Alkalmazkodási zavarok minden emberben előfordulhatnak – olyan helyzetek okozzák, amelyekkel nap mint nap találkozunk, mint például egy munkahely elvesztése vagy elválás egy partnertől. Különbözőek lehetnek: egyeseknél a szorongás és a depressziós tünetek dominálnak, másoknál a viselkedészavarok a legkifejezettebbek. Olvassa el az adaptív rendellenességek altípusait, okait és tüneteit, és tanulja meg, mit kell tenni, ha előfordulnak, azaz hogyan kell kezelni az adaptív rendellenességeket.

Adaptációs zavarokaz ICD-10 orvosi osztályozásában egy csoportban jelennek meg az akut stresszválasz problémájával együtt. Bár mindkét személy jelentős különbségekben különbözik, van egy közös nevezőjük, amelyek a stresszes helyzetek.

Tartalom:

  1. Alkalmazkodási zavarok: okai
  2. Alkalmazkodási zavarok: tünetek
  3. Alkalmazkodási zavar: kezelés

Alkalmazkodási zavarok bárkinél előfordulhatnak – gyermekeknél, fiatal felnőtteknél és időseknél jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sokukat egyáltalán nem ismerik fel (például azért, mert sok ilyen problémával küzdő beteg nem fordul orvoshoz), nincs pontos statisztika az alkalmazkodási zavarok előfordulásáról.

Alkalmazkodási zavarok: okai

Az alkalmazkodási zavarok okai sok különböző helyzet, amelyek jelentős stressz megéléséhez vezetnek. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy olyan eseményekről van szó, amelyek minden ember életében megtörténhetnek (és nem pl. nagyobb természeti katasztrófákról). Néha szóba kerül, hogy olyan eseményekről van szó, amelyek nem haladják meg az ún hétköznapi emberi tapasztalat.

Pontosabban, alkalmazkodási zavarok akkor jelentkeznek, amikor az ember olyan, számára nehéz eseményekkel érintkezik, amelyekkel a pszichéje egyszerűen nem képes megbirkózni. Példák az adaptív rendellenességek számos lehetséges okára:

  • munkahely elvesztése;
  • egy szeretett személy halála;
  • elválás partnerétől;
  • pénzügyi problémák;
  • súlyos (különösen krónikus) betegségben megbetegszik;
  • mozogni kell (mindkettőmásik országba és másik városba);
  • szülők elvesztése;
  • utazás, ami a közeli emberektől való hosszú elszakadást eredményezi;
  • nyugdíj.

Érdekes módon alkalmazkodási zavarok is kialakulhatnak az általában jellemzően pozitívnak ítélt események kapcsán. Terhességről, házasságkötésről vagy gyermekvállalásról beszélünk.

Nem nehéz elhinni, hogy a fent említett események mindegyike jelentős hatással lehet az emberi pszichére. Megfelelő körülmények között azonban - még ha a nyugdíjba vonulást vagy a költözést erős érzelmek is kísérik - a lelki állapot meglehetősen rövid időn belül stabilizálódik, azaz megtörténik az alkalmazkodás az új körülményekhez. Ha ilyen helyzet nem következik be, alkalmazkodási zavarok alakulhatnak ki

Reaktív rendellenességek bárkinél előfordulhatnak. Hogyan lehet felismerni őket?

Trauma: okok, tünetek és kezelés

Reaktív pszichózis: okok, tünetek és kezelés

Alkalmazkodási zavarok: tünetek

Azok az emberek, akiknél alkalmazkodóképességi rendellenességek alakulnak ki, különféle típusú betegségekben nyilvánulhatnak meg. Az adaptív rendellenességek lehetséges tünetei a következők:

  • nyomott hangulat,
  • alvásproblémák (általában álmatlanság formájában),
  • irritáció,
  • viselkedési zavarok,
  • könnyen dühös lesz,
  • szorongás,
  • állandó aggodalom,
  • tehetetlenség érzése,
  • szorongás.

Az alkalmazkodási zavarokra jellemző, hogy a beteg nem csak kellemetlen betegségeket tapasztal, hanem mindennapi működési nehézségekkel is küzd. Az élet minden területére vonatkozhatnak, mind a szakmai, mind a családi életre, valamint – gyermekek és serdülők esetében – az iskolai életre is.

Különböző embereknél az alkalmazkodási zavarok eltérően alakulhatnak ki – ezért többféle típust említenek. Ezek:

  • rövid depressziós reakció,
  • elhúzódó depressziós reakció,
  • vegyes szorongásos-depressziós reakció,
  • alkalmazkodási zavarok főleg más érzelmek zavaraival,
  • adaptív zavarok főleg viselkedési zavarokkal,
  • adaptív zavar vegyes viselkedési és érzelmi zavarokkal,
  • alkalmazkodási zavarok bizonyos domináns tünetekkel (esetükben a szomatikus tünetek, mint a kézremegés, izomfájdalmak vagy hasi fájdalom elég gyakran jelentkeznek a betegeknél)

Az alkalmazkodási zavarok jellemzően egy hónapon belül alakulnak kia stressz faktor fellépésétől és 6 hónapon belül megszűnnek a faktornak való kitettség megszűnése után. Ha azonban az ember állandóan súlyos eseményekkel küszködik - például alkoholfüggő lakik a házában, ami szó szerint tönkreteszi a családi életet -, akkor az alkalmazkodási zavarok nagyon hosszú ideig, a fent említett hat hónapon túl is fennállhatnak.

