A központi idegrendszer (CNS) az egész szervezet irányítási központja – az agyból és a gerincvelőből áll, és ez a két struktúra határozza meg, hogy milyen ingereket kapunk a környezettől, valamint hogyan tervezett mozgásainkat vagy milyen gyakran lélegzünk. De mik is pontosan a központi idegrendszer összetevői? Melyek a központi idegrendszer betegségei?

A központi idegrendszerkét fő összetevőből áll, az agyból (általános nevén agyból) és a gerincvelőből. A központi idegrendszert felépítő fő összetevő az idegsejtek, azaz a neuronok – becslések szerint csak az agyban körülbelül 100 milliárd van belőlük. Rajtuk kívül a központi idegrendszer struktúrái különböző támasztósejtekből (gliasejtekből) épülnek fel – ezek többek között:

  • asztrociták (olyan sejtek, amelyek többek között a neurotranszmitterek lebontásával és a szükségtelen metabolitok eltávolításával foglalkoznak az idegsejtek közeléből)
  • oligodendrociták (mielinhüvelyek előállításában részt vevő sejtek)
  • ependimális sejtek (olyan sejtek, amelyek többek között a kamrai rendszer struktúráit szegélyezik, és amelyek a cerebrospinális folyadékot termelik és felszívják)

Központi idegrendszer: fejlődés

A központi idegrendszer fejlődésének kezdete meglehetősen korán, már a megtermékenyítést követő 16. napon megtörténik. Ekkor képződik az ideglemez az ektodermából. A perifériáján lévő sejtek szaporodása miatt idegi ereszcsatorna jön létre. Ezután egy idegcső keletkezik, amely a terhesség negyedik hetének végére teljesen lezáródik. A tekercsen belül négy buborék kezd kialakulni, amelyek a következők:

  • előagy (ez az előagy és az agyközi alapja)
  • középagy
  • hátsóagy (amelyből később a hátsó agy és a velő elválik)

Terhesség alatt a központi idegrendszer egyes részei megnövekednek, ezek különböző elemei fejlődnek. A központi idegrendszer fejlődése során lezajló fontos események közül itt érdemes megemlíteni az első szinaptikus kapcsolatok kialakulását vagy az első szinaptikus kapcsolatok kialakulását a terhesség hatodik hetében.a mielinhüvelyek kialakulásának kezdete a 11-12 terhesség hete.

Valószínűleg nem kell magyarázni azt a tényt, hogy ahogy a központi idegrendszer felépítése és funkciói meglehetősen bonyolultak, úgy a fejlődésének folyamata is – a központi idegrendszer fejlődését zavaró különféle patológiák (pl. különböző káros tényezők, amelyek a magzatnak a terhesség alatt ki vannak téve) a központi idegrendszer születési rendellenességeit okozhatják, mint például

  • agyatlan
  • spina bifida
  • csak egy agyfélteke kialakulása

Központi idegrendszer: agyak

Az agy több különböző struktúrából áll, amelyek mind szerkezetükben, mind funkciójukban különböznek egymástól. Általában a következő elemek különböztethetők meg a koponyaszerkezetek által védett agyban:

  • Kresomózgowie
  • agyközi
  • középagy
  • alapkiterjesztés
  • kisagy

Ha megnézünk bármely, az agyat ábrázoló diagramot, akkor az első dolog, ami felkelti a szemet - az agyféltekék - az előagynak felel meg. A központi idegrendszer ebbe a részébe a fent említett struktúrákon kívül az agykamrarendszerhez tartozó agyi (melyek közé tartozik a corpus callosum), a bazális ganglionok, a hippocampus és az oldalkamrák emlékművei is tartoznak.

Az előagyon belül négy lebeny található, amelyek a következők:

  1. homloklebeny: az előagy elülső részén található, és megfelel többek között a figyelem fenntartásához, a rövid távú memóriához, a motivációs folyamatokhoz és a tervezéshez
  2. parietális lebeny: a homloklebeny mellett található, és felelős a különböző szenzoros ingerek integrálásáért, mint pl. tapintási ingerek a test különböző részeiről
  3. halántéklebeny: az előagy laterális részein található, funkciója többek között a hallási érzések elemzése, emellett a halántéklebeny is összefügg emlékezetünkkel és érzelmeinkkel
  4. occipitalis lebeny: az előagy hátsó terminális részén található, szerepet játszik a vizuális ingerek elemzésében

Fent az előagy néhány összetevője található, amelyeket szintén érdemes megemlíteni. A corpus callosum számos idegrost gyűjteménye, amelyeknek köszönhetően a jobb és a bal agyfélteke kommunikálni tud egymással (általában a fehérállomány legnagyobb koncentrációjának tartják az egész agyban).

Az alapmagok pedig azok a struktúrák, amelyek felelősek pl. motoros tevékenységeink előrehaladásához.

A hippocampust a limbikus rendszer elemének tekintik ésfőként különféle memóriafolyamatokhoz kapcsolódik

Központi idegrendszer: Agyközi

A központi idegrendszer agyközi része a végagy és a középagy között helyezkedik el. Ide tartozik többek között a thalamus és a hipotalamusz, valamint a kamrai rendszer harmadik kamrája, ezen kívül a tobozmirigy és az agyalapi mirigy is a diencephalon részének tekintendő.

Mint a központi idegrendszer minden része, a diencephalon is számos fontos szerepet játszik. Ott helyezkednek el az anyagcsere folyamatát irányító központok. Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz az egyik alapvető endokrin mirigy (hormonokat választanak ki, amelyek más mirigyek működését szabályozzák, mint például a pajzsmirigy, az ivarmirigyek vagy a mellékvesék).

A tobozmirigy részt vesz az alvás-ébrenlét ritmusának szabályozásában, emellett a dumbrainben különböző központok találhatók, amelyek feladata a központi idegrendszert érő különböző szenzoros ingerek integrálása

Központi idegrendszer: középagy

A középagyon belül az agy kamrai rendszerének egyéb elemei is vannak – ezek:

  • az agy vízellátása (latinaquaeductus cerebri ) agy-gerincvelői folyadékkal
  • negyedik kamra

A középagynak számos kapcsolata van az agy többi részével, és fő funkciója a szemmozgások és a látás- és hallásérzékeléssel kapcsolatos reflexek szabályozása. A középagy, a velővel és a híddal együtt alkotják az agytörzs néven ismert szerkezetet.

Központi idegrendszer: híd

Mint fentebb említettük, a híd az agytörzs része. Feladatai közé tartozik a különböző motoros tevékenységek lebonyolításának befolyásolása, emellett a híd a kisagy és a végagyhoz tartozó agykéreg kapcsolata is

Központi idegrendszer: medulla

A velő a harmadik és utolsó összetevő, amely az agytörzset építi. Ezen a struktúrán belül számos olyan központ található, amelyek az alapvető életfolyamatokat irányítják – ilyen például a légzést szabályozó központ vagy az artériás vérnyomás értékét szabályozó központ. Emellett a velő feladata az is, hogy közvetítse az idegimpulzusok átvitelét a gerincvelő és a központi idegrendszer többi része között.

Központi idegrendszer: kisagy

A kisagy neve nem a semmiből jött - ez a szerkezet az agy lecsökkent féltekére hasonlít. A kisagyhoz hasonlóan a kisagynak is két féltekéje van. A központi idegrendszer ezen részének funkciói azrendkívül fontos – a kisagy az, amelyik felelős egyensúlyunk megőrzéséért vagy mozgásaink pontos menetéért. Ezenkívül ez a szerkezet részt vesz a szemmozgások lefolyásának koordinálásában, és hatással van az új motoros tevékenységek elsajátítására.

Központi idegrendszer: gerincvelő

A gerincvelő egyfajta közvetítő - részt vesz az impulzusok továbbításában a központi idegrendszer magasabb szintjei (azaz az agy) és a perifériás idegrendszer között - ilyen impulzusok többek között, tapintási, fájdalom- és hőreceptorok jelei.

A gerincvelő a gerinccsatorna teljes hosszán végigfut – jellemzően az emberi gerincvelő az első ágyéki csigolya szintjén végződik. A gerincvelő szegmensekre oszlik:

  • 8 nyaki
  • 12 mellizom
  • 5 ágyéki
  • 5 kereszt
  • 1

E szegmensek mindegyikéből egy pár gerincvelői ideg távozik.

Központi idegrendszer: betegségek

A központi idegrendszer fontos funkciói miatt betegségeinek tünetei rendkívül drámai módon ronthatják a betegek normális működését. Sokkal több központi idegrendszeri betegség létezik, mint azt el tudnánk képzelni – példák azokra az egységekre, amelyek az idegrendszer ezen részét érinthetik:

  • különféle fertőzések (mint pl. agyhártyagyulladás, de agyvelőgyulladás vagy agytályog is, emellett központi idegrendszeri érintettség is előfordulhat különböző nemi úton terjedő betegségek során is - itt lehet példa a központi szifilisz idegrendszer)
  • stroke, cerebelláris stroke vagy stroke (amely lehet ischaemiás vagy vérzéses)
  • neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór)
  • daganatos betegségek (a központi idegrendszeren belül jó- és rosszindulatú daganatok egyaránt kialakulhatnak)
  • központi idegrendszeri sérülések
  • születési rendellenességek (az aencephalia az egyik legsúlyosabb probléma)
  • genetikailag meghatározott betegségek (mint pl. amiotrófiás laterális szklerózis vagy Huntington-kór)
  • idegrendszeri fejlődési rendellenességek (beleértve az ADHD-t és az autizmus spektrum zavarait)

A központi idegrendszer betegségei által okozott specifikus tüneteket nem lehet itt felsorolni - minden a betegség típusától függaz egyed pontosan fejlődik egy beteg emberben.

Néha a beteg betegségei nagyon alattomosan alakulnak ki, és nagyon lassan fokozzák súlyosságukat – ez például a különféle neurodegeneratív betegségek során. Más egyének hirtelen és súlyos neurológiai hiányosságokhoz vezethetnek – például a stroke, amely ezt okozhatja, a szélütés.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Neurológia