megfelelő fejlődéséhez. Ha olyan családban él, ahol a tagok közötti kapcsolati minták abnormálisak, nagyobb a kockázata a mentális betegségek kialakulásának.

Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a páciens valamilyen módon "megfertőződik" egy mentális betegséggel. Potenciálisan fertőzőként ábrázolható entitás az ún őrültség okozta. A betegség során először egy személynél jelentkezik a téveszmés szindróma. Később egy másik személyben, aki általában közeli rokonságban áll, és az eredeti pácienssel némi elszigeteltségben tartózkodik, a hamis, téves hiedelmek és ítéletek hasonló rendszere alakul ki.

Mentális betegségek okai: lehet egy konkrét tényező?

A pszichiátriai betegségek etiopatogenezise legtöbbször többtényezős. Ez azt jelenti, hogy a veleszületett fogékonyságot ezekre a betegségekre más tényezők is befolyásolják, mint például a fent leírt súlyos életesemények, átélt fejsérülések vagy pszichoaktív szerek használata. Bár az orvostudomány egyre többet tud a mentális betegségek okairól, néhány szempont továbbra is rejtély marad. Ezek etiológiájával kapcsolatos kérdésekA betegségek azonban továbbra is felkeltik a tudósok érdeklődését. Az egyik lehetséges információforrás az egyre részletesebb génelemzések elvégzése. Valójában a pszichiátria még ismert lehet – ez idővel kiderül.

Kategória:

Pszichiátria