Megéri tudni

Alkalmazkodási zavarok és depresszió

Alkalmazkodási zavarokkal előnyös szakemberhez fordulni – pszichológus és pszichiáter is lehet. Valójában ezeknek a problémáknak a legtöbb esete idővel és magától megoldódik. Másrészt egy pszichológussal folytatott beszélgetésnek nagyon jótékony hatása lehet: egyszerűen lehetővé teheti, hogy más szemszögből nézze a problémát, és könnyebben kezelje azt.

Van még egy érv amellett, hogy alkalmazkodási zavarok gyanúja esetén forduljunk szakemberhez – ezeket sokféle entitástól, különösen a depressziótól kell megkülönböztetni. A tünetek egy része az adaptív és depressziós rendellenességekre jellemző – itt például rossz hangulatról vagy alvásproblémákról beszélünk.

Az alkalmazkodási zavarok tünetei azonban kevésbé intenzívek, előfordulásukat egyértelműen megelőzi egy stresszes helyzet átélése, és depresszió esetén nem szükséges felismerni, hogy a beteg nehezen küzdött. betegség előtti esemény. A depresszív rendellenességek súlyos, kezelést igénylő probléma, ezért jobb lenne mindig kizárni, mert ezek felelősek a beteg betegségeiért

Alkalmazkodási zavar: kezelés

Fentebb már említettük, hogy a depressziós betegségek kezelhetők – de hogyan? Nos, itt mindenekelőtt pszichoterápiás interakciókat alkalmaznak - a kognitív-viselkedési terápia és a családterápia segíthet. Néha nagy megkönnyebbülés a páciens számára, ha csak beszél (vagy több alkalommal) a pszichológussal.

Abban a helyzetben, amikor a beteg úgy érzi, hogy nem tud megbirkózni az átélt eseményekkel, lehetőség van krízisintervenciós központ segítségére is, az alkalmazkodási zavarok magas intenzitású tünete esetén lehetőség van gyógyszeres kezelés alkalmazására. Ebben az esetben antidepresszánsok (pl. szerotonin újrafelvétel gátlók) használhatók. Abban az esetben, ha a beteg domináns problémája a súlyos szorongásos roham, rövid távú szorongásoldó szerek, pl.benzodiazepinek

Alkalmazkodási zavarok gyermekeknél és serdülőknél

Az alkalmazkodási zavarok bármely életkorban jelentkezhetnek, azonban a beteg életkorától függően eltérő módon haladhatnak. A gyermekek és serdülők alkalmazkodási zavarai általában viselkedési zavarokban nyilvánulnak meg - a gyermek gyakran tapasztal dühkitöréseket, sőt agressziót, és különféle erőszakos magatartásokat is tanúsíthat.

A legfiatalabb korosztályban az is jellemző, hogy náluk az alkalmazkodási zavarok olyan visszafejlődéshez vezethetnek, amelyben például egy pár éves újra elkezdi szívni a hüvelykujját, gyerekként beszél vagy ágybavizelés epizódjai.

A gyermekek és serdülők alkalmazkodási zavarainak okai is kissé eltérnek a felnőttekétől. Esetükben a problémát például a szülők válása vagy olyan helyzet okozza, amikor a gyermek gyámjai gyakran veszekednek egymással otthon.

A gyermekeknél az alkalmazkodási zavarok előfordulása gyakran összefügg azzal a ténnyel, hogy a gyermek elkezd óvodába vagy iskolába járni. Egy gyermek számára az oktatás megkezdése hihetetlen stressz forrása lehet – elvégre bizonyos nevelési eredmények elérésével szembeni követelményeknek kell megfelelnie, de meg kell felelnie a társak közötti működés kihívásának is.

Egyes gyerekek könnyebben alkalmazkodnak az iskolai élethez, másoknak nehezebb – ezért azt a kisgyermeket, aki megkezdi első nevelési lépéseit, gondosan figyelni kell, és ha gyanítja, hogy alkalmazkodási zavarok esetén meg kell adnia neki a szükséges segítséget.

Megéri tudni

Alkalmazkodási zavarok: megelőzhetők-e?

A teljesen adaptív rendellenességek nem előzhetők meg – egyesek gyakrabban, mások kevésbé, de mindannyian szembesülünk nehéz helyzetekkel az életében. Annak elkerülése érdekében, hogy a súlyos stressz hosszú ideig felborítsa az idegeit, csak meg kell küzdenie vele. Érdemes kidolgozni a saját módszereidet a feszültség oldására – ez lehet horgászat, kerékpározás és séta zenehallgatás közben. Az is előnyös, ha van egy megbízható, elkötelezett emberekből álló csoport, akiknek szükség esetén elmondhatod a problémáidat. Egy átlagos beszélgetésnek valóban terápiás hatása lehet – pusztán ha megosztja aggodalmait valakivel, jobban érezhetjük magunkat, és ha tudjuk, hogy van kire számítanunk, az gyengítheti a stresszes események átélésének hatásait és csökkentheti az alkalmazkodási zavarok kockázatát.

Források:

"Psychiatria", tudományos szerkesztő M. Jarem,J. Rabe-Jabłońska, pub. PZWL, Varsó 2011

"Pszichiátria. Tankönyv diákoknak", B. K. Puri, I. H. Treasaden, szerk. I lengyel J. Rybakowski, F. Rybakowski, Elsevier Urban & Partner, Wrocław 2014

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichiátria