A gondolkodási zavarok általában a beszédben, a beteg megnyilvánulásaiban nyilvánulnak meg. A gondolkodási zavarok típusától függően – tartalmi, áramlási, szerkezeti és működési zavarok – egy személynek különböző tartalmú tolakodó vagy téveszmés gondolatai lehetnek. Állandóan jelentős mennyiségű szót mond ki, vagy hajlamos az állandó kitérőkre. Ellenőrizze, mik azok a gondolkodási zavarok.

Gondolkodási zavarokabnormalitásról tanúskodnak az új mentális reprezentációk létrehozásának összetett folyamatában a rendelkezésre álló információk átalakításával. A gondolkodási zavarokgondolkodási tartalmi zavarokraésgondolkodási formában jelentkező zavarokraoszlanak, amelyek közé tartoznakpályazavarokésgondolkodás szerkezete és funkciója . A gondolkodási zavarok megnyilvánulhatnak a beszédben, a beteg megnyilvánulásaiban, valamint viselkedésében és viselkedésében

Zavar a gondolkodásban - zavarok a gondolkodás tartalmában

  • Túlértékelt gondolatok (ötletek)

Ezek egy személy által vallott hiedelmek, ítéletek, elképzelések, amelyek alapvetően igazak (nem téveszmék), de túlzott befolyást gyakorolnak az ember döntéseire, viselkedésére és egész viselkedésére. A túlértékelt gondolatok által eluralkodott ember nem szakad el a valóságtól, de viselkedése egyoldalú, radikális, sőt olykor fanatikus, ezért felveszi a személyiségzavar jellemzőit. Egy túlértékelt gondolat vonatkozhat például vallási kérdésekre, amelyek szenvedélyes népszerűsítéséhez kapcsolódnak, vagy például a faji szegregáció és a kapcsolódó diszkrimináció kérdését. Feltalálókban, tudósokban is megjelenhetnek túlértékelt gondolatok, akik annyira belemerültek a kutatásba, hogy elhanyagolják a családi és társadalmi életet.

  • Tévhit

A téveszmék morbid, indokolatlan ítéletek, amelyek logikus érvek vagy valótlanságuk vagy logikátlanságuk bizonyítéka alatt maradnak fenn. A téveszmék sokféle, de mindig abszurd tartalmúak lehetnek. Például egy beteg meggyõzõdhet arról, hogy követik, kihallgatják, mindenki róla beszél, valaki olvas a gondolataiban stb.

  • Mentális automatizmus

A beteg embernek nincs befolyása saját gondolataira, beszédére vagy mozgásaira. A páciens véleménye szerint ezek megtörténnekautomatikusan nem tartoznak akarat alá.

  • Tolakodó gondolatok (rögeszmék)

A beteg nem tud megszabadulni a tolakodó gondolatoktól, képektől vagy ugyanazon tevékenységek újra és újra elvégzésétől, hiába próbálták és igyekeznek szétválasztani őket, pl. egy bizonyos számig számolva egy adott tevékenység elvégzése előtt.

Abnormális gondolkodás - abnormális gondolkodás

  • lassítás / gátlás- a gondolkodás és a beszéd sebességének különböző fokú korlátozása. A beteg embernek több időre van szüksége nyilatkozatának megfogalmazásához. A lassulás a skizofrén betegségekre, a gondolkodás teljes gátlása pedig a depresszióra jellemző;
  • gyorsulás- a gondolkodás és a beszéd sebességének növelése. A beteget fokozott beszédkészség, beszédkészség, száguldó gondolatok jellemzik;
  • károsító- pillanatnyi, általában váratlan szünet a gondolatok és kijelentések során. Lehet, hogy könnyed érzés.Gondolkodási zavar skizofrénia jellemző;
  • tömeg (mantizmus)- a spontán módon megjelenő gondolati szálak és témák túlzottságának érzése. A beteg személy elveszítheti uralmát gondolatai felett;
  • bőbeszédűség, aprólékosság- hajlam új, általában szükségtelen beszédszálak indítására, annak ellenére, hogy az előzőeket nem fejezzük be, ami megzavarja a fő gondolati szálat. E szálak túlzott részletessége az aprólékosság. A rendellenesség gyakran megfigyelhető szerves mentális zavarokban;
  • verbigerations- szavak és kifejezések hangzásuk utáni automatikus ismétlése, logikai indoklás nélkül, pl. iskola, körök, fájdalmak, hívások;
  • sztereotípiák, perverzációk, ismétlődések- az ismétlés különböző formái, a gondolkodás és a kijelentések leszűkítése ugyanazokra a témákra, mondatokra vagy kifejezésekre
  • mutizmus- a verbális kommunikáció teljes hiánya. Pszichogén, organikus és skizofrén (kataton) mentális zavarokban figyelhető meg.
  • Słoworok- a beteg folyamatosan nagy számú szót mond;

    • Gondolkodási zavarok - a gondolkodás szerkezetének és működésének zavarai

  • a gondolkodás (alógia) elszegényedése- ez a páciens gondolkodásának és kijelentéseinek mennyiségi vagy tartalmi tartalmának korlátozása;
  • paralogikus gondolkodás- a beteg nem meghatározott logikai szabályokra alapozza gondolkodását, hanem saját "logikájára":

    • - mágikus gondolkodás - az ember egyenlőségjelet tesz a gondolkodás és a cselekvés között (ha úgy gondolom, hogy a lámpás kigyullad, akkor megtörténik), a gondolkodása gyakran kapcsolódik a babonába vetett hithez vagy a gondolkodáshozvágyálom (pl. ha előbb jön a 10-es busz, akkor átmegyek a vizsgán); - ambivalens gondolkodás - egymásnak ellentmondó gondolatok, így - egymásnak ellentmondó állítások; - dereisztikus gondolkodás - a valóságtól elrugaszkodott, álfilozófiával vagy abszurddal teli gondolkodás tartalom;

  • inkoherens gondolkodás- a beteg ember a gondolkodás grammatikai helyességének elvesztése miatt képtelen a gondolkodás összetevőit koherens egésszé egyesíteni;
  • nem kommunikatív gondolkodáse - a beszélgetőpartner meg nem értése jellemzi;
  • figyelemelvonás- a páciens kijelentései érthetetlenné vagy érthetetlenné válnak;
  • zavartság- a megnyilatkozások rendkívül érthetetlenek, összefüggéstelenek, közömbösek. A gondolkodásmód következetlen, és véletlenszerű asszociációkat követ;

    • Bibliográfia:Pszichiátria. Kézikönyv ápolóhallgatóknak , pod. Szerk.: Krupki-Matuszczyk I, szerk. Sziléziai Orvostudományi Egyetem, Katowice, Katowice, 2007.

    Kategória:

    Pszichiátria